hirdetés

Viharos előszele volt a titkos paksi üzletnek

2014.01.22. 13:06

Az Orbán-kormány a legnagyobb titokban hozta össze a megállapodást az oroszokkal a paksi atomerőmű bővítéséről, de a hatalmas beruházásért évek óta ment a nyomulás a háttérben. Utólag sok mindent megvilágítanak a WikiLeaks-iratok.

Az amerikaiak 2008 decembere óta kísérik figyelemmel a paksi atomerőmű bővítését, és sokáig reménykedtek abban, hogy amerikai cégek is hasznot húznak a beruházásból – derül ki a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai nagykövetségi táviratokból, amelyeket a saját kormányuknak küldtek Budapestről. A 2010-ig megismerhető, eredetileg titkos dokumentumokból ugyanakkor megtudhatjuk, hogy az amerikai nagykövetség arra is folyamatosan figyelmeztette kormányát, hogy az oroszok uralják a magyar piacot, és egy esetleges Fidesz-kormányzástól sem várhatnak alapvető változást.

Egy 2008. december 23-ai távirat számolt be először arról, hogy az akkori Gyurcsány-kormány a paksi atomerőmű bővítését, "egy vagy két reaktor építését" tervezi. Ez csak azért érdekes, mert Gyurcsány Ferenc erről a nyilvánosság előtt szűk két hónappal később, 2009. február 16-án beszélt először – besorolva az atomerőmű-építést a válságkezelő intézkedések közé.

Az amerikai távirat azt hangsúlyozta, hogy ez a beruházás az amerikai cégeknek "komoly lehetőségeket" kínál, hogy részt vegyenek az ezzel kapcsolatos feladatokban. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy "az orosz cégek erősen uralják a magyar nukleáris szektort, és várhatóan európai és ázsiai cégek is erősen versenyeznek majd az ezzel kapcsolatban kiírt pályázatokon".

Az oroszok előnnyel indultak

Egy 2009. május 5-i táviratban már arról számolt be a nagykövetség, hogy a paksi bővítés pályázatára valószínűleg meghívják az amerikai Westinghouse energetikai céget is, de "több megfigyelő szerint úgyis egy orosz cég lesz majd a győztes". A nagykövetség ezt a megjegyzését például arra alapozta, hogy Mesterházy Attila, aki akkor az MSZP frakcióvezetője volt, azt mondta a követség egyik munkatársának, hogy az oroszok előnnyel indulnak a pályázaton (mivel jelenleg orosz technológiával működik a paksi atomerőmű), de reméli, hogy "amerikai vállalatokat is figyelembe lehet majd venni" a beruházásnál.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök paksi látogatása 2006 februárjában, az erőmű fennállásának harmincadik évfordulóján

Forrás: MTI/Kovács Attila

Ez a távirat az után született, hogy a parlament – kormánypárti és ellenzéki egyetértéssel – már 2009 márciusában elfogadta a paksi bővítés előkészítéséről szóló határozatot, és az amerikaiak szerint megkezdődött a kapcsolatfelvétel a lehetséges partnerekkel. Az amerikaiak említést is tettek egy látogatásról a Paksi Atomerőműben, de a pontos időpontot nem jelölték meg. Ezen a látogatáson az atomerőmű egyik meg nem nevezett vezetője azt mondta a követség munkatársainak, hogy reméli, hogy "az orosz tervezés érvényesül majd" a továbbiakban is Pakson, mert szerinte az amerikai Westinghouse technológiája még nem kipróbált, és "a magyarok nem akarnak kísérleti nyulak lenni". A francia technológiát pedig ez a vezető azért utasította el, mert az 1600 megawattos technológia szerinte sokkal nagyobb kapacitású, mint a magyar energiaigények.

Kilencmilliárd dollárra becsülték

Az amerikai érdeklődés ezek után sem lohadt, a nagykövetség később is folyamatosan beszámolt a magyar tervekről. 2009 őszén a nagykövetség három munkatársa újabb látogatást tett Pakson, ahol az atomerőmű jelenlegi műszaki tanácsadója, Cserháti András számolt be nekik a magyar szándékokról. Cserháti akkor a bővítési pályázat előkészítéséért felelős munkacsoport vezetője volt, és – mint a távirat szerint fogalmazott – az volt a feladata, hogy értékelje azokat a cégeket, amelyeket a tervezett nemzetközi pályázatra meg lehet hívni. Cserháti akkor úgy becsülte, hogy 2011 elején írják ki a tendert, és az első reaktort 2020-ra, a másodikat pedig 2025-re kell átadni. A jelenlegi információk szerint 2023-ban indulhat az első reaktor.

