Mit hoz nekünk Horvátország?

2013.07.01. 11:32

Magyarország volt az egyik legnagyobb támogatója és élharcosa annak, hogy Horvátországot a lehető leghamarabb bevegyük az Európai Unióba. Déli szomszédunk hétfőn hivatalosan is az EU 28. tagjává válik, ami nem csak a tengerpartra tartó turistákat, de az uniós belharcokat, a magyar befektetőket és az olaj- és gázbizniszt is érintheti. Összeszedtük, miért van okunk örülni.

Hétfőtől eggyel több tagja van az Európai Uniónak, Románia és Bulgária 2007-es csatlakozása után Horvátország is kitűzheti a csillagos kék lobogót. Horvátországban hatalmas ünnepléssel készülnek az eseményre, de ahogy annak idején Magyarország csatlakozásakor, úgy most is megosztja az embereket, hogy az unió bővítése, illetve az ahhoz való csatlakozás jó dolog-e, illetve hogy kinek az érdekeit szolgálja.

Horvátország sok áldozatot hozott a csatlakozásért, és bár hatalmas EU-s pénzeket, 2020-ig több mint 13 milliárd eurót akaszthat majd le, ezzel egy időben keresztet vethet a szabad versenytől, a nemzetközi konkurenciától védett vállalataira, állampolgárai pedig mostantól hazai piacon is kíméletlen nemzetközi versennyel lesznek kénytelenek megküzdeni. Úgy tűnik, hogy ami pénzt az EU Horvátországnak ad, azt a többi tagállam, ha elég ügyes, a horvát piacban rejlő üzlet kihasználásával könnyedén vissza is szívhatja.

Magyarország az elmúlt években nem csinált titkot abból, hogy támogatja a horvátok csatlakozását, minden nemzetközi tárgyaláson és fórumon az elsők között sürgettük, hogy déli szomszédunkat mielőbb vegyék fel az unióba. Arról viszont nem sokat beszéltek a döntéshozók, hogy ez nekünk mért olyan fontos. Most, hogy a horvátok végre megérkeztek, a Magyar Külügyi Intézet szakértőjének segítségével végignéztük, hogy mi lesz ebben a jó nekünk, magyaroknak.

A horvát tengerpart házon belülre kerül

Forrás: MTI/Manek Attila

Nem lesz több háború

A magyar külpolitika gyakorlatilag 1990 óta ugyanúgy viszonyul a déli, nyugat-balkáni országokhoz – mondta az Origónak Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet Horvátországra és Szlovéniára specializálódott külső munkatársa. Szerinte az elmúlt években tapasztalt lelkesedés, amellyel a magyar diplomaták az EU-ba követelték a horvátokat, többek közt annak a fontos célnak tudható be, hogy stabilitást szeretnénk a Nyugat-Balkánon. „A délszláv háború idején megtapasztaltuk, hogy milyen rossz, ha háború dúl a közelünkben”, az EU-t pedig nem véletlenül tartják stabilizáló tényezőnek: míg 1945 előtt az európai nemzetek a legtöbb konfliktusukat háborúval rendezték le egymás között, addig az unió tagjai már szinte mindent megoldanak diplomáciai úton. EU-tagállam még sosem üzent hadat másik EU-tagállamnak.

Hinni kezd a Balkán

A háború réme persze az elmúlt években már nem tűnt túl konkrét fenyegetésnek Magyarország számára. De ha fegyveres konfliktustól nem is kellett tartanunk, ugyanilyen fontos, hogy déli szomszédaink politikailag és gazdaságilag is stabilizálódjanak. Horvátország sikeres csatlakozása pedig példát mutat Szerbiának, Montenegrónak is, azt sugallja, hogy ha a volt jugoszláv államok végigjátsszák az előírt lépéseket, bevezetik a szükséges reformokat, egyszer ők is bekerülhetnek az unióba. Ha a sikeren felbuzdulva az összes balkáni ország elindul az EU által elvárt reformok útján, azzal a jövőben megbízható és reményteli piacok nyílnak meg Magyarország szomszédságában. Ha azonban a szomszédok lemondanak az EU-ról, és belesüppednek a problémáikba, a munkanélküliség, szervezett bűnözés, illegális bevándorlók áradata éppen Magyarországon keresztül kezdené még jobban ostromolni Európát.

