A drogok összezavarták a Fideszt

2013.06.27. 16:11

Kőkemény szabályok vonatkoznak hétfőtől a droghasználókra, a kormány láthatóan megelégelte az elmúlt évek türelmes hozzáállását. Pedig a megelőzést és az ártalomcsökkentést még az első Orbán-kormány tette állami feladattá, hogy aztán 2010-től kétszer is látványos hátraarcot csináljon. Úgy tűnik, képtelen eldönteni a kormány, hogy a vasszigor vagy a megértő pátyolgatás-e a célravezetőbb. Úgyhogy megpróbálja a kettőt együtt.

Két év letöltendő börtön annak, aki elszív egy spanglit, vagy más kábítószert fogyaszt. Ráadásul a büntetés két éven belül csak egyszer váltható ki eltereléssel, a második lebukásánál tényleges szabadságvesztés jár. Súlyosbodik azok büntetése, akiket nagyon sok kábítószerrel kapnak el. A fogyasztókat arra ösztönzik, hogy dobják fel a dílert. A függők sem esnek enyhébb megítélés alá, mint az alkalmi fogyasztók.

Többek között ezek miatt tartják Európa legszigorúbb drogtörvényének jogvédők a július 1-jétől - a büntető törvénykönyv részeként - érvénybe lépő új szabályozást. Pedig Magyarországon a Fidesz találta fel a drogpolitikát, az első Orbán-kormány olyan, több cikluson átnyúló stratégiát vezetett be, amely próbálta megmenteni a súlyos következményektől azokat is, akik párszor megbotlottak és drogokhoz nyúltak, de azokat is, akik függőségük miatt képtelenek voltak elszakadni a kábítószerektől. Vajon miért vett 180 fokos fordulatot a párt drogpolitikája kevesebb mint tíz év alatt? Ennek próbáltunk utánajárni körülbelül egy tucat, a drogprevencióban részt vevő szervezet munkatársaival és a területre rálátó kormányzati politikus segítségével.

Fotó: Hajdú D. András - Origo

A Fidesz megbocsát

Az első Orbán-kormány az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz sorolta a kábítószerügyet, amelynek felügyeletét egy református lelkész, Topolánszy Ákos kapta meg. Az ő vezetésével hamarosan megírták az első magyar drogstratégiát. A 2000-es stratégia több mint 1200 szervezet, szakértő és érintett megkérdezésével készült, Topolánszky szerint a lehető legszélesebb körű egyetértésben. Hogy tényleg akkora volt-e az egyetértés a stratégiát illetően, az tizenhárom év távlatából nehezen ítélhető meg, az viszont biztos, hogy három kormányt túlélve hatályban maradt, és próbálta kezelni a Magyarországon egyre terjedő kábítószerek káros hatásait.

A stratégia az ártalomcsökkentést helyezte középpontba, azaz a fogyasztás következtében keletkező egészségügyi, gazdasági és társadalmi károkat próbálta mérsékelni. Ennek része a tűcsereprogram, a lebukott fogyasztóknak felajánlott kezelés, vagy a bulikban, iskolákban tartott ismeretterjesztés, szőlőcukorosztás. A drogpolitika finanszírozása 2001-2002-ben volt a csúcson, ebben a két évben több mint kétmilliárd forint jutott erre a célra. A pénz a szocialista kormányok alatt egyre kevesebb lett, de a rendszer a források apadása ellenére - több érintett szervezet képviselője szerint - ha nem is jól, de működött. Viszont a 2000-es évek végére egyértelműen látszott, hogy a területre költött pénzek az alkalmi fogyasztók problémáira koncentrálódnak, a kemény függőkre és a még menthető használókra kevés pénz jutott.

