Így kötötték meg Magyarország legdrágább üzletét

2014.01.14. 15:36

Szinte a semmiből kötött megállapodást Magyarország történetének egyik legnagyobb beruházására Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Felfoghatatlan mennyiségű pénzt költenek el a paksi atomerőmű bővítésére, ami évtizedekre megszabja majd, hogy miből nyerjük az áramot, mivel fűtünk, mivel világítunk. Az oroszok két blokkot építenek tíz év alatt, 10 milliárd eurós kölcsönt veszünk fel rá tőlük harminc évre. A pakliban nem ez volt az egyetlen fajsúlyos kérdés. 

 

"Örömömre szolgál, hogy kapcsolataink rendszeressé váltak, üzleti jelleget öltöttek, és minden irányban fejlődnek" – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, mielőtt találkozott Orbán Viktorral. Aztán aláírtak egy megállapodást a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről. Putyin azt mondta, atomerőművi energiablokkok megépítéséről állapodtak meg.

Ez Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása. A paksi atomerőmű a magyar elektromosáram-termelés 40 százalékát adja. Putyin szerint az újabb blokkok megépítésével nő Magyarország energetikai függetlensége, Orbán Viktor magyar kormányfő pedig azt mondta: kiváló szakmai megállapodást kötöttek.

Több energiaiparral foglalkozó szakértő szerint viszont egyszerűen túl sok lesz az áram, amikor egypár évig párhuzamosan működnek a régi és az új paksi blokkok. A válság és a megújuló energiatermelés terjedése miatt szerte Európában lementek az áramárak, és kérdés, hogy hol lehet majd jó áron eladni a fölösleget. Az is tény, hogy a paksi erőmű közvetlenül nem növeli az ország szén-dioxid-kibocsátását, emiatt környezetbarátabb megoldás, mint az elavuló szén- vagy gázerőművek.

Miről szól ez az egész?

A parlament 2009-ben döntötte el, hogy bővítik a paksi atomerőművet. A bővítést az indokolja, hogy 2030-ban a jelenleginél várhatóan 30 százalékkal több áramra lesz szüksége az országnak. A mostani paksi blokkok élettartama viszont 2032 és 2037 között lejár, azokat már nem lehet sokáig használni. Az új blokkok 2030-ban kezdhetnek üzemelni, így a döntés 2085-ig meghatározza, hogy miből és hogyan termel villamos áramot Magyarország.

A helyzet ehhez képest annyiban új, hogy tavaly még több érdeklődő is volt az oroszok mellett a bővítésre. Felmerült az is, hogy amerikai, francia vagy dél-koreai cégek dolgoznak majd a bővítésen, amit pályáztatni fognak. Most mégis az oroszok építhetik meg az új erőművet, ami hatalmas üzlet. A beruházást a sajtó korábban legalább 3000 milliárd forintba becsülte. Nagyjából helyesen: Lázár János, a Paks II.-ről szóló tárgyalásokat koordináló politikus az aláírás után újságíróknak a részletekről azt mondta, 10-12 milliárd euróból (jelenlegi árakon 3000-3600 milliárd forint) építtet a magyar állam két, egyenként 1200 megawattos blokkot a mostani 2000 megawatthoz. Ehhez 30 év alatt visszafizetendő hitelt ad Oroszország.

Az orosz pénz a projekt 80 százalékát fedezi majd, a maradék húsz százalékot a magyar államnak kell előteremtenie, de erre ráér a tízéves építési idő utolsó éveiben. Ezzel egybecseng, hogy orosz források tízmilliárdos hitelkeretet említettek az aláírás után. Mindez az államadósságot növeli majd, Lázár János az erre vonatkozó kérdésre azt mondta, "szép számaink lesznek". Elmondása szerint a hitel feltételeinek kedvezőbbnek kell lenniük a jelenlegi pénzpiaci feltételeknél. Az Origo kérdésére, hogy felülvizsgálják-e a kondíciókat 5-10-20 év múlva, Lázár azt mondta, a magyar állam "törekszik arra, hogy ez a hitelszerződés a mindenkori piaci feltételeknél legyen kedvezőbb", a törlesztés pedig nem fog elszállni.

