Kik fölözik le az évszázad magyar üzletét?

2013.06.19. 15:15

A Paksi Atomerőmű újabb blokkjai már 13 milliárdba kerültek, pedig a területen még egy fűszálat sem tettek keresztbe. Annál inkább vannak vizsgálatok és reklámköltségek.

A Paksi Atomerőmű bővítése az évszázad beruházása: legalább háromezer milliárd forintba, de az is lehet, hogy háromszor ennyibe kerül majd. Négy éve döntött egyhangúlag a Parlament a bővítésről, azóta nem írták ki az építésre pályázatot, viszont a még sehogyan sem álló blokkokra 2007 óta már elköltöttek 13,3 milliárdot: pénzügyi tanácsadásra, technológiai szakértésre, makrogazdasági elemzésre, tenderdokumentációra és hasonlókra. Ezek mellett sok pénz ment már el a beruházás népszerűsítésére is.

Pár napja az IMG reklámcég nyert 220 milliót a leghamarabb 2025-ben induló bővítés népszerűsítésére a MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. nyílt pályázatán, amelyen a Tenders Electronic Daily-n közzétett adatok szerint csak ők indultak. Az IMG-nek jól megy mostanában, az állam bruttó nyolcszázmilliót fizetett nekik a kormányzati sikerek reklámozására (korábbi cikkünket az IMG-ről itt találja).

A Paksi Atomerőmű bővítésére - pontosabban annak előkészítésére - eddig a Teller és az arra épülő Lévei Projekt keretében osztottak pénzeket 2007 óta. Az MVM sokáig titokban tartotta a szerződéseket, az Energiaklub másfél évig tartó pereskedésének köszönhetően viszont tavaly óta már lehet tudni, hogy kik és mennyit nyertek. (A Teller és Lévai Projekt keretében megkötött szerződéseket itt és itt lehet megnézni.)

Százmilliós pénzügyi tanácsadás

A mézesbödönből több ismert cégnek csurrant-cseppent eddig. Összesen 40 milliót nyert a Noguchi & Peters Kft. egy előtanulmány elkészítésére, és folyamatos kommunikációs tanácsadásra. A cég azt jósolta a parlamenti döntés előtti időszakra, hogy "a rendkívül antinukleáris osztrák sajtó teljes hangerővel harsog majd", illetve a projektre veszélyesnek tekintették, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök többször is azt mondta, népszavazással kívánja legitimálni a döntést. A népszavazás elmaradt. A cég azt is javasolta, hogy bővítésre vonatkozó újságírói kérdésekre rövid, kitérő válaszokat adjanak az érintettek. A Noguchi & Peters más állami tendereken is nyert már pénzt hasonló tevékenységre: 2002 és 2005 között évi százmilliót kaptak a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht.-tól az atomhulladék kezeléséről szóló kampányra.

 

Kamion az atomenergiáért

Forrás: MVM


A Teller Projekt keretében egy elemzés elkészítésére húszmilliót nyert a VEIKI Zrt. nevű állami kutatóintézet, amelyet ez sem tudott megmenteni a csődtől, 2011-ben felszámolás alá került. 12 millióért jogi szakértői feladatokat látott el a Forgács és Kiss ügyvédi iroda, amelynek egyik tulajdonosa Kiss Elemér, aki a Medgyessi kormány alatt volt kancellária miniszter, amíg le nem mondott, mert kiderült, hogy a Nemzeti Autópályakezelő Zrt-n keresztül 27 millió forintért nyert megbízásokat.

A még a kanyarban sem lévő gigaberuházás során már több százmilliót fizettek ki pénzügyi tanácsadásra. Húszezer eurót (hatmillió forint) kapott például az ING Bank, 40 milliót pedig az Esplanade Hungary Tanácsadó Kft., amelynek felügyelőbizottsági tagja az Szász Barna, akinek egy másik, Kajmán-szigetekre bejegyzett cége befektetési kölcsönként 32,5 millió eurót (10 milliárd forint) kapott az MVM-től (többek között ezért is indult 2009-ben belső vizsgálat az MVM-ben).

A bővítés előkészítésének második köre a Parlamenti döntés után, 2009-ben kezdődött, a Lévai Projekt keretében 12,74 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket. A villamosművek az Energiaklubnak megküldött adatszolgáltatásában azt írja, hogy eddig vizsgálatokat és kutatásokat tudnak felmutatni, valamint "az atomerőmű bővítéséről szóló tájékoztató kiállítást bemutató kamion országos körutat folytat, amelyet eddig több mint 100 ezer látogató tekintett meg". 

Tudományos roadshow Simicska Lajossal

A reklámköltés a Lévai Projektben kezdődött, körülbelül 700 milliót költhettek eddig erre.  A 700 millió körüli összeg úgy jön ki, hogy a Lévai Projekt keretében megkötött szerződések közel harmada (62-ből 18) kommunikációval foglalkozik, azonban határozatlan idejű tételt is tartalmaz, amely lefutásáról nincs információ. A teljesség igénye nélkül többek között ilyen dolgokra adtak ki pénzt: zselés toll interaktív kamionra, tudományos roadshow, országos lakossági tájékoztató, közvéleménykutatás évente négy alkalommal, hirdetés. 

Kormányzati pályázatokon jól szokott teljesíteni a Fidesz-frakció korábbi (2003-tól 2008-ig) kabinettitkárának, Kuna Tibornak a cége. A Young and Partners az atomerőmű bővítésének népszerűsítésére 42 millióért biztosított reklámfelületet 2011-ben a VOLT fesztiválon, a Balaton Soundon és a Sziget fesztiválon. A Young and Partner eléggé hasít az utóbbi időben: megnégyszerezték a bevételüket, sorra nyerik a nem nyilvános pályázatokat, legutóbb 700 milliért vállalták a Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai kommunikációjára kiírt közbeszerzést. 

Munka a Paksi Atomerőműben

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd


A Young and Partnersnél nagyobbat szakított a Simicska Lajoshoz köthető Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft., ami 130 millióért vitte kamionon 2011 október és 2012 június között az interaktív kiállítóteret az országban. Az atomerőmű bővítésének társadalmi elfogadtatásában a kamionos országjárásnak volt a legfontosabb feladata, ugyanis az emberek itt informálódhattak az atomenergiáról. Simicska más érdekeltségei is jól jártak Pakssal: a Simicskához köthető Közgép és konzorcium tagjaként februárban 250 milliót nyert a gépházi csurgalékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciójára.

Mintha számítana a közvélemény

A reklámtortából a VIVAKI Hungary Kft. hasította a legnagyobbat 420 millióval. A cégnek nem ez volt az első megnyert állami tendere, 2011-ben 2,25 milliárdos keretösszeget nyert az Államadósság Kezelő Központtól, az összeget 2012-ben felemelték 2,36 milliárdra - olvasható a Közbeszerzési Értesítőből. A Kreatív szerint a VIVAKI jó üzleti viszonyban van az állammal, 2011-ben ők vitték az állami médiaköltés 63 százalékát.

A paksi bővítés kommunikációjának achilles-ina, hogy mit gondol erről a magyar társadalom. A TSN Hoffmann Kft. által 4,8 millióért készített közvéleménykutatások azt hozták ki, hogy a magyar társadalom háromnegyede atompárti. Ez fontos érv volt a 2011-es nemzeti energiastratégia elfogadásakor. A Medián lapunk felkéréséből született felmérése ennek pont az ellenkezőjét mutatta: a lakosság 63 százaléka nem kér a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbításából.