A Blöffből a pasi hagyott egy kriksz-krakszot

2013.08.25. 08:11

Egyre fogynak, de még mindig léteznek Budapesten a DVD-ket, sőt néhol még kazettákat is kínáló videótékák. Sok helyen lottózóval turbózták fel a boltot, mert az internet és a torrentoldalak hazavágták a kilencvenes években jól menő üzleteket. De így is vannak, akik a net helyett inkább a tékákban böngésznek. Régen Clint Eastwood volt az ász, most Jason Statham és a művészfilmek viszik a boltot.

Hangulatos kis üzlet bújik meg a Király utca egyik sarkában. A kirakatból Daniel Craig és Harrison Ford néz, a homlokzaton James Dean neve olvasható, bent pedig közel hétezer film várja, hogy valaki kikérje a pultnál. „85 év lenne végignézni mind, kiszámoltam” - mondta az üzlet tulajdonosa, Szabó István. A férfi közel 21 éve nyitotta meg videótékáját, azóta ajánlja naponta kedvenc filmjeit a boltba betérőknek, és ezzel azon kevesek közé tartozik, akik a gazdasági válság és az internetes letöltés ellenére is kölcsönzőben kínálja a legújabb filmeket.

A 90-es években úton-útfélen videótékákba lehetett botlani, ahonnan egy tagsági és némi kölcsönzési díj ellenében párosával lehetett hazavinni a filmeket akár néhány napra is. A polcokon felhalmozott videókazetták az alattuk fityegő kis bilétákkal emblematikus ismertetőjelei voltak a VHS-korszaknak, jelen sorok írója is számtalan alkalommal sietett a hóna alá csapott kazettákkal vissza a tékába, nehogy felszámoljanak még egy napi díjat.

Vannak még működő videótékák Budapesten

Fotó: Mudra László - Origo

A kazettákat a kétezres évek elején felváltották a DVD-k, a tékák azonban az idő múlásával elkezdtek ritkulni. Most mindössze 12 olyan videótékát találtunk Budapesten, ahol lehet még filmet kölcsönözni, és van internetes honlapjuk is. „2003-ban Magyarországon még kétezer felett volt a tékák száma, ma maximum háromszáz lehet” – mondta az Origónak Horváth István, akinek korábban négy kölcsönzője is volt Budapesten, de ma már csak kettőt tart nyitva, a Videolandet és a Videocentrumot.

Nagyon féltem a DVD-től

A kilencvenes években még jó biznisz volt videótékákat üzemeltetni, Szabó szerint „az emberek hármasával vitték a filmeket”. Clint Eastwood volt a legnépszerűbb, a tévében ugyanis nem adták a filmjeit, de videón sorra jelentek meg, akár csak az addig elkészült James Bond filmek. „A kereskedelmi tévék és az internet még sehol sem voltak, jó minőségű filmet csak a tékákból lehetett kölcsönözni” – mondta Horváth.

A VHS lendülete egészen a kétezres évek elejéig kitartott, ekkor jelentek meg az első DVD-filmek. Innentől kezdve jódarabig párhuzamosan futottak egymás mellett a lemezek és a VHS-kazetták. „Én nagyon féltem a DVD-től” – mondta Szabó István. A DVD-t ugyanis jobb minőségben lehetett manipulálni a kazettánál, és ez a feketekereskedelmet segítette. Szabó első DVD-i az Árvák hercege és a Szárnyas Fejvadász voltak, vitrinben őrizte őket a boltban. Csak kevés embert érdekelt, mert akkor még nem volt mindenkinek DVD-lejátszója, a következő karácsonyra viszont úgy beindult a kereslet, hogy külön polcokat kellett kialakítani a lemezeknek.

Szabó István boltjában, a James Dean tékában

Fotó: Mudra László - Origo

Akkoriban indította az üzletét egy pesti lakótelepen az a videótékás férfi, aki csak név nélkül volt hajlandó mesélni az Origónak. A panelház alagsorában kialakított kis tékában a nagy sztárok filmjeit szerették az emberek, kezdetben Bruce Willis, Jet Li filmjei és Mel Gibson Hazafi című filmje ment a legjobban. „Nálunk nem a művészfilmek, hanem az akciófilmek a legnézettebbek” – mondta.

A jegyzetelőket nem szeretik

Azt mindenki máskorra tette, hogy mikortól kezdtek rosszra fordulni a dolgok. A lakótelepi videótékás 2005-ben vette észre először, hogy megritkultak a kölcsönzések, Horváth szerint 2008-tól kezdtek elmaradozni az ügyfelek. Szabó azt vette észre, hogy az emberek egyre kevesebbszer járnak, aki korábban naponta jött, később már csak havonta. Szerinte mára már a filmek megjelenései is lelassultak, komoly mozifilmek DVD-kiadásaira is hónapokat kell várni, pedig több filmet gyártanak, mint régebben.

„Az internet, a letöltések, a gazdasági válság” – sorolta az okokat Szabó. Horváth szerint az életkörülmények is változtak, a 90-es években még több szabadidejük volt az embereknek. „Most már csak megnézik lefekvés előtt, hogy mi megy a tévében” – mondta. A digitális kalózkodással pedig nem lehet felvenni a versenyt, amikor nyolcvan filmet tartalmazó pendrive-okat csereberélnek az emberek.

