Kiderült, hogyan vehették meg pénz nélkül a TV2-t

A TV2 eladása, az eladó adhatott hitelt az új vevőknek a cégre
An Iraqi sells TV sets in a Baghdad market 07 October 1999 as the demand on TV sets increased considerably after the government announced 06 October that it allowed Iraqis to recive foreign satellite stations.
Vágólapra másolva!
A TV2 két vezetője úgy vette meg a csatornát a német tulajdonosoktól, hogy nekik nincs rá elég pénzük. Az eddig titkolt magyarázat szerint a csatorna két vezetője egy speciális kölcsönügylet révén jutott hozzá a tévéhez. Ez a verzió is vet fel azonban kérdéseket a rejtélyes eladás körül.
Vágólapra másolva!

A TV2 vezetése karácsony előtt jelentette be, hogy Simon Zsolt vezérigazgató és Yvonne Dederick pénzügyi igazgató megvette a céget német tulajdonosától, a ProSiebenSat.1-tól. Hogy mennyiért, azt sem az új, sem a régi tulajdonosok nem hozták nyilvánosságra, de a piacot ismerők 15 és 25 milliárd forint közötti árat tippeltek. A két új tulajdonos - ahogy korábbi cikkünkben írtuk - korábbi tevékenységük, cégeik árbevétele, tőkeellátottsága és tulajdonosi szerkezete alapján nem tűnik a TV2 reális vevőjének.

Amikor Simon Zsolt december 20-án bejelentette a hírt a TV2 munkatársainak, csak annyit mondott, hogy végre magyar kézben van a csatorna, de többet nem árult el az ügyletről. (Az Index nyomán korábban azt írtuk, Simon arról is beszélt, hogy egy magyar befektetői körrel működnek együtt, de az Index értesülését Simon már tagadta.) Az Origo információja szerint a TV2 vezető munkatársainak magyarázatot adott arra, hogyan tudták megvenni elég pénz nélkül a csatornákat: úgynevezett “vendor loan” konstrukcióban, azaz a ProSiebenSat.1 nyújtott hitelt nekik, így az eladó csak később kapja meg a vételárat.

Az információt megerősítette egy, az ügyletet más oldalról ismerő forrás is, aki szerint a ProSieben Sat.1 olyan (“vendor loan”-nak vagy “earn out”-nak nevezett) finanszírozási ajánlatot tett az új tulajdonosoknak, amely lehetővé teszi, hogy a vételárat csak egy bizonyos idő múlva kelljen megfizetniük. Információnkat a TV2 és a ProSiebenSat.1 sem kívánta kommentálni, utóbbi szóvivője a szerződés titoktartási záradékára hivatkozva utasította el kérdéseinket. Kérdéseink elküldését követően ugyanakkor szerdán délután a TV2 kiadott egy közleményt, amelyben hivatalosan is megerősíti az információnkat.

Az earn out megállapodások lényege az, hogy a vevő nem fizeti ki egy összegben a vételárat, sőt, azt nem is állapítják meg pontosan, hanem a cég jövőbeli teljesítményéhez - például a nyereséghez vagy a bevételhez - kötik. Egy tavalyi, az európai társasági tranzakciókat vizsgáló tanulmány szerint ez a megoldás Európában sokkal ritkább, mint az Egyesült Államokban, 2012-ben csak az ügyletek 16 százalékát adták ki az ilyen megállapodások.

Ezt a megoldást inkább a vevők szeretik, hiszen ezzel csökkenthetik az üzlet kockázatát, az eladók viszont inkább elfogadnak egy kisebb árajánlatot is, ha azt azonnal megkapják, mert a halasztott vételárban a jövőbeli teljesítményhez kötött rész bizonytalan - mondta általánosságban az ilyen ügyletekről egy cégértékesítéssel foglalkozó tanácsadó. Tapasztalata szerint mostanában elég gyakori, hogy ilyen konstrukcióban cserélnek gazdát cégek. “Egy esetben mondhat egy eladó gondolkodás nélkül nemet egy ilyen vételi ajánlatra: ha önműködő a cég, azaz a működése nagyjából független attól, hogy ki a tulajdonosa. Ha például egy olyan cég, mint a UPC gazdát cserél, nincs miért halasztott fizetést elfogadni, mert az előfizetők, a működés, minden más változatlan marad” - mondta.

A vendor loan (ez szó szerint eladói hitelt jelent) ügyletekben általánban nagy, tőkeerős, multinacionális cégek az eladók, amelyek hitelt is tudnak nyújtani a vevőknek. “Jellemző eset például, ha egy nagy gépeket, berendezéseket gyártó cég úgy adja el a termékeit, hogy az árnak csak egy részét kell azonnal kifizetni, a többit a részletekben kapják meg. Ilyenkor persze még kamatot is felszámolnak” - mondta a tanácsadó, aki szerint az ilyen ügyletek a válság előtt sokkal jellemzőbbek voltak, mint manapság.

Bár sem a megállapodás részleteiről, sem a kialkudott árról, sem a fizetés ütemezéséről nem tudunk bővebbet, meglepő, hogy a ProSiebenSat.1 ezt a megoldást választotta, mert a TV2-re a menedzsment tagjain kívül más, tőkeerős pályázó is volt. A Figyelő még néhány nappal a bejelentés előtt is azt írta, hogy a ProSiebenSat.1 egy magyar-kínai érdekeltség mögött megbújó, de a menedzsmenti kivásárlást is támogató magyar érdekkör mellett komoly tárgyalásokat folytat a skandináv Modern Times Gouppal (MTG) is. Ez a csoport egész Európa-szerte közel 60 csatornát működtet, Magyarországon a Viasat tartozik az érdekeltségeik közé. A lap szerint a ProSiebenSat.1 éppen azért tartotta az utolsó pillanatig is versenyben mindkét jelentkezőt, hogy minél magasabbra tudja srófolni az árat.

A döntést valószínűleg már december közepe előtt meghozták, Simon Zsolt és Yvonne Dederick ugyanis december 12-én és december 13-án egész céghálót alapított. Mindketten létrehoztak egy-egy Kft.-t, amelyek közösen alapítottak egy harmadik céget, a CCA-D6D Kft-t. Ez a cég TV-HU1 és TV-CEE1 néven további két Kft-t alapított, a hivatalos közlemény szerint ez a két cég vette meg a TV2-t - bár ennek az ügyletnek egyelőre semmilyen nyoma nincs a cégnyilvántartásokban. A Simonhoz és Dederickhez köthető új cégek mindegyike a budapesti Bank Center egyik emeletére van bejegyezve.

Az eladói hitel azért is érdekes, mert az earn out vagy a vendor loan konstrukciókat elsősorban nyereséges cégeknél szokták alkalmazni, vagy azokban az esetekben, ha a vevők meg tudják győzni az eladókat, hogy ők jobb eredményt ki tudnak hozni a cégből, így végül nagyobb vételárat fognak kapni. A Tv2 árbevétele egyébként 2012-ben 12,5 százalékot csökkent, és 2010 és 2012 között összesen 18 milliárd forintos veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni.

A ProSiebenSat.1 a TV2 eladásáról szóló közleményében emlékeztett arra, hogy 2010-ben bonyolított le “hasonlóan sikeres” tranzakciót, amikor az N24 nevű hírcsatornát adták el. A két ügylet között csak annyi a hasonlóság, hogy akkor is a menedzsment vette meg a csatornát, akik tavaly év végén adták tovább azt az Axel Springer cégcsoportnak.

A cikk készítésében közreműködött Kalmár Csaba.