Itt vannak az óriási áfacsalás morzsái

2013.11.29. 06:59

Az áfacsalásokból Horváth András színre lépése okozott egyre dagadó botrányt, pedig az egész itt zajlott mindenki szeme előtt. Az adóhivatali beszámolók elemzéséből kiderül, szinte minden pontosan úgy történt, ahogy Horváth leírta. Legfeljebb a csalás mértéke nem stimmel.

Luxusautóik voltak 400 millió forint értékben. Volt 11 ingatlanuk. Az egyikük pedig a Dominikai Köztársaság karibi klímáját élvezte.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) írta ezt egy idén nyáron leleplezett adócsaló csoportról. A leírás passzol ahhoz is, ahogy Horváth András korábbi NAV-dolgozó jellemezte az ilyen visszaéléseket elkövető emberek életstílusát.

„Az adóelkerülést támogató területre új szereplőként belépő, s bizonyos fokú szervezői feladatokat is ellátó személyek néhány év alatt pazar kivitelezésű családi házakat építenek, nagy értékű autókat vásárolnak, luxusutakra fizetnek be” – írta Horváth a csalásokról szóló egyik írásában.

Egy Maybach és egy Mercedes mint adócsalás miatt lefoglalt luxusautók 2007-ben

Forrás: MTI/E. Várkonyi Péter

A nyáron lebuktatott embereknek azonban nemcsak az életmódja, hanem a módszerei is hasonlóak ahhoz, amiről Horváth beszámolt. „A cégcsoport Szlovákiából szerzett be főként étolajat és cukrot, amelyet több cégen átfuttatva belföldön értékesített, közvetetten hipermarketeknek is” – áll a NAV közleményében.

Külföldi szálak

Hasonló gyakorlatról számolt be több interjújában Horváth András is. Az Origónak megerősítette a csalások elterjedtségét több adószakértő is, és ez olvasható ki magának a NAV-nak a közleményeiből is. Az Origo a NAV közleményeit, sajtómegjelenéseit átvizsgálva 2010 óta 22 olyan esetet talált, amikor az adóhatóság fiktív számlákkal, áfacsalással, szabálytalan áfa-visszaigénylésekkel kapcsolatos ügyekben gyanúsított meg vállalkozókat (amelyeknek nevét az adóhatóság nem közölte).

A feltárt adócsalások szinte kizárólag más országokból importált termékeknél jelentek meg, a vizsgált 22 esetből 19-nél tudni, hogy külföldi cég is részese volt az ügyleteknek. Az Origo által megkérdezett adószakértők szerint általában Romániából és Szlovákiából érkező áruknál vetik be a fiktív számlákat, és a vizsgált esetek is ezt támasztják alá: Szlovákiából nyolc esetben importáltak a gyanúsított cégek, Romániából kétszer, rajtuk kívül egyedül Hollandia bukkant elő még kétszer (öt esetben nem nevezték meg, hogy mely külföldi országról van szó).

Leginkább a cukorral, az étolajjal és a kávéval trükköznek Horváth szerint, és a NAV által gyanúsított cégek is többnyire ezekkel, illetve gabonával üzleteltek: a 22 esetből összesen 14-szer. Ezeken kívül még hústermékeket hoztak be többször, három olyan eset volt, amikor valakit emiatt gyanúsított meg a NAV.

A pénz nem stimmel

Igazán nagy eltérés csak a csalások értékében van. Az ilyen ügyek feltárása időigényes, így a NAV gyakorlatát ismerők sem állítják, hogy minden visszaélést fel lehet tárni. Horváth egyenesen azt állítja, hogy évente akár több mint ezermilliárd forintos kár is érheti az államot a visszaélések miatt. A NAV közleményeiből azonban ennél sokkal szerényebb összeg olvasható ki.

A három év alatt összesen 19,1 milliárd forintnyi adót próbáltak elcsalni a vizsgált esetekben, és ennek a túlnyomó része (közel 15 milliárd) be is folyt a csalók számlájára még az adóhivatal közbelépése előtt. Igaz, a NAV közleményei főleg csoportosan elkövetett, több százmilliós, milliárdos csalásokról szólnak, bár a beszámolók között szerepel egy 14 milliós visszaélés is.

A NAV közleményei alapján a legtöbb esetben a cégek valóban nagyon hasonlóan trükköztek a Horváth által vázolt módszerhez, de voltak ettől részben eltérő bűncselekmények is. Egy nagykőrösi vállalat például tökélyre próbálta fejleszteni a műfajt: nemcsak a vállalat nem létező költségeiről készítettek fiktív számlákat, hanem a cukorvásárlásról is. Akkor buktak le, amikor papíron Magyarország éves cukorfogyasztását meghaladó mennyiséget vásároltak meg egy szlovákiai cégtől, amelyről kiderült, hogy nem is forgalmaz cukrot.

A Horváth által emlegetett adócsalási módszer mellett két olyan volt, amely többször előfordult. Az egyik a szimpla áfacsalás, amikor egyszerűen nem jelentették be a vásárolt árut, a másik pedig a színlelt külföldi eladás, amelynek az alapja szintén a Horváth-féle forma, csak annál kifinomultabb. Itt ugyanis papíron előbb eladnak valamit, általában egy szomszédos uniós országba, majd onnan vásárolják vissza, miközben a valóságban el sem hagyja a raktárt.

A NAV szerint valótlan Horváthnak az az állítása, hogy az adóhivatal elnéző a csalókkal szemben, és ezért feljelentést tettek ellene rágalmazás miatt. Azt is állítják, hogy Horváth megalapozatlanul von le következtetéseket a csalások nagyságrendjéről. A korábbi adóhivatali dolgozó konkrétumokkal valóban nem állt elő, de közölte, hogy feljelentést tett az ügyészségen, amelyben részletesen beszámolt egyes csalásokról. A feljelentés tartalma ugyanakkor egyelőre nem ismert.