Valaki nagyon hálás nekünk

Mivel Magyarország mindent megtett a horvát csatlakozás elősegítéséért, annak sikere után lesz a régióban egy olyan szomszédunk, aki elképesztően hálás nekünk. Az elmúlt hetekben, hónapokban gyakorlatilag nem volt olyan hivatalos horvát-magyar találkozó, ahol a horvátok nem zengtek ódákat arról, hogy mennyire köszönik Magyarország segítségét. Hogy ezt a szívességet fogják-e valamilyen konkrét lépéssel, döntéssel, támogatással viszonozni, vannak-e erről szóló titkos alkuk, azt nem tudjuk, de az biztos, hogy egy lekötelezett barát sosem jön rosszul Magyarországnak.

Horvát lányok fürdőznek az Adriai-tengerben

Forrás: MTI/Mohai Balázs

Dőlhet a magyar export

A horvátok uniós csatlakozásával ledőlnek a vámhatárok: ez azt jelenti, hogy az EU-tagállamok termékei, amelyekre eddig bevitelkor 20 százalékos vámot vetettek ki, mostantól vámmentesen áramolhatnak be az országba. A német Spiegel riportja szerint a csatlakozás előtti napokban a német Lidl áruházlánc máris hatalmas reklámkampányba kezdett, a vámok eltörlésének köszönhetően bevezetett alacsonyabb árakkal csábítva a 4,4 milliós ország vásárlóit. A Spiegel szerint a német vállalatok alig várják, hogy lecsapjanak a vámmentessé váló piacra. Csak a magyar cégek leleményességén és ügyességén múlik, hogy ők is képesek lesznek-e kihasználni ezt a lehetőséget. A trend mindenesetre látható: Szilágyi Imre szerint 1995 és 2010 között a horvát-magyar kereskedelmi kapcsolatok meghétszereződtek, és esélyes, hogy a növekedés újabb lendületet kap.

Düböröghetnek a befektetések

Magyarország az elmúlt években a negyedik legnagyobb befektetővé vált Horvátországban – állítja Szilágyi Imre. Az országban jelentős érdekeltséggel van jelen többek között a Mol, az OTP, a Trigránit, a Dunapack, de több ezer kis és közepes vállalkozás is kiveszi a részét a horvát piacból. Ezeknek a cégeknek nem feltétlenül a horvát EU-csatlakozás pillanata jelenti majd a kánaán eljövetelét, hanem az a folyamat, amely lehetővé tette a csatlakozást. Horvátországnak 35 különböző tárgyalási fejezetet kellett lezárnia, 35 különböző területen kellett az EU által elvárt színvonalat elérnie ahhoz, hogy felvegyék az unióba. A tény, hogy többek között a gazdasági versenyszabályok, az igazságszolgáltatás vagy a korrupció visszaszorítása terén is kielégítő lépéseket tettek, olyan befektetési környezetet teremthet, amelyben a magyar befektetők is nagyobb biztonsággal megtalálhatják a számításukat.

Lehet menni dolgozni

AZ EU-csatlakozással megnyílik a horvát munkaerőpiac a magyarok előtt, és Magyarországra is szabadon jöhetnek dolgozni a munkát kereső horvátok. Hogy a gyakorlatban ez mekkora mozgást jelent, azt nehéz megjósolni, hiszen az EU-csatlakozás előtt egészen minimális volt a munkaerő-áramlás: tavaly mindössze 112 magyar dolgozott munkavállalási engedéllyel Horvátországban, és 229 horvát Magyarországon. Aki szerencsét akar próbálni, annak nem árt tudnia azt sem, hogy Horvátországban hatalmas, 20 százalékos a munkanélküliség, és a pályakezdők több mint felének nincs munkája. A tengerparti pizzériákban felszabaduló esetleges munkahelyekre pedig az EU-csatlakozás után egy szlovén munkavállalónak is jobb esélye van, mint egy magyarnak, hiszen a már EU-tag szlovénok és a horvátok megértik egymás nyelvét.

A munkaerőpiac megnyitása ugyanakkor rejthet lehetőséget a magyar-horvát határ térségében élőknek, a határ két oldalán élő magyar közösségeknek – figyelmeztet Szilágyi Imre. Mostantól nem lesz akadálya annak, hogy akár építkezéseken, akár például mezőgazdasági idénymunkában a magyarok a horvát oldalon, a határon túli magyarok a magyar oldalon vállaljanak munkát.

