Életük végéig tartó börtönre ítélték a cigánygyilkosokat

Három vádlottat tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre, egyet 13 év fegyházra ítélt a bíróság kedden a cigányok ellen elkövetett, hat halálos áldozattal járó gyilkosságsorozat ügyében. Az ítélet nem jogerős, a vádlottak fellebbeznek. Kiss Árpád és testvére nem akarta végighallgatni a bíró indoklását, amely szerint a három vádlottnál nem volt kérdés, hogy a legsúlyosabb büntetést kapják.

Ítéletet hirdetett a Budapest Környéki Törvényszék kedden első fokon a cigányok ellen elkövetett, hat halálos áldozattal járó gyilkosságsorozat ügyében. Három vádlottat tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek, és tíz évre eltiltottak a közügyektől. A negyedrendű vádlott 13 év fegyházat kapott. A négy elítéltnek meg kell fizetnie 107 millió forint perköltséget is. Az ítélet nem jogerős, a tárgyalás végén a védők bejelentették, hogy bizonyos vádpontok esetében fellebbeznek.

Ítélethirdetés Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A bíróság szerint Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlott bűnös; emberölésben tettes, társtettes, bűnsegéd; rablásban társtettes; lőfegyverrel való visszaélésben társtettes; bűneiket bűnszervezetben követték el, ezért ítélték őket életfogytig tartó fegyházbüntetésre.

A negyedrendű vádlottat, a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Csontos Istvánt a bíróság bűnszervezetben elkövetett emberölés bűnsegédjeként ítélte 13 év fegyházra. Ahogy a másik három elítélt, ő sem bocsátható feltételesen szabadlábra, de az eddigi börtönéveket beszámítják a büntetésébe.

Kiss Árpád érkezik a tárgyalóterembe Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Mind a négy vádlott kockás ingben, leborotvált fejjel érkezett a tárgyalóterembe, az ítélethirdetés előtt sok érzelmet nem lehetett leolvasni az arcukról, leginkább az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád tűnt izgatottnak.

A vádlottak némán hallgatták az ítéletet, Kiss Árpád főleg csukott szemmel, kezét összekulcsolva áll, az ítélete óta eltelt percek alatt szinte folyamatosan csukva van a szeme - jelentette tudósítónk. Kiss István közönyösen néz, semilyen érzelem, meglepetés nem látszik az arcán. Pető Zsolt, bár eddig mindent tagadott, az ítélete felolvasása után csak némán bólintott egyet. Mivel Csontos István háttal áll tudósítónknak, nem látta az arcát az ítélet kihirdetéskor.

Miszori László tanácsvezető bíró az ítéletek feolvasása után elkezdte az indoklást, először a bűnlajstromba vett tárgyakat sorolja jó tíz percen át, pendrive-októl a pulóvereken át a bakancsokig. Semmilyen drámai vagy ünnepélyes hangulat nem uralkodik a teremben, a sértettek hozzátartozói többnyire mereven maguk elé bámulnak, a teremben Miszori hangján kívül a csak a fényképezőgépek kattogását lehet hallani.

Misztori halkan és alig érthetően hadarja az ítélet indoklását - jelentette tudósítónk. A Kiss testvérek életútjának összefoglalásával kezdte, de a vádirathoz képest nem derült ki lényeges információ a testvérek szocializációjáról. A múltjukról felolvasott rész közben mindketten zavartan rágják a szájukat vagy malmoznak az ujjaikkal.

Nem sokkal később a Kiss testvérek jelezték a bírónak, hogy nem akarják tovább hallgatni az indoklást, ezért a bíró megengedte, hogy elhagyják a termet. Az őrök bilincsben kísérték ki őket a teremből.

Áldozatok az ítélethirdetésen Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A tanácsvezető bíró szóbeli indokolásában kimondta a rasszista indítékot. Hangsúlyozta, erkölcsileg elvetendő, egyetlen országban sem megengedhető, hogy valakik, egy etnikum megrendszabályozása, megzabolázása, megfélemlítése céljából szövetkezzenek bűncselekmények elkövetésére. A rasszista indíték nem csak a tanúk vallomásaiból nyilvánvaló, de még maguk a vádlottak sem tagadták - tette hozzá.

Mindezek miatt az emberölések egyik minősítése az aljas indok, emellett a bíróság még több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére elkövetettnek is minősítette az életelleni cselekményeket.

Misziszori lászló tanácsvezető bíró azt is mondta az indokolásban, hogy a gyilkosság az egyik legelvetemültebb dolog, hatan meghaltak, ketten maradandó sérüléseket szereztek, sokan pszichésen is sérültek a megtámadottak közül, és a cselekmény a köznyugalmat is megzavarta. Mivel ezek összeadódnak, így nem is kellett súlyozniuk, hogy a lehető legsúlyosabb büntetést róják ki az elsó három vádlottra, tette hozzá. A bíró azt is hangsúlyozta, hogy a döntésénél szerepet játszott az is, hogy társadalmi visszatartó hatása legyen, a jövőben senkinek ne jusson eszébe, hogy ilyet tegyen.

