A betörők hónapjai jönnek

Veszélyesek a téli hónapok és a hajnali órák, de egyébként egész évben és minden napszakban nagyon pörögnek a betörők. Egyre kevésbé divatos lakásokat kirámolni, de így is több tízezer betörés jut minden évre. A nyers testi erő már nem annyira hatékony, viszont egyre több büntetlen előéletű ember próbálkozik így pénzhez jutni.

Minden van itt, csak közbiztonság nem, gondolhatja egy búslakodó magyar. Nem véletlenül, hiszen biztos mindenkinek a családjában volt már betörés. Ha nem a családban, akkor a környéken egészen biztosan. Sőt az is biztos, hogy volt olyan időszak, amikor egymásnak adták a kilincset a betörők egy-egy házban vagy utcában. A rossz tapasztalatainkat a közérzetünket vizsgáló kutatások is alátámasztják.

Az Eurobarometer kutatása szerint nagyon rossznak látjuk általában környezetünk biztonságát. A magyarok 21 százaléka úgy érzi, hogy még a közvetlen környezete sem biztonságos, míg az EU-s átlag mindössze 9 százalék. Az arányok még rosszabbak, ha mélyebben vizsgáljuk az adatokat: a saját települését több mint minden negyedik magyar érzi veszélyesnek (27 százalék, míg az EU-átlag 10 százalék). Még ennél is rosszabb az ország egészének megítélése: Magyarországot a lakosság több mint harmada (35 százalék) nem érezte biztonságosnak, míg az európaiak csak 15 százaléka gondolja azt saját országáról, hogy veszélyes. Mindhárom szempontból Magyarországon volt a legrosszabb a közbiztonság megítélése.

A betörők 80 százaléka nem kerül elő

Persze a kutatás nemcsak a betörésektől való félelmet vizsgálta, hanem általában a közbiztonságot és a közérzetet. Ha csak a betöréseket nézzük, akkor kicsit más a helyzet. Az Országos Kriminológiai Intézet 2009-ben készített tanulmányt a magyarországi betöréses lopásokról. Eszerint a betöréses lopások száma világszerte csökken, sok más tényező mellett például egyre elterjedtebbek a biztonsági rendszerek, a bankkártyák miatt csökkent a készpénzhasználat, és olcsóbbak lettek a híradástechnikai eszközök, amelyek korábban nagy csábítást jelentettek a rablóknak.

A kutatók szerint a csökkenés nem a rendőrség hatékonyabb munkájának köszönhető, ugyanis szerintük nem valószínű, hogy egyszerre és pont a betörések esetében vált volna hatékonyabbá a rendőri munka. Ezt támasztja alá az is, hogy a felderítetlen esetek száma nagyjából hasonló volt az elmúlt 10-15 évben: a betörők nyolcvan százaléka nem kerül kézre.

A magyar trend hasonló a világ többi részéhez: az utóbbi 30 évben felére, vagy harmadára csökkentek a betöréses lopások. Míg 2000-ben 71 ezer esetet regisztráltak, addig tavaly már csak 46 ezret, igaz volt jobb évünk is: 2008-ban csupán 37 ezer helyre törtek be. Tavaly arányaiban a bűnügyi térkép szerint a legtöbb betörés Budapesten volt, de rossz a helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Somogy megyében. A Belügyminisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataira épülő egyik összeállítás szerint a főváros II., X., XIX. és XXIII. kerületében kiemelkedően magas a lakásállományhoz viszonyítva a betörések száma.

A tanulmányban azt is észrevették a kutatók, hogy a Budapest és Pest megye helyett a bűnözők egyre aktívabbak Borsod megyében, ahol 2004-től folyamatosan növekszik a betörések száma. A 2008-as adatok szerint az ország összes bűncselekményének 10 százalékát ebben a megyében regisztrálták. Másik jelentős trend, hogy drámaian megnőtt a kisebb településeken elkövetett lakásbetörések száma. A betörés célpontjai között is átrendeződés volt a kétezres években: az üdülőket, üzleteket kevésbé fosztanak ki, mint lakóépületeket.

Mikor törnek be?

A kutatók a betörések idejét is vizsgálták. Kiderült, hogy a betörők nem válogatnak, mindegy, hogy tél van vagy nyár, mindig ugyanannyi a betörés, és nem is változott az elmúlt évtizedben. Sőt a hónapon belül is nagyjából azonos módon oszlanak el a betörések, és a hónap utolsó harmadában is csak elhanyagolható módon nőnek a bűncselekmények. Ha kicsi is az eltérés, a kutatók azt állapították meg, hogy a legvalószínűbb az, ha valamelyik téli hónap utolsó harmadában törnek be valakihez. Nem csak a legvalószínűbb hónapra vannak statisztikák, hanem a legvalószínűbb elkövetési órákra is. A rendelkezésre álló adatok szerint a legtöbb betöréses lopást kora reggel követik el, és ezt követi a délelőtt.

Miért törnek be?

A betöréses lopások által okozott kár a tanulmány szerint két év kivételével meghaladta a 15 milliárd forintot, az esetek háromnegyedében 500 ezer forint alatti a kár, míg az ötmillió forint felettiek csak 0,4 százalékai az összes betörésnek. A legnagyobb károkat a fővárosi betörésekkel okozták a bűnözők. A betörők többsége kisebb értékű dolgokat fúj meg, míg kisebb részük drágábbakat. A statisztikákból az is kiderült, hogy a kisebb betöréseket alkalmi elkövetők csinálják, míg a nagyobb kárral járókat profik.

Hogyan törnek be?

A kutatók szerint a lakások elleni betörések sikeressége azon múlik, hogy mennyire közömbös a környezet, de pontos adatok híján nem lehet tudni, hogy mi a leggyakoribb ok. A módszerek pedig nem nagyon változtak az évek során, a legkedveltebb módszer még minidig az ajtóbetörés, az ablakbetörés, a lakatlevágás és a zárfeszítés. A lakásokba a kutatók szerint főleg az ajtón, az azon lévő hengerzár feltörésével jutnak be a bűnözők. Viszonylag új trend, hogy a biztonsági rendszerek terjedésével a nyers testi erő már nem annyira vezet eredményhez a betöréskor, így ezek száma csökkent.

Kik törnek be?

A kutatók által vizsgált időszakban azt is megfigyelték, hogy a betörők jelentős része büntetlen előéletű. Míg 1999-ben az összes elkövető 42 százaléka, addig 2008-ra már 53 százaléka volt az. A statisztikák alapján úgy tűnik, hogy a nők nem szeretnek betörni, a betörők 93 százaléka férfi, és leginkább Borsod megyeiek. Nem annyira meglepő módon az elkövetők az átmeneti pénzzavarra, alacsony jövedelemre vagy a rossz baráti vagy családi környezetre fogják. A budapesti és a Pest megyei betörők között kevésbé jellemző az átmeneti pénzzavar, míg Borsodban főleg ez az ok.