Csőre töltötték a pártok október 23-át

Tizenkét éve még köze sem volt a választási kampánynak az október 23-ai ünnepséghez, aztán az évek múltával egyre jobban rátelepedett a napi politika az ünnepre. Medgyessy még közösen akart emlékezni, Gyurcsányék beszóltak, Orbán pedig egyre hevesebb lett az évek során. Idén már mindenki csőre töltötte a kampánygépezetet.

„Minden nemzetnek szüksége van igazodási pontokra. Olyan pillanatokra a történelem folyamában, melyekről nem lehet kétféleképpen gondolkodni. 1956 ilyen pillanata a magyar történelemnek. Mert hogyan lehetne kétféleképpen gondolkodni az elnyomásról, a zsarnokságról, idegen megszállókról, a diktatúráról és a nyomorúságról? És hogyan lehetne kétféleképpen gondolkodni a legtisztább forradalomról?” – így kezdődött Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi nyilatkozata 2001-ben, amelyet egy nappal az október 23-ai ünnep előtt adott ki. 23-án nem is tartott ünnepi beszédet, csak részt vett a hagyományos reggeli megemlékezésen.

Az évek során alapjaiban változott meg a pártok hozzáállása az október 23-ai ünnephez. Tizenkét éve még visszafogták magukat, de aztán rájöttek, hogy a négyévenként megrendezett választások előtti október 23. remek alkalom nagygyűlések szervezéséhez és az egyre hangzatosabb beszédekhez. Hogyan telepedett rá a politika október 23-ára?

Mindenki fogjon össze!

A 2002-es választást megelőző október 23-ai ünnepség az akkori tudósítások szerint kifejezetten visszafogott volt. Nem voltak tömegeket az utcára csábító nagy rendezvények, a pártok vezetői inkább kisebb megemlékezéseken vettek részt, a beszédekben pedig az '56-os hősök méltatása mellett az összefogás szükségszerűségéről beszéltek.

Az MSZP Kaposváron tartott egy megemlékezést, amire több száz ember ment el. Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt itt azt indítványozta, hogy a politikai pártok közösen emlékezzenek meg minden évben Nagy Imréről. A közelgő választásokra semmi sem utalt, Medgyessy se tért ki rá a beszédében az MTI tudósítása szerint.

A Fideszt akkoriban nem Orbán Viktor, hanem Pokorni Zoltán vezette, aki Dávid Ibolya MDF-elnökkel tartott egy külön megemlékezést. Itt Pokorni ugyan szóba hozta, hogy a szocialista diktatúra mennyit ártott a nemzetnek, de ő sem kampányolt, sőt Medgyessyhez hasonlóan az összefogásról beszélt. Azt mondta, 1956. október 23. a nemzeti összefogás kivételes pillanata lett, és a forradalom egyik tanulsága az összefogás fontossága lehet.

Készüljetek hát!

Négy évre rá, 2005-ben már egy héttel 23-a előtt is nagygyűléseket tartottak a pártok, és ezek már teljes egészében a közelgő választásokról szóltak. "Egy olyan kormányt szeretnék vezetni, amely nem csak az elmúlt év, nem csak az elmúlt három év hagyományaira és eredményeire támaszkodik, (...) olyan kormányt szeretnék vezeti a következő sok-sok évben, amelynek van bátorsága" - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy 15 ezer embert érdeklő MSZP-s rendezvényen. Hiller István pártelnök pedig még a képviselőjelöltekről is ejtett pár szót. Orbán Viktor ugyanezen a napon több mint 30 ezer ember előtt értékelte az akkori nemzeti konzultációs programsorozatot. „Józan, megfontolt, mélyreható változásokra, új gazdaságra, új államra, új politikára van szükség Magyarországon” – mondta.

Orbán Viktor beszédet mond a Fidesz 56 - újjászületés címmel megrendezett megemlékezésén Forrás: MTI/Nándorfy Máté

A 2005-ös ünnepet átjárta a politika a négy évvel korábbihoz képest. "Adjuk bizonyságát, hogy megértettük 1956 mára egyetlen, felszabadító, örömteli és erőt adó gondolattá sűrűsödött üzenetét: a változás jó, változtatni jó, és mi magyarok tudunk változtatni. Készüljetek hát!" - mondta Orbán Viktor a Műegyetem előtt. Orbán ugyan végig '56-ról beszélt, a beszéde tele volt aktualitásokkal. „Elég volt azokból, akik már az összes játékukat eljátszották velünk, vonuljanak el, mert vesztésre áll az ország, és ebben nekik oroszlánrészük van” – mondta, majd hozzátette, ezt 1956-ban gondolták.

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke Hernádnémetiben tartott beszédében párhuzamot vont 1956 és 2005 között. Szerinte bár az országot nem tartják megszállás alatt, az elmúlt három évben az emberek elveszítették bizalmukat, nemcsak a kormányban, hanem lassan magukban is. Kövér László választmányi elnök pedig Nyírbátorban ekézte az akkori kormányt. Szerinte az a céljuk, hogy "tulajdontalanná, kiszolgáltatottá tegyen bennünket, hogy könnyebb legyen uralkodni rajtunk".