Aki korábban naponta jött, az most már csak havonta vesz ki fimeket

Fotó: Mudra László - Origo

„Először akciókkal próbálkoztam, kettőt fizet, hármat visz” – mesélte a lakótelepi videótékás. De aztán rájött, hogy a pénznek nincs köze a problémához, „ha 200 forintért adnám darabját, akkor se vinnék”. A filmek ugyanis szinte a megjelenésük napján felkerülnek az internetre, ha máshogy nem, hát kamerával rögzített verzióban. „Ez amúgy hihetetlen, én nem nézném meg, olyan mintha zajt hallgatnék zene helyett” – mondta. Az is előfordult már, hogy ceruzával jöttek a tékájába, hogy felírják a filmek címeit. „Az egyik bele is mondta az arcomba, hogy otthon letölti” – mondta. Mikor visszakérdezett, hogy ez normális-e, az elpirult, de olyan is volt, aki nyugodtan azt mondta, hogy igen.

Horváth István először a kiadásokat fogta vissza: kevesebb kópiát rendelt. A Titanicból régen tíz darab is volt, manapság már kettőre sincs szüksége. Aztán a szolgáltatás színvonalát javította fel. Polírozza a karcolt DVD-ket, hogy jobb minőségűek legyenek, és rendszeresített egy bedobónyílást az üzleteiben, hogy a vevők akkor is le tudják adni a DVD-ket, ha ők épp zárva vannak.

A Blöffből a pasi hagyott egy kriksz-krakszot

A kölcsönzési számok visszaesése ellenére a tékatulajdonosok mind azt mondták, hogy vannak ügyfeleik, sőt újak is szoktak érkezni, bár ezt inkább azzal magyarázzák, hogy a becsődölt kölcsönzők vevői átvándorolnak hozzájuk. „Van egy réteg, aki csak jó minőségű filmet hajlandó nézni, mások közösségi élményt várnak a filmezéstől, mint a moziban. Bejön ide, beszélgetünk a filmekről, ajánlok neki valamit” – mesélte a lakótelepi videótékás. Horváth szerint retrohangulat uralkodik a kölcsönzőben, annak pedig megvan a bája, ha bejöhet az ember, és megtapogathatja, kezébe veheti a filmet, amit később meg fog nézni.

„Először hagyom, hogy nézelődjenek, megmondom mi hol található. onnan pár kérdéssel meg lehet állapítani, kinek mit tudok ajánlani” – meséli a sok éve bejáratott technikáját Szabó István. Ottjártunkkor csupán ketten fordultak meg a boltjában, egy édesanya, akiről kiderült, hogy rendszeres ügyfél, mesefilmet szokott vinni a gyerekének, és egy férfi, aki háromdimenziós filmek után érdeklődött. Neki Szabó nem szolgált jó hírrel, ilyen formátumú DVD-ket ugyanis nem tart, mert drágák, és nem hozzák vissza az árukat.

Pár kérdéssel meg lehet állapítani, kinek mit lehet ajánlani

Fotó: Mudra László - Origo

„Nálam sok a művészfilm, sokszor ezek tartják el a boltot” – mondta. Ezeknek a jó része ugyanis az interneten nehezen elérhető. „Régen meg kellett vennem az utolsó horrort is, mert arra buktak, most fordult a kocka” – mondta, majd egy Tom Cruise filmre mutatva hozzátette, hogy „azért viszik a Jack Reachert is”. A külföldieket a magyar filmek is szokták érdekelni, a Kontrollt például azért szokták kérni, mert ismerik, de sokszor inkább tőle kérnek ajánlatot, ő pedig ilyenkor A nyomozót ajánlja.

Híres emberek is megfordultak nála, Andy Vajnától Hujber Ferencig. „Látja ezt a kriksz-krakszot? Na, ezt ő írta” – mutat rá a falon lévő Blöff című film plakátjára, amelyen Jason Statham mellett egy másik angol színész mosolyog, Stephen Graham. Budapesten forgatott, és közben rendszeresen vett ki filmeket a tékából. Amikor Szabó a sokadik hét után rájött, hogy ő az, azonnal dedikáltatta vele a pult belső oldalát.

Micsoda hülyeség, hiszen le is lehet tölteni

Aki a netről tölt le, sok jó filmről lemarad – állítja a lakótelepi videótékás. Szerinte ugyanis az interneten át lehet siklani a jó filmek felett. Pedig a kisebb költségvetésű, ismeretlen filmek az igazi jolly jokerek, ő már jobban várja az ilyeneket, mint a Vasember 3-at. „A Kiképzőtábor volt ilyen a Travoltával, moziban sosem ment, de rengetegen vitték, mert nem ismerték” – mondta. A korábbi színészoreintáltságnak viszont már leáldozott, „csak Jason Statham neve okoz orgazmust”, neki minden filmjét viszik. De mostanra így is csak a korosabb ügyfelei maradtak meg, a legfiatalabbak már csak mosolyognak a tékán, micsoda hülyeség, mondják, hiszen a filmeket le is lehet tölteni.

A korábbi színészoreintáltságnak leáldozott

Fotó: Mudra László - Origo

A különböző technikák közül végül a kapcsolt szolgáltatás bizonyult a legsikeresebbnek: Horváth és a lakótelepi videótékás is lottózóval turbózta fel az üzletet. Utóbbi szerint már egy ideje ez a fő bevételi forrás, és a filmkölcsönzés számít mellé a kiegészítésnek. Szabó István nem vitt be extrákat a kölcsönzőjébe, ő abban bízik, hogy vevőköre kitart mellette. De ha mégsem, akkor se fogja a piacon árulni a DVD-it, megtartja őket. „Soha senki nem ígérte nekem, hogy ez életem végéig kitart, de csinálom, amíg megy” – mondta.