Hemzsegett a szalmonella az árvíz után a Római-parton

Szalmonellát és kólibaktériumot is találtak a Grazi Egyetem kutatói a Római-parton az árvíz levonulása után. Szerintük mindenképp kell a védmű.

Számos kórokozó jelenlétét mutatta ki a Grazi Egyetem laboratóriuma azokban a talajmintákban, amelyeket az idei júniusi árvíz után a Római-parton gyűjtöttek - tájékoztatta a Római-partért Egyesület szerdán az MTI-t.

A közlemény szerint a mikroorganizmusok közül több is súlyos betegségeket okozhat, és hosszú idővel az ár levonulása után is jelen lehet a környezetben. A teljes fertőtlenítés a helyi élővilágot veszélyezteti - tették hozzá, jelezve: a Római-part árvízvédelmének mielőbbi megoldását szorgalmazzák.

A civil szervezet emlékeztetett arra, hogy a Duna 7,5 méteres vízállásánál kikapcsolják az áramszolgáltatást a Római-parton, ezáltal a csatornákban megszűnik a szennyvizek átemelése, a partot ellepi az emésztőkből és a csatornákból kiáramló szennyvíz és a folyó egyéb hordaléka. Tájékoztatásuk szerint az árvíz után talajmintákat küldtek független laboratóriumi vizsgálatra, amely szerint öt kórokozó mennyisége - köztük a szalmonella, a kólibaktérium és az úgynevezett fekális coliform-szám - túllépte a közterületeken megengedett határértéket.

Az egyesület álláspontja szerint a terület felemelkedése és Budapest lakosságának egészséges környezethez való állampolgári joga egy vízparti védművel biztosítható, amelynek tervezésekor és építésekor figyelembe kell venni a part természeti adottságait. Júniusban, az árvíz idején Budapestnél 891 centiméter volt a folyó legmagasabb vízállása.