Börtönt csinálnak az egész napos iskolából

A gyerekek, a szülők és maguk a tanárok is kényszerként élik meg, hogy szeptembertől délután négyig kötelező a diákoknak az iskolában maradniuk. Az egész napos iskolaként emlegetett modell egy félresiklott ötlet, amit se az iskolák, se az oktatási államtitkárság nem tudott értelmesen kihasználni. A kudarcot az oktatási államtitkár is elismeri.

"Bör-tön-is-ko-la, bör-tön-is-ko-la" - kezükkel a padokon, lábukkal a földön dobolva gyakorta fogadják az utóbbi két hétben hasonló skandálással a diákok egy Szabolcs megyei kis falu délutáni foglalkozásra érkező pedagógusát. Az új tanévtől kötelező egész napos iskola a panaszkodó tanár szerint falusi viszonylatban teljesen életképtelen: az alsósoknak nagyon nehéz, a felsősöknek pedig szinte lehetetlen megmagyarázni, hogy noha a tanóráknak vége, délután 4-ig még a teremben kell vesztegelniük, ahelyett, hogy focizni, pecázni vagy lődörögni indulhatnának, mint régebben.

Bár a diákok haragjával nem feltétlenül szembesülnek hasonló formában, az Origo körképe szerint másutt, így a fővárosi iskolákban is sok feszültséget okoz, hogy négyig az iskolában kell maradni. Több mint tucatnyi megkérdezett szülőből egyetlenegy mondta csak, hogy gyermeke iskolája a tanórák után nem egyszerű gyerekmegőrzőt működtet, hanem tartalmas programokkal tölti ki a kötelezően bent töltendő időt.

Már aki egyáltalán bent hagyja a gyereket: a megkérdezettek fele ugyanis már az első, illetve második napon megírta azt a kérvényt, amely alapján az igazgató mentesítheti a gyereket a 4-ig kötelező iskola alól. Sőt olyan is akadt, akinek egy pedagógus tanácsolta ezt, mondván, értelmetlen ebben a formában az egész napos iskola, és a saját gyerekeit sem hagyná bent senyvedni feleslegesen.

Csak nevében egész napos

Az iskolák jobbára az udvaron, vagy rossz időben a tanteremben szervezett szabadfoglalkozással, sokszor összevont osztályokkal tudják le a kötelezettséget, de van, ahol a mindennapos testnevelésórák egy részét tették át délutánra, mert a kevés tornaterem miatt máshogy nem tudtak eleget tenni az előírásnak. Az említett egyetlen elégedett szülő azt mondta, az ő lánya osztályában az iskola által szervezett különórákra, tánc- vagy énekórákra és szakkörökre járnak a gyerekek délután. Igaz, szerinte erre az egész napos iskola bevezetése előtt is lehetőség volt, csak kevesebben éltek vele.

Gyerekek ugrálnak tornaóra közben a rozsályi általános iskola udvarán Forrás: MTI/Balázs Attila

Pedig az egész napos iskola eredeti, a Fidesz szakpolitikai kabinetje által felvetett és javasolt verziója teljesen másról szólt. A parlament oktatási bizottságát vezető Pokorni Zoltán és Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai kabinetjének elnöke azt tartotta volna fontosnak, hogy a napközi, az iskolaotthon és más egész napos foglalkoztatási formák továbbgondolásának tekinthető, külföldön régóta elterjedt, néhány magyarországi intézményben szintén évtizedes múltra visszatekintően alkalmazott modell szélesebb körben ismertté váljon és jogszabályban is definiált módon választható legyen.

A mostani, csak nevében egész napos iskolával szemben a tényleges egész napos iskola eszerint azt jelenti (illetve kellett volna jelentenie), hogy a tanórákat és egyéb foglalkozásokat délután 16 óráig egyenletesen szétosztva szervezik meg. Az órák időbeosztása ennek megfelelően jóval rugalmasabb és kötetlenebb, a pedagógiai programnak pedig a tehetséggondozás, a művészeti nevelés, a képességfejlesztés, illetve felzárkóztatás is szerves és hangsúlyos része.

A Fidesz szakpolitikusai által javasolt verzió végül választható lehetőségként került be a törvénybe. A mostani zavart nem is ez okozza, hanem az, hogy több hónapnyi szakmai vita után a KDNP-s Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárság javaslatára a „fordított szervezésű napközi” is bekerült a jogszabályba, és az eredeti javaslattal szemben végül kötelezővé is vált. Anélkül ráadásul, hogy a törvény szakmai kritériumokat is meghatározna, legalábbis többet annál, mint, hogy minden gyereknek – függetlenül attól, hogy milyen intézménybe jár – délután négyig bent kell maradnia az iskolában.

Hogy miért nem a Fidesz szakpolitikusai által javasolt verziónak adott teret az oktatási államtitkárság, arra eltérő magyarázatokat adtak az Origónak a döntés különböző résztvevői. Egy független, a vitába tanácsadóként bevont oktatási szakember szerint a középosztálybeli szülők ellenállásán bukott meg a koncepció, mert attól tartottak, hogy a gyerekeiket szerintük túlságosan gúzsba kötő modell kötelező lesz. Az államtitkárság egy vezető beosztású munkatársa szerint "egyszerűen csak nem volt rá igény ebben a formában", a fideszesek szerint viszont az államtitkárság értette teljesen félre, és torzította el a most megvalósult formára az eredeti javaslatukat.