A finanszírozásról Cserháti a távirat szerint azt mondta, hogy a paksi bővítést "üzleti alapon" bonyolítják le, anélkül, hogy érintené az állami költségvetést, bár azt elismerte, hogy a kormány garanciája növelheti az államadósságot. Cserháti becslései szerint egy blokk 4,4 milliárd dollárba, két blokk pedig a járulékos költségekkel és fejlesztésekkel együtt 9 milliárd dollárba kerülhet. Az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin által most aláírt szerződés szerint harminc évre 10 milliárd eurós kölcsönt veszünk fel az oroszoktól (ez mostani árfolyamon számolva nagyjából 12,7 milliárd dollár).

A finanszírozási konstrukcióról Cserháti akkor annyit árult el, hogy a kormány tervei szerint több pénzügyi és szakmai befektető is beszáll a beruházásba. Pénzügyi befektetők lehetnek például nemzetközi kereskedelmi bankok, és olyan pénzügyi intézmények, mint a Világbank vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Szakmai befektetőknek pedig olyan vállalatokat vár a kormány, amelyeknek van tapasztalatuk erőművek építésében és hálózatok üzemeltetésben. Cserháti elárulta, hogy Paks már tárgyalt is az orosz Atomsztrojexporttal, a német E.Onnal és RwE-vel, a francia EdF-fel, a svájci Atellel és a finn Fortummal. A tárgyalásokon az kiderült, hogy a befektetők a pénzért cserébe kisebbségi üzletrészt is kérhetnek, de az állam az MVM-en keresztül meg akarja tartani a többségi tulajdont. Végül az orosz Roszatom lett a befutó most januárban, ennek a leányvállalata az Atomsztrojexport.

Diplomáciai érdekesség, hogy a távirat végén az amerikai nagykövetség megjegyzi, hogy az amerikaiakat csalódásként érte, hogy a magyarok a franciákat kiemeltebben kezelik az ügyben, mint az amerikaiakat. "Titkoltuk csalódásunkat, amikor megtudtuk, hogy a francia nagykövetség munkatársait körbevezették az erőműben, míg nekünk ezt nem ajánlották fel" – írták a táviratban.

Orbántól csak retorikában vártak változást

Az amerikai táviratokból elsősorban arról tudhatunk meg információkat, hogy az atomerőmű akkori munkatársai, illetve a szocialista politikusok mit árultak el terveikről az amerikai kormánynak. Egy távirat azonban a kormányra készülő Fideszre is kitér. A 2009. november 6-án küldött dokumentum egy általános összefoglalót tartalmaz a magyar energiahelyzetről, ugyanis Richard Morningstar, Hillary Clinton amerikai külügyminiszter eurázsiai energiaügyekkel foglalkozó megbízottjának őszi magyarországi látogatását készíti elő.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin január 14-én írta alá a szerződést a paksi bővítésről

Forrás: AFP/Yuri Kochetkov

A táviratban kitértek a paksi bővítésre is, és arra is, hogy forrásaik alapján mi várható a választások, az esetleges fideszes győzelem után Magyarországon. "A fideszes kapcsolataink hangsúlyozzák, hogy a tiszta energia lesz a Fidesz legnagyobb prioritása" – írták a táviratban, vagyis nem tartották kérdésesnek, hogy a Fidesz is atomenergiában látja a jövőt. Az amerikaiak hozzátették, hogy a Fidesz választási győzelme "retorikai szinten valószínűleg egy nagyobb távolságtartást eredményez Budapest és Moszkva között", de mivel Magyarország erősen függ az orosz energiától, tartalmát tekintve valószínűleg nem változik a két ország közötti kapcsolat.

Morningstar ezek után 2009 végén találkozott Orbán Viktorral, erről egy november végi távirat számol be. Ezen a találkozón Magyarország energiafüggőségéről beszéltek, itt említette Orbán az amerikaiak szerint, hogy szükség van a Nabucco mellett a Déli Áramlatra is, de Paksról és a bővítésről a távirat szerint ekkor nem esett szó.

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat