Mi ez a dzsuva mindenütt?

Elvileg március óta tart 403 ezer szelektív szemetes kihelyezése a fővárosban, sok helyen viszont hiába is keresnénk ilyeneket. Több kerületben mondhatni megszűnt a szelektív rendszer, miközben a köztéri gyűjtőpontokat a túlterheltség miatt lassan belepi a szemét.

Augusztus elején költöztünk Budapest legsűrűbben lakott kerületébe, a hetedikbe. Szelektíven kezdtük gyűjteni a szemetet, annak rendje-módja szerint. Úgy emlékeztem, hogy a háztól 130 lépésre, a Dob utca és a Klauzál tér sarkán lévő parkolónál van egy szelektív sziget, ahova be tudjuk dobálni a szemetünket. Aztán az első hét végére megtelt kukáink beltartalmával mit sem sejtve elindultunk - két-két szatyor a kézben -, de a szigetnek nyomát sem találtuk.

Szelektív Budapesten Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Szeméttel a kezünkben kóvályogtunk húsz percet, semmi. Megkérdeztünk két közterest, hátha, de egy olyan szigetet ajánlottak ők is, amit már rég elvittek. Úgyhogy nem maradt más, mint a kommandózás a Király utca nyitott lépcsőházaiba, és a gerilla-szemételhelyezés.

Írtunk az ingatlanügynökségnek, amelyen keresztül béreljük a lakást. A válaszuk: "A közös képviselő azt mondta, hogy az FKF még nem adott nekik szelektív kukákat, ez a 6. kerületben már működik, de a 7. kerületbe valószínűleg később kerülnek szelektív kukák. Az FKF-nek 2014 végéig kell biztosítania minden társasházban. Szóval folyamatban van, és várjuk, hogy érkezzen az elkövetkező 1 éven belül."

Ez annyira elszomorított minket, hogy három hete nem vittük le a szemetet, inkább nagyobb zacskókba gyűjtjük a lakásban.

Bár a helyzet extrém, egyáltalán nem egyedi: mostanában a közös képviselők kénytelenek azt ismételgetni, hogy az FKF-nek 2014 végéig kell átvennie a szolgáltatást - számolt be erről egy ugyanebben a cipőben járó kolléga. Ők hogyan oldják meg? Elvisszük máshova - mondta. Három kilométerrel arrébb, kocsival, a kerület egyik végéből a másikba. Mindenki ahova tudja.

Lassan őrölnek az FKF malmai

A helyzet az új hulladékgazdálkodási törvény miatt alakult ki, amely kimondja: 2013 júniusától egy településen csak egy szolgáltató végezheti a szelektív hulladék begyűjtését, annak is közszolgáltatónak kell lennie, ami azt jelenti, hogy az állam a többségi tulajdonos. Ez azért jó az államnak, mert így automatikusan hozzá kerül a szelektív szemét, ami értékes alapanyag, némi szétválogatás után jó pénzért el lehet adni (a szemétbiznisz államosításáról és annak következményeiről itt írtunk részletesebben).

Míg a fővárosban korábban az FKF mellett több kerületben magáncégek is begyűjtötték a szelektívet a lakóházaktól, addig nyártól az FKF veszi vagy venné át a cégek szerepét is. Sok szelektív szigetet elvisznek, a helyükbe minden társas- és családi ház kap szelektív kukákat, ez viszont nem megy zökkenőmentesen. Addig meg marad a gerillaszemetelés.

Szemét van, kuka nincs Fotó: Pályi Zsófia - Origo

2013. március végétől a főváros teljes területén megkezdték az új hulladékgyűjtő edények kiszállítását. Összesen 403 ezret, ez másfél-két évig tart - ígérte tavasszal György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes.

Hogy miért lesz ez jó? "Döntésünket városképvédelmi szempontok indokolják, mivel a gyűjtőszigetek illegális hulladéklerakókká váltak, rendkívüli módon elcsúfítják a városképet, valamint higiénés szempontokból is aggályosak. Takarításuk évente több százmillió forintba kerül. Továbbá fosztogatják a tartályokat, akár rongálások árán is, ami szintén jelentős összeget jelent társaságunknak. Az intézkedéstől jelentős megtakarítás várható" - írta lapunknak az FKF. A társaságot arról is kérdeztük, hogy van-e valamilyen tervük vagy megoldásuk az átállási évek alatti kaotikus állapot orvoslására, de válaszukban nem tettek említést ilyesmiről.

A szelektív rendszer átalakítása 5,1 milliárd forintba kerül, amiből 4,3 milliárdot csak önkormányzatok számára kiírt uniós pályázaton nyert a főváros. A 4,3 milliárdot kifejezetten már meglévő hulladékgazdálkodási rendszerek továbbfejlesztésére ítélték oda.

