Egy fiatal rendőr esélytelen egy túszejtővel szemben

Képzett túsztárgyalója, mesterlövésze, túszszabadító egysége a Terrorelhárítási Központnak van, de az átlag rendőrjárőröket nem képzik ki arra, hogy mit kell tenni, ha egy elborult agyú túszejtővel kerülnek szembe. Füzesabonyban nem volt idő a TEK-et hívni: egy apa két járőr szeme láttára szúrta agyon a saját hatéves fiát. 

"Minden túszszabadító program alapja egy jól képzett, összehangoltan dolgozó taktikai egység. A New York-i rendőrségnél a Vészhelyzeti Szolgálati Egység, a taktikai csapatunk, alapvető fontosságú a Túsztárgyaló Programunk sikerében. Az egység minden tagja szakképzett mentős és okleveles mesterlövész. Mindig megbizonyosodnak arról, hogy biztonságosan tudjanak tüzelni, ha ez szükséges ahhoz, hogy az elkövetőt megakadályozzák ártatlan emberek meggyilkolásában vagy megsebesítésében. Sohasem nyúlnak könnyen a fegyverhez. A vadnyugati stílusú lövöldözés, az átgondolatlan reakció csak az áldozatok számát növelné."

Rendőrségi szimulátor az Egyesült Államokban Forrás: MTI/AP/Trent Nelson

Ebből a néhány, Frank A. Bolz, a New York-i rendőrség túsztárgyaló programjának egyik alapítójának szájából elhangzott mondatból kiderül, milyen szakértő segítségre számíthatnak a New York-iak, ha netán túszul ejtik őket. A túszejtőkkel való tárgyalást is világos alapelvek szerint végzik az USA-ban, itt van például pár fontos jó tanács a Harvard egyetem oldaláról:

1. A kialakult helyzet feletti irányítást próbáld átvenni.
2. Térképezd fel a másik oldal követelései mögött megbúvó motivációkat és érzéseket.
3. Az időhúzásra játssz, az izgatottság múlik, ahogy az idő telik.
4. Működj együtt a túszejtő kisebb problémáinak a megoldásában.

Az európai rendőrség, az Europol pedig a tússzá vált civileknek és a túsztárgyalóknak is ad tanácsokat egy külön kiadványban, amely tavaly készült el. Olyasmiket tartalmaz, mint hogy a veszély közvetlenül a túszejtés után a legnagyobb, mivel ilyenkor még pattanásig feszültek a túszejtők idegei, ezért ha a túszok netán ellenállnának, annak beszámíthatatlan következményei lehetnek. Aki tárgyalni próbál, annál lehetőleg legyen toll és papír vagy diktafon, beszéljen lassan és nyugodtan, ne ellenkezzen a túszejtővel, és igyekezzen megnyugtatni a túszokat, és hallgassa meg a követeléseket, de ne ígérje meg a teljesítésüket.

A profi terrorelhárítók oda sem érhettek

Kíváncsiak voltunk, hogy ehhez képest milyen szaktudásra támaszkodhattak azok a füzesabonyi rendőrjárőrök, akik hétfőn teljesen váratlanul egy túszejtésbe csöppentek. Csak igazoltatni akartak egy férfit a vasútállomáson, aki váratlanul kést rántott, és a hatéves fiát pajzsként maga elé szorította. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szerint "kollégánk megpróbálta megnyugtatni a zavart apát, aki azonban egy hirtelen mozdulattal megszúrta a gyermeket, majd saját magát is". A Blikk cikkei szerint a másik rendőr közben erősítést próbált hívni, de minden olyan gyorsan történt, hogy már nem ért oda senki, a kisfiú meghalt. Fegyvert a rendőrök nem használtak, a rendőrség szerint nem is használhattak.

Az Europol jó tanácsaihoz, a Harvard által oktatott alapelvekhez vagy a New York-i rendőrség túszmentő egységének gyakorlatához hasonlót Magyarországon nem találtunk. Az ORFK szerint a Terrorelhárítási Központ (TEK) képes Magyarországon profi túszmentésre. A TEK-eseket tréningezik is erre, vannak például lövészeik és túsztárgyalóik is, és a bevetési egységekbe ilyen emberek is kerülnek, ha kell. A TEK megkeresésünkre úgy reagált, hogy általánosságban nehéz beszélni a túszejtési szituációk kezeléséről, ezért nem kívántak reagálni. Igaz, a füzesabonyi vasútállomáson történtek esetében nem is lett volna idejük a helyszínre érni, és elindítani egy akciót. Ott a helyszínen levő rendőr járőrök főként magukra számíthattak.

Arra kerestük a választ, hogy a rendőröknek a talpraesettségükön, tapasztalatukon és emberismeretükön túl honnan kellett volna tudniuk, hogy hogyan kell ilyen helyzetben viselkedni. A Heves Megyei Rendőrség szerint a rendőrségi törvény szabályozza ezt a kérdést, valamint a rendőrség belső normái. A törvényben azonban - nem meglepő módon - nincs szó részletesen a túszejtési szituációk kezeléséről, a belső normák tartalmára vonatkozó kérdésünkre pedig későbbre ígértek választ. Az ORFK nyilvános utasításai között sem találtunk olyat, amely ilyen helyzetekre iránymutatást adna egy rendőrnek.