Kormányzati számítások szerint elképzelhetetlen, hogy a beruházás ne térüljön meg, az atomenergia által termelt áram ugyanis olcsó, ráadásul számolni kell azzal, hogy a németek atomerőmű-leépítései miatt hosszú távon nőni fog az áram ára a világpiacon. A konstrukciónál fontos volt, hogy az iparnak versenyképes módon biztosítsa az állam az energiát, mondta Lázár.

Az atomerőmű magyar állami tulajdon lesz. Lázár azt mondta, a szerződéstervezeteket bemutatták Brüsszelnek, amely tudomásul vette, a tender nélküli eljárást pedig nem vétózta meg. A szerződések alapján a nukleáris üzemanyagot a Roszatom szállítja, a hulladékot pedig minimum húsz éven át el is kell vinne, ez meghosszabbítható. Lázár János beszélt arról is, hogy a kormány álláspontja szerint az energiafüggőségünk nem növekszik, mert az áramimport nagy része eddig is Oroszországból jött, az energiabiztonság viszont növekszik.

A kérdésre, hogy miért nem tendereztették meg az építést, azt mondta, nincs ennél jobb konstrukció, olyan megoldást pedig még nem látott, hogy egy orosz technológiával épült erőművet más ország bővítsen. Hozzátette: amióta kormányülésre jár, nem volt szó tenderről. Hogy az oroszoknak miért jó a szerződés, arra Lázár azt mondta, ezt Putyintól kell megkérdezni. Az tény ugyanakkor, hogy hosszú távon lehet érdekük az unió területén építeni egy stratégiai jelentőségű beruházást, az első ilyen alkalom, vagyis a "pilot projekt" fontossága miatt pedig a magyar állam feltehetően jó alkupozícióban lehetett.

Lázár azt is mondta, hogy a tárgyalásoknak nem volt része az orosz gáz, a jövőre lejáró hosszú távú gázszerződés, sem egyéb kapcsolódó tétel. "Nincs szó kapcsolt üzletről" – jelentette ki. 

Paks és Paks II rövid ideig működik majd párhuzamosan, a kormány számításai szerint azonban ekkor sem termelnek majd annyi energiát, amennyit az ország elfogyaszt. Ekkor az ország energiaigényének mintegy 55 százalékát fedezi majd az atomerőmű. Az új erőmű szintén Lázár elmondása szerint akár 1 százalékos GDP-növekedést is jelenthet majd, emellett 10 ezer munkahelyet teremt. A Roszatom már az idén ezer embert vesz majd fel Magyarországon, jövőre már 1500 dolgozójuk lesz. A beruházás beszállítóinak negyven százaléka lesz magyar.

Gáz, Mol, Malév, metró – hogy jutottunk idáig?

Hosszan beszélt a két ország kapcsolatának fontosságáról Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin is 2010 novemberében, miután egynapos – a kormányváltás utáni első – találkozójuk véget ért az orosz kormány moszkvai vendégházában. A kötelező diplomáciai köröket azonban elhomályosította az aznapi Kommerszant híre: az orosz üzleti lap magyar forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Magyarország engedményeket vár Moszkvától az orosz kézben lévő, visszavásárolandó Mol- és Malév-tulajdonrész ügyében, cserébe egy olyan csomagot kínál, ami érintené a gázbeszerzést, a magyar atomerőmű új blokkjának megépítését és az új budapesti metróvonalhoz szükséges kocsik szállítását.

Az atom ügye alig két hónap múlva, 2011 januárjában ismét előkerült, Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter a Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt Moszkvában, Martonyi János pedig ugyanekkor nyilatkozott arról, hogy 2010-ben mik voltak a magyar–orosz kapcsolatok nyitott kérdései, amelyekben a magyar állam előrébb akart, illetve akar lépni. A Malév-tartozás és a Mol-pakett mellett a külügyminiszter megemlítette a paksi atomerőmű rekonstrukcióját "és esetleges bővítését" is. Emellett a 4. metróvonal fejlesztésében való orosz részvétel, a széles nyomtávú vasútvonal magyarországi bővítése, továbbá a 2015-ben lejáró, Gazprommal kötött földgázszállítási megállapodás meghosszabbítása az, ami "folyamatos konzultációkat igényelt és igényel a jövőben is", közölte Martonyi.

