Ha itt kijön a víz, akkor Budapest is úszik

A kikötősök dupla kötelezéssel, a pecások folyamatos ügyelettel várják az árvizet a Hárosi-öbölben. Az igazi ártéri dzsungel lakói közül az őzek várhatóan úsznak majd, a velük szemben lakó dunatelepiek viszont megúszhatják az elöntést. A halaknak és a pecásoknak is jól jön az ár, bár utóbbiaknak nincs helyük, ahonnan bedobják a horgot.

Csak magunkra számíthatunk - mondja Nemes Anikó, a Hárosi-öböl bejáratánál fekvő budafoki jachtklub vezetője. A több tucat - komoly motoros jachtoktól horgászcsónakokon át még egy egykori hadihajónak is kikötőhelyet nyújtó klub úszóházának teraszán ülünk, egy magasságban a parton álló műhelyépülettel, amelybe már csütörtökön befolyt a víz. Nemes Anikó tárgyilagosan meséli, hogy a hat évvel ezelőtti árvízkor még kaptak segítséget a tűzoltóktól, de most hiába szerettek volna ideiglenesen egy aggregátort kérni a katasztrófavédelmisektől, nem tudtak adni nekik.

Nem nagyon foglakoznak a víziek védelmével, mondja a nő, aki elismeri, hogy a katasztrófavédők prioritása a lakosság védelme. "Nekünk a saját tapasztalatainkra van bízva a védekezés." Országszerte 13 jachtkikötő van, és ugyan ha tudják, segítik egymást, de szerinte nekik is összehangolt árvízi védekezésre volna szükségük.

Nagy Attila, az öbölben működő egyik horgászegyesület alelnöke - További képekért kattintson! Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Ennek híján maguk szervezik a folyamatos ügyeletet, és ugyan az úszóház és a kikötői mólók, illetve a hozzájuk rögzített hajók az árral együtt emelkednek, azért vigyázniuk kell, nehogy elszabaduljon valami az öböl kijáratánál található klubtól. Az áradás miatt ugyanis nemcsak víz alá kerül a kikötő parti telepének jelentős része, de hamarosan átbukik a víz a Háros-szigeten, és az öböl nyugodt vizét felkavarja a folyó vize, ami háromszor olyan gyorsan folyik, mint amúgy.

Ártéri dzsungel Budapest alatt

A Háros-sziget - valójában félsziget - Budatétény magasságában fekszik a Duna jobb partján, kicsivel az M0-s híd fölött. Természetvédelmi terület, amelynek belseje szinte áthatolhatatlan dzsungel, vízimadarak, rovarok paradicsoma. Árvíz idején az amúgy lakatlan sziget körülbelül alsó harmadán bukik át a víz, emiatt kénytelenek a kikötősök 24 órás ügyeletet tartani, hogy a víz emelkedésével párhuzamosan biztosítsák a bejutást az úszóházhoz, utánaengedjenek a köteleknek, vagy megduplázzák őket, hogy ne vigyen el semmit az áradat.

A műhelyt már kipakolták, a parton utánfutókon álló hajókat magasabbra vontatták, ahol ugyan vízben fognak állni, de nem viszi el őket az ár. A műhely ablakainak a közepéig fog érni a víz - jósolja Nagy Attila, az öbölben pár száz méterrel feljebb fekvő Baross Gábor Horgászegyesület alelnöke, aki hajóoktatóként is dolgozik a jachtklubban, és vállalta, hogy egy kis árvízi hajózásra viszi az Origo tudósítóit.

Egy ellenőrző körre a rendőrök is benéztek - További képekért kattintson! Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A Dunára már nem szabad kihajózni, mert hajózási zárlat van, és a vízi rendőrök szigorúan ellenőrzik - "Jól is teszik" - teszi hozzá a tetovált alkarú, göndör hajú férfi, aki az öböl belseje felé fordítja a nagy motorral felszerelt, piros, műanyag horgászcsónak orrát.

Sok hal mozog

A horgászok, úgy tűnik, nem nagyon bánják az árvizet. Nagy Attila lelkesen magyarázza, hogy hol érdemes fotózni, és hogy az elöntött részeket nagyon szeretik a halak, amelyek a vízben álló fák, bokrok védett tövénél keresnek búvó- és ívóhelyeket. A pecásoknak csak az a gondjuk, hogy a csónakokat nehéz megközelíteni - víz alá került a horgásztanya stéghez vezető rámpája (ezért találkoztunk a jachtklubnál) -, és a parton lévő horgászhelyeket is elöntötte a víz, ezért szűk az a terület, ahol le lehet ülni pecázni.