Egy 2009-es utasítás vonatkozik csak arra, hogy a rendőrségnek hogyan kell kezelnie az olyan "közbiztonságra veszélyes helyzeteket", mint például egy túszejtés. Ebben főként általánosságok vannak, például, hogy a tárgyalás célja a helyzet békés megoldása, a fogságban tartott emberek szabadon bocsátása és az időnyerés. Az is kiderül belőle, hogy a tárgyalásban ideális esetben többen vesznek részt: van egy tárgyalásvezető, egy tárgyaló, egy összekötő, egy dokumentáló és egy pszichológus is, ők közösen dolgozzák ki a helyzetre nézve legjobb taktikát. Kiderül az is, hogy egy tárgyalónak milyen képességekkel, tulajdonságokkal és képzettséggel kell rendelkeznie.

Az átlagjárőr mit csináljon?

Ez sem vonatkozik azonban egy járőrként szolgáló rendőrre, mivel szinte biztosan nem végzett túsztárgyaló alap- és továbbképzést. Így hát a Rendőrtiszti Főiskolán (mai nevén Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, NKE) vagy a rendészeti szakközépiskolában tanultakra támaszkodhat. Ezeken a helyeken pedig egyáltalán nincs a túszejtési helyzetekre vonatkozó képzés. Oláh Attila, az NKE Rendészettudományi Karának oktatója szerint az alapképzésbe ez egyszerűen nem fér bele. Magyarországon szerencsére nagyon ritkák a túszejtések, így a képzés másra koncentrál - mondta az Origónak.

Mivel a helyzet nem mindennapos, és mivel a túszejtés kezelése egy rendőr számára a legnehezebb szituációk egyike, Oláh szerint nagyon sokat számít a rendőr tapasztaltsága. Egy 22 évesen a képzésből kikerülő járőr feltehetően jóval kevésbé felkészülten tudja kezelni ezeket a helyzeteket, mint egy 15 éve szolgáló - magyarázta.

A Kiképzési és Nevelési Osztály oktatója szerint azért a járőröknek az iskolában tanult úgynevezett alapprotokollokra ilyenkor is tudniuk kell támaszkodni. Az egyik első lépés lehetőség szerint a helyszín biztosítása - ami a forgalmas füzesabonyi állomáson valószínűleg megoldhatatlan feladatnak bizonyult -, és az ügyelet értesítése. Az ügyelet ugyanis tudja, ilyenkor milyen erősítést kell azonnal a helyszínre küldeni, és hová kell továbbadni az információkat (végső soron valószínűleg a TEK-nek). Oláh arra nem tudott válaszolni, hogy mennyi idő telik el, amíg a TEK akár vidéken is egy túszejtés helyszínére érkezhet. Annyit mondott, hogy valószínűleg a leggyorsabban egy másik rendőrjárőr páros érhet a helyszínre, őket követheti a kapitányságról egy nagyobb csoport, tagjai között tapasztaltabb rendőrökkel.

Miközben azonban erősítést kérnek a járőrök, a lehető legjobb tudásuk szerint el kell hárítaniuk az életveszélyt, akár kényszerítő eszközt is alkalmazva. Hogy mit és hogyan, azt az adott helyzet - például a túszejtő és a rendőrök közötti távolság, a túsz helyzete, a túszejtő lelkiállapota - is befolyásolhatja.

Oláh szerint mindenesetre ilyen szituációban a kényszerítő eszközök nagyrészt hatástalanok. Egy lövés után még akár percekig életképes lehet az elkövető, ami bőven elég lehet arra, hogy a túszán halálos szúrást ejtsen. Ha a túszt pajzsként tartja maga elé, akkor a lövés még kevésbé jöhet számításba. Egy kábítószertől befolyásolt (a Blikk szerint a füzesabonyi férfi kábítószert fogyasztott), zavart, felpörgött ember a fájdalomra sem reagál úgy, így a rendőrbot sem feltétlenül hatásos, ahogy a gázspré is inkább a rendőrre hat ilyenkor. Marad a testi kényszer, de lehet, hogy az is csak tetézte volna a bajt - sorolta Oláh, hozzátéve, hogy a jó kommunikáció sem biztos, hogy képes befolyásolni egy olyan túszejtőt, aki drogot fogyasztott.

Először persze a megnyugtató hangnemmel és megnyugtató testbeszéddel kell próbálkozni, és csak akkor továbblépni, ha ez hatástalan - mondta az oktató, de hozzátette, hogy ha életveszély van, akkor át lehet ugrani ezeket a lépcsőket. Mindenképpen a helyszínen levő rendőrnek kell mérlegelnie a helyzetet, és a legjobb tudása szerint kezelni a szituációt. Oláh hozzátette, hogy a rendőrökön ilyenkor eluralkodó izgalom és a gyors reakciót követelő helyzet is nehezíti, hogy higgadt döntést hozzanak.