Elfelejtett szólni a kormány, hogy befuccsolt a terve

lovarda, iskolai lovasoktatás
Vágólapra másolva!
Nyáron még nagy volt a kormányzati lelkesedés a nemzeti lovaskultúra-oktatás bevezetése miatt, a programot azonban mégsem kezdik el. Az indoklás szerint még egyeztetni kell néhány dolgot, a lovardások szerint azonban egyszerűen nincs rá pénz. Ami nem is csoda: egy tavalyi anyagban a kormány osztályonként évi 5 millió forinttal kalkulálta a költségeket.
Vágólapra másolva!

Mégsem indul el szeptembertől a nemzeti lovaskultúra oktatása az általános iskolákban. Vannak ugyan iskolák, ahol tanulnak lovagolni a gyerekek, de ők már évekkel ezelőtt leszerződtek valamelyik lovardával, a gyerekek óráit pedig az esetek többségében a szülők fizetik. A Kincsem programnak pedig pont az lett volna a lényege, hogy az állam állja a költségeket.

A kormány a mindennapos testnevelésórákon, a 3-5. osztályban akarta bevezetni szeptembertől a lovaskultúrát. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője még júliusban is arról beszélt egy rendezvényen, hogy a kormány biztosítja a pénzt az oktatásra. Mi már a nyáron megkérdeztük Horváth Lászlót, a Nemzeti Lovasstratégiáért felelős miniszterelnöki biztost, hogy melyik iskolákban vezetik majd be a tantárgyat, de akkor konkrét választ nem kaptunk, csak annyit mondott, hogy a tantárgy bevezetése nem kötelező, eddig 180 iskola jelezte, hogy csatlakozna a programhoz. Azt is írta, hogy az ország minden megyéjében lesz olyan iskola, ahol oktatják majd a nemzeti lovaskultúrát. A programban való részvétel pedig a szülőknek nem kerül pénzbe.

A program szerint az iskolai oktatásban részt vevő lovardáknak meg kell felelniük bizonyos feltételeknek. Ezeket két szervezet, a Magyar Lovassport Szövetség és Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség gyűjti és rendszerezi, valamint az ő közös honlapjukon található lovarda-nyilvántartási rendszerben vezetik. A nyilvántartást azonban nem találtuk egyik szervezet honlapján sem, feleslegesen is kerestük, mert még kész sincs. Kérdésünkre, hogyan tudták kiválasztani a programban részt vevő iskolákat, ha nincs is regiszter, Horváth azt felelte, hogy a honlap elkészítése folyamatban van, de jelenleg sokkal fontosabb, hogy maga a program elinduljon.

Képünk illusztráció. Forrás: AFP/Photononstop

Sehol senki

A tanév pár napja elkezdődött, ezért ismét szerettük volna megtudni, hogy melyik az a 180 általános iskola, ahol lovagoltatják majd a gyerekeket. Az egész ország területéről kerestünk meg találomra kiválasztott lovardákat. Kétféle választ kaptunk: vagy részt akartak venni a programban, de ez forráshiány miatt meghiúsult, vagy a Kincsem programtól függetlenül már évek óta foglalkoznak iskolások lovagoltatásával. Olyan lovardát nem találtunk, amelyik a Kincsem programban vesz részt, és úgy oktatja majd az iskolásokat. Egy Baranya megyei lovarda ugyan azt válaszolta levelében, hogy több megállapodást is tudtak kötni iskolákkal, a telefonos interjú megbeszélt időpontjában azonban nem reagáltak a hívásunkra, és azóta sem tudtuk őket elérni.

Horváth László kérdéseinkre küldött válaszában megerősítette sejtéseinket: a program nem indult el. Azt írta, hogy az általános iskolák listáját még nem véglegesítették, de a zökkenőmentesség érdekében többnyire olyan általános iskolákkal vették fel a kapcsolatot, ahol eddig is volt lovaglásoktatás. "Annak érdekében, hogy a nemzeti lovaskultúra-oktatás bevezetése problémamentes legyen, további egyeztetések szükségesek, így a szeptemberi bevezetés későbbre tolódik." Tehát, ahol eddig is volt, ott ugyanolyan formában megy tovább a dolog, de újabb szereplők nem léptek be a rendszerbe.

Rossz lóra tettem

Azok a lovardások, akikkel érdemben tudtunk beszélni a programról, azt kérték, hogy se a nevüket, se azt ne írjuk le, hogy pontosan hol van lovardájuk. Egyikük, már két éve tanít iskolásokat lovagolni Pest megyében. Ő annyit lát a lovasprogramból, hogy mindenki csak beszél róla, közben meg alig történik valami. "Meghirdették az államilag finanszírozott iskolai oktatást, kiküldték a pályázati felhívást, majd utána nem történt semmi."

Eddig havonta 150 ezer forintot kapott az önkormányzattól a gyerekek lovagoltatásáért, a többi a vesztesége volt. Öt ló havi tartása nettó 300 ezer forint körül van a férfi szerint, ehhez jön még az oktatók órabére és a gyerekek felszerelése. Igaz, az utóbbit elég egyszer megvenni. "Most persze jön a kérdés, hogy miért érte ez meg nekem. Nem vagyok ennyire hülye, a Kincsem program miatt kezdtem bele ebbe az egészbe két éve, vettem fel oktatókat, és vásároltam lovakat. Az iskolai lovaglásoktatásra készültem évek óta, és azt gondoltam: inkább befektetek én az elején, és működöm akár veszteségesen is, de majd megtérül a dolog."

A szombathelyi Neumann János Általános Iskola tanulói ismerkednek a lovaglás technikájával a vépi lovardában. Forrás: MTI/Czika László

Idén szeptemberben is megtartja a gyerekeknek az órákat, majd leszámlázza a költségeit a Klebelsberg Kunó Iskolafenntartó Központnak (Klik), amely vagy kifizeti, vagy nem. "Ha nem fizet októberben a Klik, akkor rossz lóra tettem, és csődbe megyünk" - mondta stílusosan.

Mintha kicsit drága lenne

A férfi számításai a havi költségekről nem járnak messze a lovaskabinet tavalyi kalkulációtól. Egy 2012 augusztusában, a lovardáknak kiküldött tájékoztató szerint a lovaskultúra-oktatás költsége évente körülbelül 160-180 ezer forint gyerekenként. A lóbérlés, oktatóval együtt lovanként 50 ezer forint havonta, ez öt lóval számolva havonta 250 ezer, évente 3 millió forint. Az iskolának ezenkívül fizetnie kell egyrészt egy kísérőtanárt, másrészt a gyerekek lovardába szállítását is.

A kormányzati anyag szerint az a kettő egy évre összesen 1 millió 292 ezer forint. Ezenkívül még összesen másfél millió forintba kerülnek az eszközök. Itt említik a nyerget, a nyeregalátétet, a kobakot, a bukómellényt vagy a lábszárvédőt. Mindent összeadva majdnem 5,8 millió forint évente egy 30 fős osztály lovagoltatása. Ez iskolánként, ha csak a 3-4 és 5. osztályt számoljuk, több mint 17 millió forint évente.

A tájékoztatóban olyan részleteket is találtunk, mint hogy az oktatók és a lovak száma határozza meg az oktatható gyerekek számát. Minimum két oktató és egy kísérőtanár kell, aki részt vesz az elméleti anyag leadásában, és legalább öt ló. Egy lovarda pedig akár több iskolából is fogadhat csoportokat. Egy tanóra kétszer 45 percig tart, és évente körülbelül 34-szer mennének a lovardába a gyerekek. Még azt is belevették a tájékoztatóba, hogy délutánonként tartsák meg ezt a két órát, lehetőleg kettő és négy óra között. Az oktatást 12-15 fős csoportokban célszerű tartani.

Elhúzták a mézesmadzagot

"Két-három iskolával is sikerült megállapodnunk. Aztán forráshiány miatt visszautasították őket, így szóltak, hogy köszönik szépen, de mégsem jönnek szeptembertől a gyerekek" - mesélte egy másik, Pest megyei lovardás, aki szintén semmit nem tud arról, hogy mi történik a program körül. Azt mondta, hogy tavasszal megkeresték őket, hogy az iskolai oktatás miatt felmérjék a lovardákat, de ez azóta sem történt meg. A nő oktatókat vett fel, és lovakat vásárolt, készült a szeptemberi iskolakezdésre.

Nem is csoda, hogy beleélte magát, miután egy fórumot is tartottak a környékbeli lovardáknak, ahol felvázolták, hogyan is néz majd ki a nemzeti lovaskultúra oktatása a gyakorlatban, utána pedig még egy írásbeli tájékoztatót kapott arról, hogy hány fő után mennyi pénzt kapnak majd félévente, illetve, hogy milyen eszközökre lehet állami támogatást szerezni. Aztán - az előző példához hasonlóan - többet nem jelentkezett náluk senki.

"Örülök a lovasprogramnak, de nagyon dilettáns a hozzáállás" - mondta egy másik lovardatulajdonos, aki a fő gondot abban látja, hogy elhúzták az iskolák és a lovardák orra előtt a mézesmadzagot. "Eddig is lehetett tanítani az iskolában a lovaglást, ebben semmi újdonság nincs, nem egy nagy találmány. Most viszont meglebegtették az állami finanszírozást, ami mögött nincsen norma." Szerinte nem lesz egy iskolaigazgató sem olyan bátor, hogy beletegyen a tanulmányi programjába egy olyan tantárgyat, amelynek a finanszírozása kérdéses.

Miután napokig egyetlen lovardát sem találtunk, aki érintett lenne, felvetődött, hogy talán a Kincsem programban kiemelten kezelt nagy lovascentrumok - mint a szilvásváradi, a Nemzeti Lovarda, a Lovasberényi Lovaskultúra Központ, illetve a Ludovika Lovarda - szívják majd magukhoz a környező iskolákat. Ezek azonban vagy még fel sem épültek, vagy nem válaszoltak a kérdéseinkre. Egyik interjúalanyunk szerint azonban ki van zárva, hogy ők nyertek volna ezen a dolgon, mert ők egyáltalán nem az iskolások oktatására vannak berendezkedve.