Orbán nem putyinozott, csak erős emberekről beszélt

Az esély megvan rá, bár sokkal kevesebb, ha gazdaságilag jól teljesítünk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Telegraph szerint arra a kérdésre, hogy van-e arra esély, hogy olyan vezető legyen, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Miniszterelnökség szerint azonban a Telegraph félreérthetővé tette Orbán mondatát.

„Orbán Viktor miniszterelnökségének megítélése ellentmondásos. Gyakran azzal szokták gyanúsítani az EU tisztviselői, hogy túlságosan nacionalista, korlátozza a sajtószabadságot, nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra és a jegybankra, és még azzal is, hogy feszültséget szít etnikumok között. Eltűnt volna a nagy szabadságharcos? Van esélye annak, hogy olyan autoriter vezető legyen, mint Vlagyimir Putyin?

’Az esély megvan rá’ – ismeri el meglepő módon Orbán Viktor, bár ennek az esélye sokkal alacsonyabb, ha Magyarország gazdaságilag jól teljesít.”

Ez a részlet a szombaton jelent meg a Telegraphon, az Orbánnal készített interjún alapuló cikkben. A függőbeszédben megírt interjú miatt nem teljesen világos, hogy a kormányfő pontosan erre a kérdésre válaszolt volna.

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője azt írta az Origónak, hogy a Telegraph lerövidítette és félreérthetővé tette az interjú bizonyos részleteit. Havasi szerint csak a brit riporter putyinozik, amelyre Orbán Viktor ezt válaszolta Havasi szerint: „ha gazdasági értelemben a jövőben sikeres tud lenni Magyarország, sokkal korlátozottabb a veszélye és kisebb a kockázata annak, hogy valaki a nyitott világ felé fordulás helyett ’nemzeti erős emberként nem tisztelné a szabadságot’(idézet a riporteri kérdésből!)”. Mivel még most sem teljesen világos, hogy Orbán mit akart mondani, Havasi Bertalant megkértük, hogy küldje el a pontos kérdést és a pontos választ. Amint megkapjuk, közüljük.

Orbán arról is beszélt a brit lapnak, hogy a világpolitika jelentősen megváltoztak. A magyarok elsőszámú célja 200 éven át az volt, hogy utolérjék a nyugatiakat. A 2008-as gazdasági világválságig Orbán azt hitte, hogy ez csak egy még szorosabb európai együttműködéssel lehetséges.

A válság azonban azt mutatta meg Orbán számára, hogy már nem egyértelmű, hogy az EU sikeresebb lehetne a nemzetállamoknál. Az eurózónából nem maradhatunk ki, mert egy ilyen kis országot magával ránt a centripetális erő. „De én nem sietettem a bevezetését. A saját lábainkon állni most sokkal fontosabb, mint valaha” – mondta, és szerinte addig nem is szabad csatlakoznunk, amíg az egy főre jutó GDP-nk nem éri el az EU-átlag 90 százalékét.

„Minél idősebb vagyok, annál szkeptikusabb. Az értékek sokkal fontosabbak, mint a pénz. A nemzeti szuverenitást ezért egyre fontosabbnak tartom. A ’Ki kormányoz minket?’ lett a kulcskérdés” – mondta Orbán. Szerint az régi válasz, amely szerint mindig az a jobb, amit a nyugatiak csinálnak, már hülyeség. „Szomorú lenne, ha megszabadulnánk a vallástól, a nemzeti identitástól, a családtól vagy a szexuális identitástól. Ez nem szabadság” – mondta. Szerinte Európában egyre elterjedtebb az az elképzelés, hogy a gyereket nem fiúknak vagy lánynak nevelik, hanem csak később döntenek a nemükről.

Orbán szerint Magyarországon a szélsőjobboldalnak és a szélsőbaloldalnak is 15 százalék körüli a támogatottsága. Orbán szerint Európa egyik legnagyobb problémája, hogy a kommunizmust sosem győzték le teljesen. A kommunizmus annyira hosszú ideig volt jelen Európában, hogy a vezetői olyan közeget alakíthattak ki, amelyben fenntartották hatalmukat. Szerinte egy családfához tartoznak a kommunisták, a ’68-as generáció, és ez rajtuk keresztül kiterjedt brüsszeli bürokratákra és a médiára.

„Orbán Viktor nem egy szerény ember” – jellemzi a Telegraph. „A boksz egy úri sport” – mondja harciasan Orbán. Szerinte nyugaton a politika csak egy karrier, de neki sokkal több annál. Emlékszik az 1980-as évek végére, amikor még kicsi volt a Fidesz és a szovjetekkel, a szakszervezetekkel és az állami bürokráciával kellett megküzdeniük. „Bekerítettek minket, de nyertünk. Ehhez képest a mostani kockázat semmiség.”