Kávézó Zadarban

Forrás: AFP/Guido Alberto Rossi

A magyar tábort erősíthetik

A magyar kormány tagjai sokszor elismételték már, hogy Horvátországgal egy baráti, közép-európai állam érkezik Európába, amelynek az érdekei és értékei hagyományosan közel állnak Magyarországhoz. Martonyi János külügyminiszter szerdán azt mondta, hogy Horvátországgal „Közép-Európa erősebb lesz”, Orbán Viktor miniszterelnök pedig egy csütörtöki horvát tévéinterjúban beszélt arról, hogy szerinte a közép-európai országok érdekei sok területen azonosak, ezért „nekünk, közép-európaiaknak” egy közös, a nyugat-európaitól eltérő gazdasági stratégiát kellene kidolgoznunk. Orbán évek óta szeretne megszilárdítani egy markáns Közép-Európai régiót, amely közösen tud fellépni érdekeinek védelmében a szerinte másfajta érdekeket képviselő nyugat-európai államokkal szemben, és egységes képet tud mutatni kifelé, például az ázsiai befektetők felé is. Most azt reméljük, hogy a 4,4 millió horvát az EU-n belüli politikai csatározásokban, források elosztásáról szóló vitákban minket erősít majd. A nagy egyetértést azonban majd a konkrét ügyek teszik próbára – figyelmeztet Szilágyi Imre: míg például az uniós agrártámogatásokban várhatóan a horvátok is a magyarokhoz hasonló állásponton lesznek, biztosan lesz egy csomó ügy, amiben egymás versenytársai leszünk.

Unión belülre kerül a nagy gázbiznisz terve

Bár az együttműködés a közös katonai gyakorlatoktól a kulturális projekteken át rengeteg területen megnyilvánul, Horvátország Budapest számára mégis leginkább az energiabiztonság miatt számít stratégiai partnernek. Évek óta várjuk annak a hatalmas horvát gázprojektnek a megvalósítását, amely csökkentené Magyarország orosz gázfüggőségét, lehetővé tenné, hogy ne csak az oroszoktól vásároljunk földgázt. Horvátország az Adriai-tengerben található Krk-szigetre tervez egy cseppfolyósított földgázszállítmányok fogadására alkalmas terminált (LNG-terminált), amely a világ minden tájáról, Afrikából, az arab országokból érkező tankerekből is képes lenne földgázt fogadni, majd Európába továbbítani. Az LNG-terminál építésének megkezdése ugyanakkor folyamatosan csúszik, a háttérben pedig megy a hatalmas helyezkedés az érdekelt és ellenérdekelt felek között. Miután Horvátország EU-tag lesz, a projektet unión belülre kerül. Hogy ez mennyiben segíti majd a megvalósítást, az nagy kérdés, de elképzelhető, hogy az érdekelt tagállamok (Horvátország, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország) megpróbálhatják kiemelt fejlesztéssé nyilvánítani, és valahogyan uniós pénzt kalapozni rá – véli Szilágyi Imre.

A horvát INA a Mol érdekeltségébe tartozik

Forrás: MTI/Varga György

Még közelebb lesz a horvát tengerpart

Gazdasági lehetőségek és politikai szövetségek ide vagy oda, az átlag magyart leginkább az érinti, hogy Horvátország uniós tagságával egyszerűbb lesz a horvát tengerpartra utazni. A határellenőrzés ugyan nem szűnik meg Magyarország és Horvátország között, de vámosok többé nem fogják zargatni a tengerhez tartó turistákat. A csatlakozás napján a határállomásokon bevezetik az úgynevezett egy megállásos határforgalom-ellenőrzést, vagyis az eddigi négy ellenőrzés helyett csak egyszer fogják elkérni az iratainkat, és az uniós szabályoknak köszönhetően sokkal több alkoholt, dohányterméket is magunkkal vihetünk.

Olcsóbban telefonálhatunk az Adria partján

Míg korábban horrorisztikus összegekbe kerülhetett egy-egy horvát nyaralás során becsúszó roaming telefonhívás, az EU-ba belépő Horvátországban július elsejétől szintén érvényessé válnak az EU által központilag szabályozott, alacsony tarifák. Percenként körülbelül 320 forintos hívás helyett legfeljebb 24 eurocentet, mintegy 70 forintot számlázhatnak ki a mobilcégek a magyar készüléket Horvátországban használó turistáknak, fogadott hívás esetén pedig az eddigi mintegy 130 forintos roamingdíj helyett csak körülbelül 20 forintot kell majd fizetni.