A drogpolitika akkor kezdett hadszíntérré válni, amikor a Bajnai-kormány alatt, 2009-ben elkezdődött az új stratégia kidolgozása, mert az előző tíz évre szólt, és meg kellett újítani. A tervezet lényegében ugyanazokat a hangsúlyokat vitte tovább, mint a 2000-es, Fidesz által is támogatott, csupán egy-két ponton aktualizálták. Pedig a lejáró stratégia az értékelése szerint nem volt egyértelműen sikeres, a 2000-ben megfogalmazott a tervekből alig valami valósult meg: nem lett biztonságosabb a szórakozóhelyekről való hazajutás; nem létesítettek nappali kórházakat a súlyos függők számára; gyakorlatilag teljesen hiányzik a gyermekaddiktológia; nem sikerült csökkenteni a piacon lévő szerek mennyiségét. Az ártalomcsökkentés viszont úgy tűnt, hogy működik, a társadalom toleránsabb lett, és a szakmai szemlélet is javult.

Csak nem a drogosoknak

A 2009-es stratégia parlamenti vitájában a fideszes Heintz Tamás kifejtette, hogy ez a stratégia túl liberális, a párt nem ért azzal egyet, hogy a fogyasztók büntetése helyett a terjesztőkre koncentráljanak inkább. A második Orbán-kormány megalakulásának évében, 2010 decemberében aztán hatalmas kanyart vett a kormány: Téglásy Kristóf, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) Ifjúsági Főosztályának vezetője bejelentette, hogy a kormány vállalhatatlannak tartja az új tervezetet, ezért nem követik, hanem 2011 második felére egy újat készítenek.

Rendőri igazoltatás az egyik tűcsereprogram bejáratánál Fotó: Hajdú D. András - Origo

Az újraírt, 2011 augusztusára elkészült stratégiát a kormány nem egyeztette előre széles körben, hanem tíz felkért szakemberre bízta a megírását. Az ártalomcsökkentés helyett pedig a drogfogyasztás kemény büntetésekkel való visszaszorítása került a középpontba. A tervezet miatt a korábban a kormánnyal partneri viszonyban lévő négy nagy szakmai szervezet tiltakozni kezdett, sokáig úgy tűnt, hiába, mert a közigazgatási miniszter elfogadta az új irányt. Idén február elején következett az újabb hátraarc, a drogügyet elvették Téglásytól, és Kiss Norbert ifjúságért és sportért felelős helyettes államtitkárhoz került. Március elején pedig megjelent egy új - a 2011-estől teljesen eltérő - tervezet, amellyel gyakorlatilag visszakanyarodtak a 2000-ben elkezdett ártalomcsökkentésen és prevención alapuló irányhoz.

Három sötét év

Az elmúlt három év drogpolitikáját leginkább az iskolai prevenció, az elterelés és az alacsony küszöbű szolgáltatások sínylették meg. Bár konkrétan mérhető haszna nincs az iskolai prevenciónak, a szakmabeliek mégis a drogmegelőzés egyik legfontosabb területének tartják, ugyanis sokakat valóban eltántorít a kábítószer-használattól, vagy legalábbis mértékletességre tanítja a fiatalokat. A felvilágosítás hiánya (vagy alacsony színvonala) több tízezer fiatalkorút érinthet, pedig a helyzet már most is elég durva: becslések szerint ma Magyarországon hetente 350 ezer fiatalkorú nyúl valamilyen kábítószerhez, ami azt jelzi, hogy a drogozás szerves részévé vált az ifjúsági kultúrának.

A prevenció elmaradása mellett a legsúlyosabb problémát az elmúlt évek tűcsereprogramjainak akadozása, időszakos leállása okozhatja. Sok intravénás szert használó a heroinról átállt a különböző dizájnerdrogokra, amikből akár tízszer gyakrabban is szúrhatnak, mint a heroinból. Értelemszerűen ennyivel több tűre lenne szükség, de nemhogy több nincs, sokkal kevesebb van, mint korábban, pedig a korábbi szint is messze alulmúlta a fejlettebb országokét. Steril tűk hiányában a szerhasználók használt tűkkel lövik magukat, egy-egy fecskendő körbejárhat, ami megnöveli az AIDS és a hepatitis C-fertőzés veszélyét, miközben már így is évről évre egyre több a fertőzött.

