Lazulj el, fiam, csak nehogy elvigyen az iskolaőr!

Az első osztályt kezdi szeptembertől a gyerek? Nagyszerű hírünk van: tanítják majd erkölcstanra vagy hittanra. Másodikba megy? Heti öt testnevelésóra vár rá. Netán, már harmadikos lesz? Ha igazán szerencsés, a futás helyett lóhátra pattanhat tornaórán. Az idei tanévtől egészségesebb ebédet kap a menzán, ha pedig agresszió ütné fel a fejét az iskola falain belül, megvédi a nyugalmazott állományú iskolarendőr. Végre a gyakorlatban is megmutathatja magát az új köznevelési törvény.

Az óriási verbális háborúzás után hétfőtől a gyakorlatban is tesztelhetik az iskolások, hogy milyenek a kormány oktatási ötletei: mennyire megnyugtató egy meditációs negyedóra, milyen érzés heti egyszer lóhátra pattanni, és mit tanít nekünk az erkölcsös életről az erre a célra alaposan felkészített oktató? Szeptembertől jó pár dolog megváltozik az iskolákban. Például:

Fiatalabban ki lehet szállni

Idén szeptembertől változik a tankötelezettség korhatára is: 16 évesen otthagyhatják a gyerekek az iskolát. Ez alól kivételt jelentenek a sajátos nevelési igényű tanulók, az ő tankötelezettségük ugyanis meghosszabbítható annak a tanítási vének a végéig, amelyben a 23. életévüket betöltik.

Délután négyig iskola!

Délután négyig bent kell maradnia a gyereknek az általános iskolában, kivéve, ha a szülő nem akarja ezt. Külön kérésre az iskolaigazgató felmentés adhat ez alól. A köznevelési törvény ugyanis előírja, hogy az általános iskolákban a foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy azok legalább délután négy óráig tartsanak.

Erkölcstan és hittan

Erkölcs, hittan és etikaoktatás eddig is volt az iskolákban, az újdonság annyi, hogy szeptembertől ez – az általános iskola első és ötödik osztályában – kötelező is lesz. A tavaly elfogadott új Nemzeti alaptanterv egyik elvárása, hogy az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítse fel a gyerekeket az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, és segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Februárban két tanároknak szóló erkölcstanképzésre is beültünk, kíváncsiak voltunk rá, mire tanítják a tanárokat, és meg kell mondanunk, pozitívan csalódtunk.

Erre fogják tanítani a gyereket, ha az erkölcstant választották.

Képünk illusztráció. Forrás: MTI

Heti öt tornaóra

A másodikos, a hatodikos és a tizedikes diákoknak az új tanévtől heti ötször lesz testnevelésórájuk. A megemelt számú kötelező tornaóra tavaly debütált, egyelőre nem túl sikeresen. Ez derült ki legalábbis egy idén tavasszal birtokunkba került kormányzati felmérésből: a megkérdezett iskolák körülbelül negyedében jelent komoly, sok esetben megoldatlan problémát a mindennapos testnevelés. Nemcsak az a baj, hogy nincsenek tornatermek, hanem a megfelelő higiéniai körülményeket sem tudják mindenhol biztosítani. A gyerekek egyébként szeretik a sok mozgást, tehát értelme van a napi testnevelésórának, csak épp szabad terület és eszközök nincsenek.

Lyukas órarendeket hozott a heti öt tornaóra.

Több lecke

Szeptembertől felmenő rendszerben, az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon vezetik be az új kerettanterveket, ezzel együtt pedig néhány évfolyamon az óraszámok is emelkednek majd. Az általános iskolák elsőseinek heti 25, átlagosan napi 5 órájuk lesz, az ötödikeseknek heti 28, a kilencedikeseknek pedig heti 35, azaz naponta átlagosan 7.

Nem csak a gyerekek, hanem a tanárok kötelező heti óraszáma is emelkedik szeptembertől: heti 22-ről 26-ra. Változás lesz az is, hogy a heti 40 óra kötelező munkaidőből 32 órával el kell számolniuk a tanároknak, és csak a maradék nyolc órával rendelkezhetnek szabadon.

Lovaglás

Aki unalmasnak találná, hogy gyereke heti öt órában medicinlabdát dobáljon és az iskolai sportpálya körül rója a köröket, örülhet, mert idén szeptembertől 180 iskolában a testnevelésórák egy részében lovagolni viszik majd a gyerekeket. Kezdetben csak az általános iskolák 3., 4., és 5. évfolyamait, de a felmenő rendszernek hála, előbb-utóbb mindenki lóhátra pattanhat.

