Kilenc, a dunai árvíz miatt leginkább veszélyeztetett területet sorolt fel Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök reggel a Belügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatóján: ezek között van Mecsér és környéke, Komárom és térsége, az egyik vörösiszap-tározója miatt Almásfüzitő, a táti térség, Esztergom, Szentendre, a közúton megközelíthetetlen Kisoroszi, valamint Budapest és Dunaújváros környéke.
A kormányfő a veszélyhelyzet-kezelési központban jelezte, a Duna tetőzését péntektől várják az ország területén. Nagybajcsnál kilencméteres vízszinttel számolnak, a becslési tévedés plusz-mínusz 10 centiméter lehet. Azon a szakaszon a védekezéssel éjfélig kell elkészülni - tette hozzá.
885 centis vízállás Budapesten
Komáromban a várható tetőzés 830 centiméter, a hibahatár ott is plusz-mínusz 10 centiméter, a védekezési munkát péntek délig kell befejezni, ahogyan Esztergomban is, ahol 795 (plusz-mínusz 15) centiméter lehet a legnagyobb vízállás.
Nagymarosnál 740 (plusz-mínusz 15) centiméteres vízmagassággal számolnak, a védekezéssel ott szombat reggel 6 óráig kell végezni, csakúgy, mint Budapesten, ahol 885 centiméteres lehet a maximális vízállás (a becslési tévedés a fővárosban 20 centiméter.
A veszélyeztetett szakaszok közül Orbán Viktor kiemelte Almásfüzitőt, ahol a 7-es sorszámú vörösiszap-tározónak nem készült el teljesen a rekultivációja, de a szakértői tanulmányok szerint nem fenyeget az a veszély, hogy a magas vízállás iszapszennyeződést mos a Dunába. Ott a veszélyhelyzethez több mint hat méterrel magasabb vízállás kellene, mint amivel maximálisan számolni lehet - magyarázta a miniszterelnök.
Nem okoz gondot a földrengés
Hozzátette, a szerda esti érsekvadkerti földrengés miatt egyelőre semmilyen árvízvédelmi problémát nem azonosítottak be, a földmozgás nem hátráltatja a védekezést.
Orbán Viktor hangsúlyozta: nincs olyan ember az országban, akit baj esetén ne tudnának biztonságban kimenekíteni a lakhelyéről. Ha minden a legrosszabb forgatókönyv szerint alakul, akkor Győrújfaluból 1424, Komáromból 11 345, Almásfüzitőről 2097, Tátról 5057, Tahitótfaluból 1417, Pócsmegyerről 2047, Szigetmonostorról 2435, Szentendréről 873, Óbudáról pedig - a lakótelepet elérő árvíz esetén - 55 300 embert kellene kitelepíteni. Még egyszer hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek a legrosszabb forgatókönyvek.
Minden valószínűség szerint alig néhány vagy az említetteknél jóval kevesebb embert kell evakuálni. Megjegyezte, hogy az esztergomi Prímás-szigetről 40 embert telepítettek ki, Pilismarótról pedig 70-et. "Erőszakkal senkit nem fogunk kitelepíteni, egész addig, amíg a veszélyhelyzet kézzel foghatóvá nem válik" - mondta, jelezve egyúttal, hogy a rendőrség gondoskodik a hátrahagyott értékekről.