A droghasználókkal foglalkozók szerint az elterelés finanszírozása is a nullához konvergál évek óta, pedig az állam számára törvény írja elő, hogy biztosítson erre forrást. Ha nem teszi, folyamatosan mulasztásos jogszabálysértést követel, több eltereléssel foglalkozó szervezet szerint pedig ez történik, volt, ahol meg kellett szüntetni a szolgáltatást.

Mire jut pénz?
Egy drogstratégia sikerességét nem igazán lehet objektívan mérni, viszont beszédes, hogy mennyit és hogyan költ egy kormány a területre. Bár 2010 óta kevés költségvetési pénz jutott közvetlenül drogpolitikára, TÁMOP-os pályázatokon keresztül viszont kiosztottak 16 milliárdot. Az államtitkárság szerint az elmúlt évek drogstratégiája, nem követhető, mert szerintük csak a "drogliberalizáció mellett elkötelezett holdudvarnak, egy szűk megélhetési lobbinak" kedvezett. Ezzel szemben az államtitkárság által megjelölt programok keretében például a következőkre jutott pénz az elmúlt években:

Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok - lokális színterek nevű konstrukciójában 9,5 milliót nyert a GRAND-TRANS Fuvarozó, Szállítmányozó és Szolgáltató Kft; 9,7 milliót nyert a SZIKRA Fa- és Fémipari Kft.; 9,9 milliót a ZÖLD BÁRÓK Mezőgazdasági Termelő, Feldolgozó és Szolgáltató Kft.; 8,8 milliót a AGROPRODUKT Növénytermesztő és Értékesítő Kft.; 10 milliót az AMOND Huzalkosár és Polcgyártó Kft.; 9,7 milliót a ALKALOIDA Vegyészeti Gyár Zrt.; 10 milliót az "Alcsútdobozért" Faluvédő Egyesület; 10 milliót a CHICKEN-FOOD Kft.; 9,5 milliót a DENTAL-SOFT Fogászati és Programozó Kft.; 10 milliót a ÉHG Északmagyarországi Hulladékgazdálkodási Zrt.; 10 milliót az Egri Főegyházmegye; 9,8 milliót az FBZ Investment Befektetési és Kereskedelmi Kft.; 10 milliót a GALLUS Baromfitenyésztő és Keltető Kft.; 9,3 milliót a HOTEL-ÓZD Vendéglátóipari és Szállodai Kft.. Ilyen és ezekhez hasonló kábítószerterülettel köszönönő viszonyban sem lévő cégből még több mint 600 van az NFÜ listájában.

A legnagyobb pénzeket a 6.1.2-11/3 konstrukcióban osztották, itt százmilliókat kaptak kórházak és egyéb egészségügyi intézmények. A 3.1.4-12 konstrukcióban pedig iskolák kaptak több tízmilliókat "innovatív iskolák fejlesztése" jogcímen, többségük a Klebensberg Intézményfenntartó Központon keresztül.

A látszat túl kemény volt

A Fidesz 2010 óta tartó drogpolitikájának legfontosabb iránya az volt, hogy máshogy csinálják, mint a szocialisták, ezért hátat fordítottak annak az iránynak, amelyet még az első Orbán-kormány jelölt ki. A forráskivonások oka egy kábítószer-bűnözéssel foglalkozó rendőr szerint, hogy "tíz év alatt sok pénzt költöttek a drogosokra", viszont bármennyire is sokan fogyasztanak alkalmilag kábítószert, a többség még mindig nem él ilyenekkel, fordítsanak inkább rájuk pénzt és figyelmet. Csakhogy idő közben a Fidesz is belátta (a párt egyik politikusa szerint a szakmai szervezetek folyamatos nyomása miatt), hogy ez így nem mehet.