Csontosról azt mondta, a bűncselekményei alapján tíz és húsz év között mérlegelhetett, ám mivel a beismerő vallomásai megerősítették a bíróság megállapításait, ezért döntött a középérték alatti büntetés mellett.

Az ügyész tudomásul vette az első három vádlott bütetését, Csontosra pedig súlyosbítást kért. A három, életfogytiglanra ítélt vádlott minden ellen fellebbezett mindazon kívül, amit már korábban is elismertek. Csontos István is fellebbezett, ő a felmentését kérte Tiszalök esetében. Ezen a tanácselnök láthatóan nagyon meglepődött.

A bőrük színe volt a bűnük

A tárgyalás előtt több hozzátartozó olyan pólóban jelent meg, amelyen az áldozatok képei alatt "A bőrük színe volt a bűnük" felirat szerepel. Nagyon sokan próbáltak bejutni a tárgyalásra, de több hozzátartozó nem fért be a tárgyalóterembe helyszűke miatt. A teremben is hallani lehetett, ahogy a kívülrekedtek veszekednek a biztonsági őrökkel - jelentette tudósítónk.

A tárgyalás egyik szünetében az áldozatok és hozzátartozóik, valamint jogvédők a bíróság épülete előtt skandáltak. Két dolgot kifogásoltak: szerintük Csontos Istvánnak is életfogytig tartó szabadságvesztés járt volna, másrészt hiányolták, hogy a bíró az indoklásban nem szólt arról, hogy a bűncselekményeket rasszista indítékból követték el. A tárgyalás után egy ügyvéd közölte a sajtóval, hogy több áldozat kártérítési pert indít, a magyar állammal szemben is.

Az áldozatok fényképei a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő fegyveres, Molotov-koktélos támadások elsőfokú tárgyalásának ítélethirdetésére várók pólóján Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A vádlottak immár négy éve voltak előzetes letartóztatásban, ha az ítélet nem született volna meg most, akkor a törvény szerint ki kellett volna engedni őket.

A 2011. március 25-én kezdődött elsőfokú büntetőperben már lezárult a bizonyítás (több mint százötven tárgyaláson van túl a bíróság), elhangzottak a perbeszédek, és a vádlottak is előadták védőbeszédüket.

Az ügyész Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat ötszörösen minősülő - aljas indokból, előre kitervelten, több ember sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett - emberöléssel vádolták tettesként, továbbá fegyveresen, csoportosan elkövetett rablással és lőfegyverrel való visszaéléssel. Rájuk hármójukra tényleges életfogytiglant kért az ügyész, míg a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Csontos Istvánra határozott időtartamú fegyház kiszabását akarta elérni.

A gyilkosságokat egyik vádlott sem ismerte be, saját maguk és az ügyvédeik is előálltak védőbeszédekkel, amelyek lényege az volt, hogy a rendőrség több hibát is elkövetett a nyomozás során, például szabálytalanul vettek adatokat. Ezenfelül pedig egy emberként kritizálták Csontos István negyedrendű vádlottat, akinek a vallomása a vád legfontosabb fegyvere. A védelem szerint ugyanakkor Csontos nem szavahihető ember, és csak saját magát akarja védeni.

A vád szerint a négy férfi 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadt fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben ők a felgyújtott házukból menekültek. Kislétán egy 13 éves lányát egyedül nevelő asszonyt végeztek ki sörétes puskával éjjel az otthonában, álmában. Életveszélyesen meglőtt kislánya testébe másfél száz sörétszem fúródott.

A rendőrség sokáig hiába kereste az elkövetőket, és egy ideig nem is kezelte etnikai indíttatású támadássorozatként az eseteket. A kislétai támadás után 100 millió forint nyomravezetői díjat tűztek ki. 2009 augusztusában Sólyom László akkori köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy robbanásveszélyes a helyzet, a romák megvédése pedig becsületbeli ügy. Két héttel később fogták el a négy feltételezett elkövetőt a rendőrök.

Augusztus 2-a a roma holokauszt mellett a második világháború óta fajgyűlölet áldoztául esett emberek, így a romagyilkosságok áldozatainak emléknapja is. 2009-ben ezen napon volt a kislétai támadás.

A romagyilkosságok ihlették Fliegauf Bence magyar-német-francia koprodukcióban, amatőr szereplőkkel készült, fiktív elemeket is tartalmazó Csak a szél című filmjét, amely több rangos nemzetközi elismerést kapott.

A gyilkosságsorozatot, a gyanúsítottak elfogását és a több évig tartó per alakulását is közelről követte az Origo. Címkeoldalunkon részletesen tájékozódhat minderről.

Így történt

2008. március 7. - A vádlottak egy vadászfegyverek eladásáról szóló hirdetés alapján Besenyszögön betörtek a hirdetés feladójának házába, ahol az eladót két golyós és öt sörétes fegyver, továbbá az azokhoz tartozó lőszerek átadására kényszerítették. A fegyvereket a romák elleni támadások során használták fel.