Szeretni is lehetne: nincs lecke és naplófrász

Pedig a valódi egész napos iskolába járó gyerekek a tapasztalat szerint elégedettek. Több olyan szülőt is találtunk, aki évekkel ezelőtt kifejezetten ilyet keresett a gyerekének. "A saját emlékeimből is tudom, mennyire nem mindegy, hogy egy gyomorgörcsös matekórával kezdődik a nap fél órával a felkelés és rögtön az iskolába való beesés után, vagy egy lájtosabb, kötetlen beszélgetéssel, ami után közösen megreggeliznek. A felvezetés, ráhangolódás órája alatt nemcsak a gyerek oldódik fel, hanem a tanár is felmérheti közben, hogy ki milyen passzban van aznap, és annak megfelelően foglalkozik vele" - mesélte például László, aki maga is pedagógus és akinek mindhárom gyereke egész napos iskolába jár.

A kötetlenebb keretek között László szerint nemcsak a gyerekek aktuális állapota, hanem egyéni felkészültségi és haladási szintje szerint is mód nyílik a differenciálásra, nincs "naplónyitási frász" és nem probléma, ha valami nem fér bele a negyvenperces órába. A hosszabb ebédidő is kényelmesebb, sőt belefér akár egy-egy, iskolán kívüli kiruccanás is, a délutáni önálló tanulás időszakában pedig egyedileg foglakozik a tanár mindenkivel. Ennek köszönhetően a tananyagot úgy dolgozzák fel, hogy László szerint hétköznap nemcsak leckét, de iskolatáskát sem hoznak haza a gyerekek. Az iskola további előnye szerinte, hogy a tanítási időben tartott, választható művészeti és sportfoglalkozások mindenki, így azon családok gyerekei számára is elérhetők, amelyeknek amúgy nem futná drága, iskolán túli sportolásra, nyelv- vagy zenetanulásra, vagy egyszerűen megoldhatatlan számukra, hogy délután ide-oda utazgassanak gyerekükkel a különórákra.

Utóbbi miatt szorgalmazták annak idején a Fidesz szakpolitikusai, hogy főként hátrányos helyzetű térségekben terjesszék, illetve népszerűsítsék az egész napos iskolamodellt, miközben attól kifejezetten óva intettek, hogy általánosan kötelező legyen.

A pénztelenséggel takaróznak

"Az egész napos iskola több annál, mint hogy a gyerekek csak négy után mehetnek haza. A program megfelelő színvonalú megvalósításához felkészült tanárok és kellő tárgyi feltételek szükségesek, vagyis szakmailag és pénzügyileg is fel kell rá készíteni az intézményeket" - érvelt például visszatérően a köznevelési törvény két évvel ezelőtti vitájában Pokorni Zoltán, és pont emiatt a felkészítetlenség miatt morgolódnak most a szülők is: reklamálásaikra ugyanis a legtöbb iskolában azt a választ kapták szülői értekezleten, hogy az intézménynek se elegendő pénze, se szakembere nincs ahhoz, hogy értelmes programokkal töltse ki a törvény által rákényszerített, hosszabb időkeretet.

Ez utóbbi mentegetőzés ugyanakkor az Origo által megkérdezett oktatási szakértők szerint sok esetben csak félig megalapozott: sem külön pénz, sem külön tanár nem kell például ahhoz, hogy egy - mondjuk ugyancsak az önkormányzat által fenntartott - zeneiskolával vagy sportegyesülettel együttműködésben kínáljanak különböző programokat.

A szeptembertől kialakult gyakorlattal maga az oktatási államtitkár sem elégedett. Hoffmann Rózsa az Origónak azt mondta, hogy szomorúnak tartja az elmúlt hetek tapasztalatát, mert a törvényből szerinte nem következett volna, hogy egyszerű gyerekmegőrzővé degradálják az intézmények az egész napos iskolát. A helyzet javítása érdekében az államtitkárság oda fog figyelni, hogy a jövőben mindenütt tartalommal - érdemi programokkal, foglalkozásokkal - töltsék ki a kötelezően iskolában töltendő időt. Ennek megvalósulását állítása szerint ellenőrizni is fogják, és ha kell, tanácsokkal, javaslatokkal látják el az intézményeket.

Az államtitkárság Hoffmann Rózsa szerint hosszú távon mégiscsak vizsgálja Pokorniék valamikori javaslatát, amely a valódi egész napos iskolamodellt tenné választható alternatívává. A modell szakmai tartalmának kidolgozására az Emmi az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kérte fel, amely közel egy éve dolgozik a koncepción egy az Európai Unió által támogatott projekt keretében. Varga Attila, az intézet alprojektvezetője szerint készülő programjuk elsősorban a tanórán kívüli tevékenységekre fókuszál, a tanórák tartalmát ugyanis a nemzeti alaptanterv mellett a kerettantervek szabályozzák, arról viszont, hogy ezeket hogyan olvasszák szerves egységgé a tanórán kívüli tevékenységekkel, már jóval kevesebb tapasztalatuk van az intézményeknek.

Az OFI e félévtől közel 60 iskolával együttműködve dolgozik a speciális nevelési programon, amelynek egyes elemeit jövő nyárig saját napi gyakorlatukra ültetve tesztelhetik az intézmények. A modellhez Varga Attila elmondása szerint két - egy alsós és egy felsős - keretprogramot és három tematikus programot készítenek: utóbbiak a természettudományok, a komplex művészetek és a gyakorlati életre nevelés területén kínálnak tanórán kívüli foglalkozásokat az intézményeknek, de készül egy, az ökoiskola-hálózathoz kapcsolódó program is.

Varga osztja azokat a véleményeket, hogy a most szeptembertől bevezetett, sokszor szintén egész napos iskolaként emlegetett rendszert is meg lehet tölteni tartalommal, akár az intézmények kapacitásainak (szakköri, korrepetálás, sportköri keretek) átszervezésével.