Senki nem akar már sírt gondozni

2013.11.01. 08:14

Szinte mindenki hamvasztással szeretné örök nyugalomra helyezni szeretteit, aminek az anyagiakon kívül van egy sokkal lehangolóbb oka is: az embereknek nincs kedvük sírokat gondozni. Aki mégis sírhelyet vesz, az gránitból kéri, a műkő galambszobrok és a márvány már a múlté, megjelentek viszont a külföldről beszerzett színes urnák, és egyre többen választják a természetet a temető helyett. 

A divatot az határozza meg, hogy mennyi pénzük van az embereknek – nagyjából így summázható, hogy merre tartanak a temetési trendek. A Komáromi Sírkő Kft. ügyvezetője szerint az elmúlt években egyre inkább szorul ki a márvány, és a gránit veszi át a helyét, utóbbiból már akár száz fajta közül is lehet választani. A sírkövekre leginkább könyvet, keresztet vagy mécsestartó-motívumot vésetnek. A kőre tett műkő galamb már egyáltalán nem divat, a cégnél évente legfeljebb egyet-kettőt adnak el. „Ahogy a műkövek kiszorulnak a piacról, úgy távoznak a galambszobrok is” – mondta az ügyvezető. A cégnél az extrém kérések sem ritkák: volt, hogy szappan formájú sírkövet kellett készíteni, de olyan is kívánság is előfordult, hogy vasúti sín formájú legyen a síremlék.

Az elmúlt évek egyik legfontosabb trendje, hogy megjelentek a környezetbarát urnák, amelyeket a természetben történő szóráshoz használnak – mondta Gőcze Edit, a Lélekhajó Temetkezés kegyeleti szakértője. Úgy tapasztalta, hogy gyakoribbak lettek a hajós temetések is, amelyek a temetői szertartáshoz képest meghittebbek. A hajón tartott szertartás során  a vízbe helyezik az urnát, lebomló alapra helyezett virágok kíséretében, ez olcsóbb, mint a hagyományos temetés, ráadásul télen kényelmesebb is, mint a fagyban állni – magyarázta Gőcze.

A vállalkozó szerint az elmúlt években megfigyelhető, hogy a családtagok szeretnek személyesen is részt venni a temetés folyamatában, ám itt nem a szociális temetésre gondolt. "Éppen ezért kérik egyre többen, hogy a természetben, az illető kedvenc horgászhelyén vagy kirándulóhelyén történjen a hamvak szórása" – mondta.

Forrás: AFP/Uwe Zucchi

Az elmúlt években megjelentek a piacon a színes urnák is, bármennyire is furcsán hangzik, szoktak kérni pirosat is, ha az elhunytnak az a kedvenc színe. "Ilyen urnákat sajnos csak külföldről tudunk behozni, mert itthon többnyire ugyanazokat a kerámiaurnákat gyártják, mint harminc éve is."

Gőcze szerint a koporsós temetés aránya Budapesten 20 százalék alá esett Budapesten, vidéken még többen kérik, de már ott is egyre kevésbé népszerű, elsősorban anyagi okokból. Ezt megerősítette Simon Zsolt, az Interwork Kft. vezetője is, aki szerint a fővárosban az emberek 90 százaléka urnás temetést kér, annyira nincs pénzük. Egyébként is az a jellemző, hogy mindenből a legolcsóbbat kérik, mert sokan nem engedhetik meg maguknak a temetést. "Pedig nálunk még olcsónak is számít, 300 ezer forintból a sírhelyet is biztosítjuk, de a többségnek ez sem fér bele" – mondta.

Szintén a hamvasztás elterjedéséről számolt be a Pécsi Temetkezési Kft. igazgatója. A baranyai megyeszékhelyen ma már tízből hétszer hamvasztást kérnek. Az ügyvezető szerint nem is feltétlenül amiatt, mert olcsóbb hamvasztani, sokkal inkább azért, mert divat lett. „Van egy jelentős társadalmi réteg, amelynél a hamvasztás mellett elsősorban anyagi okok szólnak, de a fiatalabb generációk körében egyszerűen arról van szó, hogy nem divat a temetőbe járás és a sírok gondozása. Egy urna esetében pedig ezek a feladatok minimálisak” – mondta Maruzs Erik.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A cég a közelmúltban egy anonim közvélemény-kutatást végzett, amelynek lesújtó eredménye lett: a 30 év alattiak mindössze 11–14 százaléka mondta azt, hogy hajlandó a sírok gondozására, még akkor is, ha a saját szüleiről van szó. Az urnák előtti falakat ma már leginkább gránitból készítik, Maruzs szerint a műkövet elvétve kérik. A sírhelyeket díszítő szobrok, egyedi elemek, kerítések a sírok körül nyolcvan-, százéves szokások, ma már erre szinte egyáltalán nincs példa.