2008. július 21. - A Pest megyei Galgagyörkön kevéssel éjfél után rálőttek három, romák lakta családi házra. Több, az ablakokon keresztül leadott lövedék a falba fúródott, de személyi sérülés nem történt.

2008. augusztus 8. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén Molotov-koktélokat dobtak két, romák által lakott házra, és lábon lőttek egy középkorú nőt, amikor kilépett az utcára. A nő súlyos sérüléseket szenvedett és kórházba szállították.

2008. szeptember 4. - A Hajdú-Bihar megyei Nyíradony-Tamásipusztán rálőttek egy házra, amelyben két felnőtt és négy gyermek aludt. A házat két lövés érte, de személyi sérülés nem történt.

2008. szeptember 29. - A Heves megyei Tarnabodon a hajnali órákban lövéseket adtak le és Molotov-koktélokat hajítottak négy családi házra. Személyi sérülés nem történt, de az egyik épület a tűz miatt lakhatatlanná vált. A rendőrség már másnap őrizetbe vett, majd előzetes letartóztatásba helyezett három férfit, aki ellen több emberen elkövetett emberölés kísérletének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. A három férfit 2009. augusztus 25-én, a romagyilkosságok gyanúsítottainak letartóztatása után négy nappal szabadlábra helyezték és az eljárást megszüntették. A három roma fiatal 2009 végén alaptalan fogva tartás miatt kártérítési pert indított, és az elsőfokú bíróság 2011. május 24-én 2-2, illetve 2,5 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg számukra.

2008. november 3. - A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagycsécsen Molotov-koktélt dobtak a község szélén álló két, egymással szemben lévő házra, majd sörétes puskával lőni kezdtek az ablakokra. A támadásban egy 43 éves roma férfi és egy 40 éves roma nő életét vesztette, egy ember 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A rendőrség a gyilkosság után egymillió, majd november 5-én már tízmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki.

2008. december 15. - A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsózsolca romatelepén életveszélyesen megsérült egy 19 éves fiatalember, akire az udvaron favágás közben lőttek rá.

2009. február 23. - A Pest megyei Tatárszentgyörgyön Molotov-koktélt dobtak egy házra, majd tüzet nyitottak az égő épületből menekülő apára és két gyermekére. A férfi és ötéves kisfia meghalt, a másik gyermek, egy hatéves kislány súlyosan megsérült. A rendőrség ezúttal is tízmillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel.

2009. április 22. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszalökön lelőttek egy házából kilépő középkorú roma férfit, aki a helyszínen elhunyt. Az emberölés után a rendőrség a korábban kitűzött 10-10 millió forintos nyomravezetői díjat egyesítette és ötvenmillió forintra emelte.

2009. augusztus 3. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kislétán a tettesek behatoltak egy házba, ahol egy 45 éves roma asszonyt ágyában lőttek agyon, 13 éves lányára egy ajtón keresztül lőttek rá sörétes puskával, a lány súlyos sérüléssel került a kórházba. A bűncselekmény után a rendőrség 100 millió forintra emelte a nyomravezetői díjat.

2009. augusztus 21. - A rendőrség egy debreceni szórakozóhelyen őrizetbe vett négy férfit, akiket a romák elleni támadásokkal gyanúsítottak meg.

2010. augusztus 9. - Lezárta a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a romagyilkosságok ügyében; a rendőrség mind a négy, őrizetbe vett gyanúsított ellen vádemelést javasolt. A nyomozás során 509 tanút hallgattak ki és több ezret "szólítottak meg" a különböző adatgyűjtések során, több mint ötmillió távközlési adatot ellenőriztek, 170 szakértőt vontak be a munkába, 1916 "tétel" a lefoglalt bizonyíték és 33 ezer oldal a nyomozati irat. Az NNI szerint a gyanúsítottak három további helyen terveztek romák ellen támadásokat: a Pest megyei Erdőkertesen, a szabolcsi Kisvárdán, valamint a hajdú-bihari Hajdúhadházon.

2010. szeptember 8. - Benyújtotta a vádiratot a romagyilkosságok ügyében a Pest Megyei Főügyészség a megyei bíróságra.

2011. március 25. - Megkezdődött a romák elleni támadásokkal vádolt négy férfi (K. Árpád, testvére, K. István, P. Zsolt és a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Cs. István) elsőfokú büntetőpere Budapesten, a Pest Megyei Bíróságon. A vád szerint az elkövetők rasszista indíttatásból hajtották végre cselekményeiket. Az ügyészség az első három vádlottat ötszörösen minősülő - aljas indokból, előre kitervelten, több ember sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett - emberöléssel vádolja tettesként, továbbá fegyveresen, csoportosan elkövetett rablással és lőfegyverrel visszaéléssel, ezért rájuk tényleges életfogytiglani büntetést, a negyedrendű vádlottra határozott időtartamú fegyházat kért. A vádlottak tagadták bűnösségüket a személyi sérüléssel járó cselekmények ügyében.