A Fidesz egyik vezető szociálpolitikusa például kiemelte, hogy észre kellett venniük, hogy a rendőrség által végzett iskolai prevenció eredménytelen volt. Ugyanez az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi)meghatározónak számító politikus azt is mondta, hogy rájöttek, nem célszerű csak az elrettentésen és a negatív példákon keresztül foglalkozni a kérdéssel, ezért is került a sportért és ifjúságért felelős államtitkársághoz a terület, és ezért indítják újra a Legyen a sport a szenvedélyed nevű programot.

Az Emmi sajtóreferense szerint "a kábítószerügy az Ifjúságügyi Főosztállyal együtt került át a Sportért Felelős Államtitkársághoz. E szakterületek koordinációját továbbra is a főosztály szervezi, az új helyettes államtitkár irányítása alatt. Mint a fentiekből kitűnik az átszervezés oka nem az Ifjúságügyi Főosztály eddigi ténykedésében vagy a Drogmegelőzési Koordináció, illetve a drogpolitika eddigi irányaiban vagy céljaiban keresendő. Az átszervezés új lendületet ad a folyamatoknak, de az irányok és a célok nem változtak."

Ez azonban nem tűnik pontos magyarázatnak, hiszen a stratégia iránya 180 fokos fordulattal visszatért az ártalomcsökkentéshez, igaz, néhány eszköz megmaradt: a 2011-es stratégia fő iránya az volt, hogy büntessék szigorúbban a drogosokat, és bár erről az útról teljes mértékben letért a 2013-as stratégia, a július 1-jével életbe lépő új Btk. megtartja a szigort. Pedig az Emmi egyik vezető politikusa szerint "rájöttek, hogy túl kemény volt a 2011-es irány, arra törekednek, hogy ne is nyugodjanak bele abba, hogy a fiatalok kábítószert használnak, de ne is drákói szigorral közeledjenek feléjük".

És kemény is maradt

A stratégia és a Btk. között tehát szakadék tátong, bár az kérdés, hogy a törvényt be lehet-e tartani. Egy évekig magas beosztásban dolgozó, a kábítószerekkel foglalkozó rendőr szerint hiába jön szigorúbb szabályozás, nem tudnak és nem is akarnak majd több embert kábítószerrel elkapni, mivel erre nincs pénz. Ha valakit elkapnak bármennyi kábítószerrel, akkor büntetőeljárást kell indítani ellene, két független szakértővel be kell vizsgáltatni a lefoglalt anyagot, ezek egy embernél több százezer forintos költségek, amelyeket a kerületi kapitányságoknak kell fizetni. Az ilyen célra rendelkezésre álló büdzsének azonban korlátai vannak, ezért nem állítanak elő éves szinten 5-7 ezernél több embert, és a rendőrség sem szorgalmazza különösebben az ilyen akciókat. Az ORFK sajtószolgálata kérdésünkre azt írta, hogy az elterelés intézményének megváltozása miatt (két év alatt csak egyszer lehet majd kérni, az elterelésnél nem kell lefolytatni a teljes eljárást, így olcsóbb is) számolnak többletköltséggel.

A kormány szerdán jelentette be, hogy elfogadta az új drogstratégiát, amivel így tudathasadásos helyzetbe került. A stratégia ugyanis próbálja megelőzni majd a kábítószerrel való visszaéléseket. Aki viszont mégis belecsúszik a szerhasználatba, azt az új Btk. alapján soha nem látott mértékben minősítik veszélyesnek a társadalomra.

___FRISSÍTÉS

A Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkárság cikkünk megjelenése után küldte el korábban feltett kérdéseinkre a válaszaiat, amelyekből kiderül, hogy a korábbi reményekhez képest "nagy valószínűséggel" csak az őszi ülésszakban tárgyalja majd az Országgyűlés a drogstratégiát. A stratégia megalkotása során több országét is megvizsgálták, és az Egyesült Királyságé tetszett a legjobban. Az államtitkárság szerint az új Btk. szigorúbb elterelési szabályai hatákonyabbá teszik majd az elterelés intézményét.