Azért van, aki lógatja a botját a bicikliút töltéséről a bozót tövéből. "Ne pecázz, úgyse fogsz halat!" - kiált ki neki a szigetközi hajós apjával büszkélkedő Nagy, de csak viccel. "Nagyon sok hal mozog ilyenkor." Kis híján negyven éve jár ide pecázni, "'75-ben vettem az első horgászjegyemet, még gyerekjegy volt", de nem csak az öblöt, a Dunát is jól ismeri: 11 évig dolgozott a Mahartnál. Többször is végighajózott a Duna-deltától Rotterdamig.

Megúszhatják a parti házak - További képekért kattintson! Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Az öbölben minden dunai hal megfordul, de tavaly mást is kifogtak itt. Nagy szerint növényevő pirájákat dobott valaki az öbölbe, azt fogta ki az egyik horgász, és ő azonosította. "Nagy fogaik voltak, de növényevő piráják voltak" - meséli a halfajtákat jól ismerő, fiatalon "halász, vadász, madarásznak" készülő férfi. A két hal azonban vödörbe téve hamar elpusztult.

A horgásztanyán is igyekeznek felkészülni az árra, két főállású gondnok van ügyeletben, figyelik a víz emelkedését és a csónakokat, de nem aggódnak. A 2002-es árvíz is ötvenéves rekord volt, de még akkor is volt 60 centiméter, hogy ne öntse el a partot - mondja a férfi. "Ha itt kijön a víz, akkor Budapest is úszik." Persze itt már nyugodtabbak lehetnek: Duna ártere jóval szélesebb, mint a fővárosi szakaszon, és van hova szétterülnie a hatalmas víztömegnek. "Ha mégis jön a víz, akkor viszont hátulról érkezik, onnan lentről - mutat az M0-s hídja irányába - meg a hátsó sarok a gyenge pont" - int az öböl északkeleti csücske felé.

Zajlanak is a védekezési előkészületek a parton: nagy homokhalmot pakolnak zsákokba tévékamerák előtt helyiek, de a pecás szerint nem lesz rájuk szükség, ahogy 2002-ben is hiába készültek nagy erőkkel."Nincs nagy izgalom, a polgármester most oldotta fel a kitelepítést, körülbelül akkora vízre számítanak, mint 2002-ben."

Az árvíz akkor is különösebb gond nélkül levonult, csak a sok szúnyog - amikből most is invázió várható - és az itt maradt homokzsákok jelezték, hogy volt. A homokot végül elhordták homokozókba, meg ide-oda - mondja, ahogy a hajóoktatásra is használt motorcsónakkal lassan végigúszunk a parti házak előtt. A lassú haladás fontos a hullámvédelem miatt, ezeket a részeket általában nem éri a víz, a felázott talajból könnyen kifordulhatnak a fák, a partoldalt alámossa a víz - magyarázza.

Zajlik a védekezés - További képekért kattintson! Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A környék láthatóan felkapott lett az utóbbi időben. A magas, szinte alig fodrozódó vízben tükröződő másfél tucatnyi parti épület legalább fele új építésű, vagy éppen most épülő divatos kocka alakú kis családi ház, nyaraló. A házak tulajdonosai szorgosan készülnek az árvízre: ki a kerítését borította be nejlonnal, ki beljebb húzta a kert végében álló stégjét, ahogy a víz emelkedése engedte. "Nagyon felmentek az árak. Csak egy telek egy húszas" - mondja Nagy.

Az öbölre néző házak valóban páratlan panorámának örülhetnek: a most a szokásos szélességének kétszeresére hízott víz túlpartján dzsungel tenyészik, egyedülállónak számító ártéri erdő. A horgászoknak ugyan sok bosszúságot okoz a kanadai nyár damilra rátapadó pelyhes virágja, de a tíz-húsz méteres fákra kapaszkodó vadszőlő egyedülálló fátyolvegetációjának vadregényes látványa sok mindenért kárpótol.

Az öböl felső részén igazán érintetlennek tűnik a környezet, szürke gémek rebbennek a hódok által vízbe döntött fákról, amelyek törzsén mocsári teknősök ejtőznek. Igazi tüskevári hangulat, ide már nem ér el az M0-s forgalmának zaja, vagy csak elnyomja a madarak és a békák kórusa. A felső csücsökben lévő másik horgásztanya már bezárt. Az a terület alacsonyabban fekszik, a kishajóval már csütörtökön is majdnem az épületig be lehetett úszni a stéghez vezető elöntött ösvény felett.

Vajon mi lesz az őzekkel az áradáskor - morfondírozik a pecás, ahogy visszaúszunk a jachtklub felé -, talán átúsznak a túlpartra, vagy keresnek magasabb helyet a szigeten. Ahogy elhagyjuk a házak vonalát, kicsit nagyobb sebességre kapcsol: Érd felől jönnek a felhők, ebből eső lesz - jósolja. A Duna párolgása miatt visszaverődnek, és esni kezd. Régen, amikor még működött az érdi sertéshizlalda, oda se kellett nézni: ha a disznók szagát hozza a szél, már abból tudták, hogy jön a zivatar. Kikötés után el is ered az eső.