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédet mond az Operaházban Forrás: MTI/Kovács Tamás

A fideszes beszédeket az MSZP akkor ki is kérte magának. A párt szóvivője, Nyakó István azt mondta, ők inkább a nyugodt ünneplést részesítik előnyben, ezért nem is minősítik aznap a fideszes nyilatkozatokat. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Operaház esti díszelőadásán mégis beszólt az akkori ellenzéknek. "Maléter, Nagy Imre, Tóth Ilona megható, fölemelő történetei helyett az ünnepbe beköltözik a perc politikája. Mint hogyha ezért áldozták volna életüket. Nem ezért tették" - mondta Gyurcsány az alig háromperces beszédében. Az MTI információi szerint hosszabb beszédre készült, de lerövidítette, mert szerinte az akkori ellenzék átpolitizálta az ünnepet.

Győzelemre visszük Magyarország ügyét!

2009. október 23. már teljes egészében a választási mozgósításnak volt alárendelve. A Fidesz Nagytétényben ünnepelt, ahol Orbán Viktor pártelnök inkább tartott választási kampánybeszédet, mint megemlékezést. "Az a dolgunk, hogy legkésőbb öt hónap múlva győzelemre vigyük Magyarország ügyét" - jelentette ki, hozzátéve, hogy sorsfordító küzdelem kezdődik Magyarország számára. Egy kormányzásra készülő párt elnökeként hivatkozott magára, 1956 pedig csak akkor került elő, amikor az akkori értékekhez hasonlította a pártját, például azt mondta, hogy olyan új kormányt szeretne látni Magyarország élén, amely hivatását az '56-os fundamentumokon állva teljesíti be. A rendezvény a külsőségekben is egy választási nagygyűlésre hasonlított, lobogó zászlókkal, település-névtáblákkal. Az egyik résztvevő az Origónak akkor arról beszélt, reméli, hogy a Fidesz hatalomra kerül, mert akkor legalább három cikluson keresztül kormányozni fog.

Orbán Viktor beszédet mond Nagytétényben Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az MSZP aznap jóformán meg sem szólalt, az akkoriban népszerűsége mélypontján lévő párt politikusai csak helyi koszorúzásokon, illetve a központi állami ünnepségen vettek részt. Bajnai Gordon miniszterelnök 23-a előestéjén mondott ugyan egy beszédet a parlamentben, abban azonban inkább a múltról beszélt, és a rendszerváltás utáni időszak eredményeit méltatta, a 2010-es választásokról nem esett szó. Nyakó István azonban abban az évben is beszólt a Fidesznek, szerinte ugyanis Orbán Viktor fideszes nagygyűlést rendezett a közös megemlékezés napjából.

A leghangosabb gyűlést 2009-ben a Jobbik tartotta a Deák téren. A beszédek előtt nemzeti érzelmű rap szórakoztatta a résztvevőket, a gárdista lányok csokit és vizet osztottak a gárdista egyenruhában megjelenteknek. Morvai Krisztina, a párt európai parlamenti képviselője a haza visszaszerzését tűzte ki célként, Vona Gábor, a párt elnöke pedig pokolfajzatnak nevezte az igazságügyi és rendészeti minisztert a színpadon.

Fel kell lépni a gyűlöletkampány ellen!

Idén egymást érik a megemlékezések, a tüntetések és a felvonulások október 23-án Budapesten. Orbán Viktor a Hősök terén lévő állami ünnepségen fog beszédet mondani, ahová nem sokkal a miniszterelnöki beszéd előtt fog megérkezni a Civil Összefogás Fórum által szervezett Békemenet. Utóbbi célja, hogy hathatós választ adjanak „a baloldal agresszivitására”, mert szerintük a Szolidaritás Mozgalom október elején tartott tüntetése, ahol ledöntötték Orbán Viktor szobrát, túlment a jó ízlés határán. „Fel kell lépni a baloldal gyűlöletkampánya ellen” – írták a szervezők.

Térkép az október 23-i megemlékezésekről és tüntetésekről Forrás: Origo

Az ellenzéki pártok a Műegyetem előtt fognak összegyűlni, ahol „összellenzéki demonstrációt” tartanak, és minden, „az Orbán-Simicska rezsimet leváltani akaró demokratát” várnak. A rendezvényen az MSZP és az Együtt-PM mellett részt vesz a Demokratikus Koalíció, illetve több kisebb párt vezetője is. A tervek szerint öt-öt percben felszólal Mesterházy Attila, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Fodor Gábor, Bokros Lajos és Ungár Klára is.

A Jobbik már fél kettőkor elkezdi a megemlékezést, bár a honlapján szereplő meghívó szerint nem tartják pártgyűlésnek a rendezvényt, hanem "várnak minden olyan magyar embert, akiket az elmúlt 24 év fideszes és szocialista kormányai tönkretettek".