A szombathelyi Neumann János Általános Iskola tanulói ismerkednek a lovaglás technikájával a vépi lovardában Forrás: MTI/Czika László

Azt egyelőre nem tudni, hogy az iskolások hány testnevelésórát töltenek majd a lovardában, de amíg ott lesznek, a kormány szeretné, ha erősödne a nemzeti öntudatuk, elsajátítanák a környezettudatos és egészséges életmód alapjait, és végső soron felnőne egy lovak iránt érdeklődő generáció. Amikor éppen nem a lovon ülnek, akkor tenyésztési, származási, etológiai, anatómiai, élettani, tartási, takarmányozási, gondozási és ápolási ismeretekről tanulnak a diákok.

Száznyolcvan iskolában már szeptembertől lóhátra ültetik a gyereket.

Meditáció

A tavaly elfogadott Nemzeti alaptantervben és a kerettantervekben is szerepel, hogy szeptembertől a testnevelésórákon tanítani kell a meditációt és a relaxációt. A tervek szerint az elsősöknek napi tíz perc szólna az ellazulásról, a középiskolások viszont már a testnevelésóra keretében heti fél órát meditálnának, és megtanítanák nekik a különböző ellazító technikákat. A kerettantervekben az szerepel, hogy az iskolásoknak el kell sajátítaniuk a relaxációs alapismereteket, ezek közé tartozik például a belső figyelem, az önkontroll, a testtudat és a feszültségek feloldása.

Zsírszegény menza

Ugyan nem szeptembertől, de még ebben a tanévben megújulhat az iskolai menza is. Túl sok energiát, zsírt és sót fogyasztunk ugyanis, nem eszünk elég zöldséget és gyümölcsöt, az elhízott gyerekek aránya pedig az elmúlt tíz évben megháromszorozódott – többek között ezzel indokolta a kormány, hogy jövő januártól megújul a sokat kritizált menzai étkezés. Életbe lép az a rendelet, amelynek lényege, hogy az iskolákban, kórházakban, szociális intézményekben egészségesen, változatosan, az évszaknak megfelelően lehessen étkezni.

Képünk illusztráció. Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A változások szerint a napi háromszori étkezésben kell lennie 3 deci tejnek vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejterméknek, illetve két adag zöldségnek vagy gyümölcsnek, édesség pedig önálló ebédként nem adható. Kitiltanának hat ételszínezéket is a hat éven aluliak ételeiből, és a nekik készülő ételekben tilos lesz a sertés- és baromfizsír használata. Halat és teljes kiőrlésű kenyereket is kell kínálni. Annak ellenére, hogy minőségibb alapanyagokból kell majd előállítani a gyerekek menüjét, az egészségügyi államtitkárság június elején közleményben nyugtatott mindenkit, hogy nem lesz drágább az iskolai közétkeztetés. Több iskolában azonban már szeptembertől is többet kell majd fizetni a napi háromszori étkezésért, de ehhez az államtitkárság szerint nincs köze az új rendeletnek.

Jönnek az iskolaőrök

Kétszáz iskolában szeptembertől iskolarendőrök vigyáznak a rendre. Az iskolák leendő őreinek többségét a nyugdíjkorhatár előtt szolgálati nyugdíjba vonult bűnügyesekből toborozták, de volt, ahol a helyi rendőri vezetők választották ki, hogy ki alkalmas a feladatra. Kötelesek tájékoztatni az iskolavezetőt tapasztalataikról és tervezett intézkedéseikről, és kötelesek intézkedni minden olyan esetben, amikor rendőrként más körülmények között is intézkedniük kellene. Fellépésüktől egyebek mellett azt remélik, hogy csökken az agresszió, a drogfogyasztás.

Ingyen tankönyv 90 ezer családnak

Bár a köznevelési törvény azt írja, hogy az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanulók a tankönyveket ingyen kapják meg, teljes ingyenességről az idei tanévtől még biztos nem beszélhetünk. Az oktatási államtitkárság augusztusban azt mondta: felmenő rendszerben valósulhat meg az ingyenesség, idén szeptemberben 90 ezer család kapja meg ingyen a tankönyvcsomagot.