Idegenrendészeti eljárás volt a zsidók deportálása Kamenyec-Podolszkba

2014.01.17. 13:38

Meglepő gondolattal indította a munkát a Veritas Történetkutató Intézet vezetője. Szakály Sándor szerint az 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt deportálás inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető.

A Veritast a kormány hozta létre még tavaly októberben. A felállításról szóló indoklásban az áll, hogy „a nemzeti összetartozás erősítése érdekében a magyar közjogi hagyományok méltó módon történő bemutatása, valamint az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, torzításmentes, a mai kor elvárásainak megfelelő, multidiszciplináris szemléletű, kutató, elemző, ismeretterjesztő igényű, és a nemzettudatot erősítő céllal történő feldolgozása, továbbá a közösségi emlékezet és a reális, jól megalapozott nemzeti történelmi tudat kialakulásának támogatása” miatt van szükség egy új intézetre.

Szakály Sándor az intézet megalakulása alkalmából interjút adott az MTI-ben. Az intézmény három kutatócsoportba szervezve foglalkozik az 1867 és 1990 közötti időszak történetével. Lesz egy konferencia a 1944-1945-ös évekről, beleértve a szovjet megszállást és annak következményeit, lesz egy arról, hogyan jött létre a polgári demokrácia Magyarországon. 2016-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára különböző programokat szeretnének szervezni.

Szakály Sándor elmondta: a Veritas-nak "kicsit más szellemiséget kell képviselnie", mint az eddig már meglévő történettudományi kutatóműhelyeknek. Példaként hozta fel erre, hogy "nem illik azt mondani, hogy nem volt valami, ami a fehérterrort kiváltotta", és nem szabad elferdíteni a tényeket, miszerint több ezer vagy tízezer áldozata volt a fehérterrornak, amikor ez a szám - megjegyezve, hogy ártatlanság esetén egy ember halála is sok - néhány százra tehető.

Szólt arról: nem szabad elfelejteni, hogy a Horthy-korszakban a helyi kommunista párt a Kommunista Internacionálé szekciója volt, ami azt jelentette, hogy annak tagjait idegen hatalom számára kémkedő személyekként tartották nyilván és a hatalom ennek megfelelően járt el velük szemben.

Szakály feladatának tekinti azt is, hogy eloszlassák azt a tévhitet - amelyet a pártállami időszakban sulykoltak -, miszerint a németek provokálták volna Magyarország hadba lépését 1941-ben Kassánál a szovjet felségjelzésű repülőgépekről ledobott bombákkal.

A magyar 2. hadseregből 1943 januárja és áprilisa között mintegy 28 ezer magyar katonát és munkaszolgálatost szállítottak Magyarországra sebesülten vagy betegen a Don-kanyarból, orosz források szerint 26 ezren estek hadifogságba és 42 ezren tehető az eltűntek, illetve elestek száma. 1942 áprilisától 1943 áprilisáig, mintegy 250 ezer katona és munkaszolgálatos teljesített szolgálatot a magyar 2. hadsereg kötelékében és közülük az összveszteség - elesett, eltűnt, megsebesült, hadifogságba került - mintegy 125 ezerre tehető. Ez hatalmas szám, de arról nincs szó, hogy az egész hadsereg odaveszett volna a Don-kanyarnál - hívta fel a figyelmet. A 2. hadsereg minden előírt hadfelszerelést megkapott, de ez nem bizonyult elegendőnek a fronton. Emellett a hadsereg vezetése törekedett arra, hogy minimalizálja a magyar vérveszteséget. Tehát nem igaz az, amit az ötvenes-hatvanas években hangoztattak, miszerint a magyar katonákat vezetőik "odadobták" volna az ellenségnek - tette hozzá.

Szerinte arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra - mondta.

A Kamenyec-Podolszk-ügy hivatalosan egyébként valóban idegenrendészeti intézkedés volt, de megkérdőjelezhető, hogy valóban csupán erről volt-e szó: állampolgárság hiányára hivatkozva toloncoltak ki az országból kárpátaljai zsidókat, hogy "eredeti helyükre" vigyék őket vissza. Sokan közülük cseh, lengyel, orosz menekült volt, de sokan olyanok, akiknek a családja 200 éve Kárpátalján élt. Galíciában aztán az SS több mint húszezer embert végzett ki, közülük körülbelül 18 ezer volt magyar.