Felfüggesztették a Csatáry László elleni büntetőeljárást

Felfüggesztette a bíróság a Csatáry elleni büntetőeljárást, mert szerintük a volt gettóparancsnokot a vádban szereplő cselekményért egyszer már elítélték. A bíróság most az vizsgálja, hogy az ítélet érvényes-e még, és az abban szereplő büntetést le lehet-e tölteni Magyarországon.

Felfüggesztette a háborús bűntettel vádolt Csatáry László elleni büntetőeljárást a Fővárosi Törvényszék. A Kossuth Rádió hétfő esti Krónikája szerint a bíróság azzal indokolta a döntést, hogy a vádiratban szereplő cselekményekért Csatáry Lászlót egyszer már elítélték.

A bíróság szerint meg kell vizsgálni, hogy a volt kassai gettóparancsnok ügyében korábban meghozott halálos, majd életfogytiglanra változtatott ítélet érvényes lehet-e Magyarországon, és ha igen, Csatáry László letöltheti-e itthon a büntetését.

Az ügyészség szerint viszont a korábbi ítélet nem akadálya a per megkezdésének. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Krónikának azt mondta, hogy a bíróság által hivatkozott ítélet nem szerepel az uniós tagállami nyilvántartásban, ezért az eljárás felfüggesztéséről hozott bírói döntést "idő előttinek" tartják. Továbbá - álláspontjuk szerint - a külföldi ítélet elismerhetőségének vizsgálata nem akadálya a büntetőper megkezdésének, illetve a bizonyítás lefolytatásának - hangzott el a műsorban.

Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész június 18-án tájékoztatott, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett miatt vádiratot nyújtott be a Csatáry László ellen indított bűnügyben a Fővárosi Törvényszékhez. Akkor Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője, azt mondta, hogy mivel háborús bűntett a vád, az ügy kiemelt jelentőségűnek minősül, így a bíróságnak három hónapon belül kell megtartania az első tárgyalást.

A vád szerint Csatáry 1942 őszén, rendőrként a visszacsatolt Kassára került. Miután 1944 márciusában a németek megszállták Kassát, gettót, majd később a téglagyárban internáló-, illetve gyűjtőtábort hoztak létre, ahová a rendőrség és csendőrség közreműködésével 1944 áprilisában a kassai, illetve Kassa környéki zsidóság túlnyomó részét - közel 12 ezer főt - internálták.

A kassai rendőrkapitányság vezetője, Horváth György 1944. május elején Csatáryt nevezte ki a téglagyári internáló-, illetve gyűjtőtábor elöljárójának. Csatáry puszta kézzel és a nála lévő kutyakorbáccsal rendszeresen, minden különösebb indok nélkül verte, bántalmazta az internáltakat, nemre, korra és egészségi állapotra tekintet nélkül.

A fogva tartott közel 12 ezer zsidót az 1944. május közepe és június eleje közötti időben, tehervagonokba zsúfolva különböző, a németek által megszállt területeken lévő koncentrációs táborokba - legtöbbjüket Auschwitzba - deportálták, ebben Csatáry tevékenyen közreműködött.

Az egyik transzport elindítását megelőzően Csatáry az egyik deportált kérése ellenére megtiltotta, hogy a körülbelül 80 fővel telezsúfolt, ablaktalan tehervagonokon ablakot vágjanak, hogy enyhítsenek az embertelen körülményeken. Csatáry szándékosan segítséget nyújtott a deportált zsidók sérelmére elkövetett törvénytelen kivégzésekhez és kínzásokhoz is.

A kassai kerületi bíróság idén márciusban életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatta a szlovákiai város népbírósága által 1948-ban Csatáry László ellen hozott halálos ítéletet. Milan Filicko, a kassai kerületi ügyészség szóvivője akkor azt közölte, hogy azért döntött így a bíróság, hogy az egykori ítélet "végrehajtható" legyen, mert a hatályos szlovák jogrend szerint nincs halálbüntetés. A kassai kerületi bíróság által megváltoztatott ítélet eredetijét a főként "politikai bűncselekményekkel" foglalkozó kassai Népbíróság hozta. Az 1948. június 8-án, egy egynapos per során meghozott ítélet "fasiszta megszálló és kollaboráció" bűntettében találta bűnösnek és ítélte halálra Csatáry Lászlót. A kassai kerületi bíróság szóvivője idén június 18-án arról tájékoztatott, hogy a bíróság július 19-én dönt Csatáry László büntetése letöltésének módjáról.

A Csatáryról szóló cikkeinket itt találja.