A flashmob-szervezést is szabályozná a belügyminiszter

A spontán, előre be nem jelentett gyűlések és a villámcsődületek rendezésére vonatkozó feltételekkel frissítené a gyülekezési törvényhez kapcsolódó elavult rendőrségi szabályozást a belügyminiszter. Pintér Sándor javaslata szerint a nyilvános véleménykifejezés joga akkor is  megillet mindenkit, ha a rendezvényt csak előzetes szervezés vagy bejelentés nélkül lehet megtartani. A szélsőséges szervezetek gárdaavatóival és masírozásaival már nem ilyen megengedő a tervezet.

Az alkotmánybíróság korábbi állásfoglalásának megfelelően nem minősítené eleve feloszlatandónak az előre be nem jelentett gyűléseket az a kormany.hu-ra csütörtökön felkerült munkaanyag, amelyet a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá eső rendezvények eljárásainak és az azok biztosításával kapcsolatos rendőrségi feladatok végrehajtásának újraszabályozásáról nyújtott be Pintér Sándor belügy- és Navracsics Tibor igazságügyi miniszter. 

A tervezet külön kitér a spontán gyülekezésnek nevezett, rendeleti vagy törvényi szinten eddig nem kezelt villámcsődületek (flashmobok) megtartásának körülményeire is. Ez utóbbit megkülönbözteti az úgynevezett gyors gyülekezéstől, amelyet a rendezvényre okot adó esemény miatt rendkívül rövid időn belül lehet csak megtartani, mert a rendezvény későbbi megtartása értelmetlen volna.

Az Alkotmánybíróság határozatára hivatkozó munkaanyag szerint az együttes, nyilvános vélemény kifejezés joga mindenkit megillet, függetlenül a gyűlés szervezettségétől, illetve annak idejétől, vagyis attól is, ha a rendezvényt csak előzetes szervezés vagy bejelentés nélkül lehet megtartani.

A be nem jelentett rendezvények jogszerűsége a munkaanyag szerint ugyanakkor csak addig áll fenn, amíg azok békés rendezvényeknek tekinthetők. Ezen a ponton külön foglalkozik a tervezet az elvileg akár ugyancsak a spontán gyűlések kategóriájába sorolható, szélsőséges szervezetek által tartandó gárdaavatók, felvonulások, masírozások, rendfenntartó tevékenységnek feltüntetett járőrözések kérdésével is. A dokumentum szerint amennyiben megalapozott adatok merülnek fel arra, hogy a rendezvény célja a köznyugalom megzavarása, mások alapvető jogainak súlyos korlátozása, erőszak vagy zavargás szítása, a rendőrség köteles minden törvényes eszközzel fellépni, és megakadályozni, hogy a be nem jelentett rendezvényt megtartsák, illetve a jogtalanságot elkövetni szándékozó demonstrálók a helyszínre jussanak.

Ezekre a rendezvényekre a munkaanyag nem engedné alkalmazni a spontán gyűlésekre érvényes megengedő szabályozást, részint, mert rendszerint hosszabb szervezés előzi meg őket, másrészt, mert rendszerint nem békés, hanem zavarkeltő célúak.

A hasonló rendezvények eszerint amennyiben bejelentett rendezvényen történnek, feloszlathatók, amennyiben pedig a flashmob vagy a spontán gyűlés lényegével visszaélve próbálják megtartani, akkor megakadályozhatók, az eseményen megjelentekkel szemben pedig rendőrségi kényszerintézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásával tömegoszlatás alkalmazható.