A köztéri szelektív szigetek egy része továbbra is marad, mert a háztáji szelektívekben csak papírt és műanyagot lehet gyűjteni, az üveg a köztériekbe megy. Ezek elszállításáról és a megmaradók további működtetéséről az FKF gondoskodik, ahogy tette eddig is. Nem tudni, hogy a szelektív szigetek megtalálták-e már a végleges helyüket. Márciusban azt mondta György István, hogy felülvizsgálják a helyüket. Az FKF honlapján lévő szelektívtérkép még biztosan nem a végleges állapotokat mutatja, ugyanis aszerint a Klauzál téri és a Dob utcai sziget is megvan, pedig már egyik sincs. Az FKF szerint a térkép hetente frissül, ennek ellenére legalább két olyan kukát mutat, amelyek már egy hónapja nincsenek a helyükön.

A szemét maradt, a pénz eltűnt

Nápoly a harmadik legnagyobb olasz város, egymillióan lakják, történelmi központja a világörökség részét képezi, ehhez képest a kilencvenes évek óta áll a városban a szemét. Az olaszországi politikusok szerint azért, mert a szemétszállítás 600 millió eurós üzletet jelent, amit a Camorra bűnszervezet kaparintott meg. A szeméthegyek magyarázata, hogy a Camorra nem hagyta, hogy az önkormányzat összeszedje a szemetet, mert ők szállítják más tartományokba és külföldre, valamint üzletelnek a mérgező hulladékkal. Közben az olasz kormány 8 millió eurót adott 1994 óta a probléma megoldására, de a szeméthegyek maradtak, a pénz viszont látható eredmény nélkül tűnt el. (Itt nézegethetnek képeket a nápolyi szeméthegyekről.)

Budapest elnápolyosodása

A működő rendszer továbbfejlesztése jelen pillanatban siralmas képet mutat a fővárosban. Nemcsak egy-egy kerületben, hanem szinte mindegyikben van valami probléma. A Járólekő.hu című lakossági bejelentőoldalra folyamatosan érkeznek a fotók Budapest legkülönbözőbb kerületeiből. Autókáztunk néhány órát a városban, hogy megnézzük, mennyire általános a szemétprobléma.

Fotó: Pályi Zsófia - Origo

"Lassan úgy fogunk kinézni, mint Nápoly. A kormány összerúgta a port az NSA-val, ezért most borul minden" - mondta egy középkorú férfi a 13. kerület szívében. Majd hozzátette, neki szerencséje van, mert a környék elég rendes, hetente elviszik a szemetet, csak "kevesebb a gyűjtőpont, ezért hamarabb megtelnek a kukák", és a tőlünk ötven méterre lévő szelektívre mutatott, ahonnan előző nap vitték el a szemetet, de már dzsuva volt körülötte.

Néhány utcával arrébb, de még mindig a lakótelepen egy hajléktalan férfi azt mondta: "Nyár óta nagyon fain az aludobozok gyűjtése, több szemét van az utcán, aminek örülök, mert jobban megy a bolt, de megértem, hogy az embereket zavarja. Még a rendőrök is kevesebbet szekálnak, mint egyébként, mondják, hogy nyugodtan vigyem, legalább nem a földön lesz." Egy másik hajléktalan szerint viszont nem sok változott az elmúlt időszakban, ugyanannyira szemetes a város, mint korábban, csak a kevesebb szelektív sziget miatt többnek tűnik. Egy FKF-es mellényt viselő férfi megkönnyítette a dolgunkat: "Ahol még megvannak a szigetek, ott mindenhol áll mellette a szemét."

Nemcsak a szelektívek mellett, hanem máshol is. A városban furikázva többször láttunk az út szélén kupacokban álló szemeteszsákokat, amelyek láthatóan nem őszi falevelekkel voltak megtömve. Tétényben egy nyugdíjas nő magabiztosan mutatott a vasúti sínekkel párhuzamos irányba: kövessük az irányt, és majd meglátjuk, hogy mi a helyzet. Megfogadtuk a tanácsát, az alábbi kép pedig nem egy nyomortelepen, hanem Budafokon, új építésű házak szomszédságában készült. Időszerűnek tűnik, hogy Sanghaj után Nápollyal is testvérvárosi megállapodást kössön a főváros.

Fotó: Pályi Zsófia - Origo

A rendszer átalakítása jelenleg negyedtávnál tart. Az FKF szerint 2013. március 25. óta százezer hulladékgyűjtő tartályt helyeztek ki, ami 100-130 ezer család szemetét gyűjti be. Ha ebben a tempóban haladnak tovább, másfél év múlva ismét a megszokott mederben mehet a szelektív hulladékgyűjtés. Addig pedig marad a szomszéd szemetesének mustrálása, hátha abba még fér valami.