A Molt végül a magyar állam 2011 májusában vásárolta vissza a Szurgutnyeftyegaztól, az akkori részvényárfolyam kétszereséért, a Malév pedig 2012 elején csődbe ment. Az oroszok bennragadt pénzéről legutóbb tavaly februárban volt hír, hogy nincs előrelépés. 

2012 augusztusában az MVM megalakította az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-t, de ennél többet nem árultak el a projektről. Októberben egy Roszatom által szervezett prágai konferencián Kovács Pál államtitkár, novemberben pedig a zrt. vezérigazgatója beszélt tényként arról, hogy hamarosan pályázatot írnak majd ki a beruházásra. Kovács Pál NFM-államtitkár később azt is bejelentette, hogy elkezdődtek a konzultációk az öt potenciális pályázóval, és "a szándékok felmérése alapján úgy tűnik", hogy ezek mind adnak is majd be ajánlatot. Novemberben a Roszatom marketingirodát nyitott az itteni üzleti fejlesztései miatt.

Nem sokkal utána, 2013 januárjában Orbán ismét Moszkvába utazott. A tárgyalásokról Szijjártó Péter előzetesen azt mondta, a Déli Áramlat gázvezetékről és közlekedési, vasúti szállítási együttműködésekről egyeztetnek majd. Paksról azt mondta, mivel még nem írták ki a pályázatot, nem voltak konkrét tárgyalások, "minden híresztelés idő előtti". Lázár János utólag egyébként azt mondta, ekkor indultak az "intenzív tárgyalások". A találkozó után az LMP követelte, hogy hozzák nyilvánosságra, miről beszéltek Paks kapcsán. Jávor Benedek, a párt politikusa akkor tudni vélte, hogy Oroszország már ajánlatot tett a paksi atomerőmű-bővítés kivitelezésére és finanszírozására, illetve a kormány pénzügyi konstrukciója keretében az oroszok a beruházás ellenében tulajdonrészt szerezhetnek a paksi erőműben. A sajtóban elterjedt az a hír is, hogy az oroszok 4,6 milliárd dolláros kölcsönt adnának Magyarországnak, de ezt cáfolták a felek.

Egyre jobban működő érdekházasság

2013 júniusában még a Roszatom is pályázatot emlegetett, és bejelentette, hogy legalább 40 százalékosra tervezi a helyi, azaz magyar beszállítók arányát, ami a 3000 milliárdosra tervezett beruházásban 1200 milliárd forintot jelent. Közölték azt is, hogy elkezdték a magyar beszállítók feltérképezését. Lázár János utólag azt mondta, hogy akkor, augusztusban kapott felhatalmazást a tárgyalásokra és a szerződések előkészítésére. Ez akkor titokban maradt. Szeptemberben Szijjártó külügyi államtitkárként nyilatkozott az orosz–magyar gazdasági kapcsolatokról, közös agrárvállalatok tervéről, banki megállapodásokról, moszkvai kereskedőház nyitásáról, és általában a keleti nyitás fontosságáról. Októberben a Roszatom ismét pályázatról és lehetséges pénzügyi konstrukciókról beszélt, hozzátéve, hogy rendszeresen egyeztetnek a magyar állam szereplőivel a bővítésről. Decemberben újabb hír jött az orosz–magyar gazdasági együttműködésről: Szijjártó Péter bejelentette, hogy a Magnit, Oroszország legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánca Magyarországra hozza 1000 kamionból álló fuvarozási vállalatát.

December 17-én Lázár János a gazdasági bizottságot tájékoztatta arról, hogy Magyarország és Oroszország között előrehaladott, lezárás előtt álló tárgyalások folynak a magyar–orosz nukleáris energetikai együttműködés folytatásáról. Lázár az aláírás napján úgy fogalmazott: az orosz-magyar viszony egy egyre jobban működő érdekházasság, amely egyre nagyobb élvezetet jelent a feleknek.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK