Vádat emeltek Biszku Béla ellen

2013.10.16. 09:41

Háborús bűntettel és más bűncselekménnyel vádolja a Budapesti Nyomozó Ügyészség Biszku Bélát. Akár életfogytiglanira is ítélhetik.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség a Biszku Béla ellen indult bűnügyben háborús bűntett és más bűncselekmény miatt vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez, olvasható az ügyészség közleményében.

A vádirat lényege szerint a Magyarországon 1956 októberében kezdődött forradalom, majd szabadságharc leverését követően Biszku Béla vádlott szavazati és döntési joggal felruházott tagja volt az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi irányító és döntéshozó testületének – és ezáltal a legszűkebb pártvezetésnek –, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak.

A tényleges hatalmat gyakorló, a pártállami rendszerben az állampárt szerepét betöltő MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága létrehozta az úgynevezett „karhatalmat” mint fegyveres alakulatot azzal a céllal, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő szervezet legyen. Az Ideiglenes Intéző Bizottság közvetlenül irányította a karhatalom vezető testületét, a Katonai Tanácsot, részére feladatokat határozott meg, és célokat tűzött ki, melyeket a karhatalmi erők végrehajtottak.

Ennek eredményeként a karhatalmi alakulatok polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket követtek el az ország területén: így 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvari „vörös zászlós” tüntetésen, ahol három ember vesztette életét, majd 1956. december 8-án Salgótarjánban, ahol összesen 46 ember – köztük nők és gyerekek – vesztették életüket.

Továbbá, a vád szerint, 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásárra érkeztek többek között azzal a céllal, hogy egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. Ezen személyek között volt a Magyar Tudományos Akadémiának a forradalom eseményeiben részt vett három kutatója, akiket a házkutatások után letartóztattak, majd súlyosan bántalmaztak, három órán keresztül ütöttek; a bántalmazások következtében az egyik sértett 8 napon túl – több hét alatt – gyógyuló súlyos sérülést szenvedett.

Biszku Bélának a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést 1957. április 9-én bemutatták, azonban ő büntetőeljárást (az akkor hatályos törvényi rendelkezéssel is ellentétben) hivatalból nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte, figyelemmel arra, hogy a bűncselekmény elkövetésére a forradalom és szabadságharc leverését követő kíméletlen leszámolás keretében az ő és társai utasítására került sor.

A vád tárgyává tett cselekmény jogi minősítése az ügyészség közleménye szerint: az 1954. évi 32. törvényerejű rendelettel kihirdetett, polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi egyezményben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként, aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntett, amelynek maximális büntetési tétele életfogytig tartó szabadságvesztés.

Biszku Béla lakásán 2012. szeptember 10-én házkutatást tartottak, amelynek során lefoglaltak 11 darab engedély nélkül tartott lőszert, emiatt is vádat emelnek ellene.