Az öt legmeglepőbb dolog az MSZP-gyűlésről

Vágólapra másolva!
Bár a választási kampány hivatalosan csak február közepén kezdődik, a szocialisták szombati nagygyűlése már egyértelműen a választásról szólt. Ráadásul ez volt az első olyan rendezvényük, amelyet a baloldali összefogás megkötése után tartottak. Milyen tanulságai vannak a gyűlésnek?
Vágólapra másolva!

Olvassa el a gyűlés összefoglalóját is!

1. Most az MSZP kommunistázik
A rendszerváltás óta állandó eleme volt a magyar politikának a kommunistázás. Eddig azonban jellemzően a jobboldali pártok – különösen a Fidesz – szokták kommunistázni az MSZP-t, az MSZMP utódpártját. Most azonban úgy tűnik, hogy a szocialisták elérkezettnek látták az időt arra, hogy ők vegyék kézbe ezt a fegyvert. Olyan sokat kommunistázták a Fideszt ezen a gyűlésen, hogy az már nem lehetett véletlen. Lukács Zoltán például azt tanácsolta a fideszeseknek, hogy vegyék fel a vörös nyakkendőjüket. Mesterházy Attila pedig Bolseviktornak nevezte a miniszterelnököt. A beszédekből az is kiderült, hogy többek között arra hivatkozva érzik ezt jogosnak, hogy a kormány hosszú távú megállapodást kötött az oroszokkal a Paksi Atomerőmű bővítéséről, illetve hogy a kormány hívei felvonulást terveznek az oroszok mellett.

2. Ez már tényleg nem az a párt
Az MSZP szinte egész története során egyet jelentett olyan arcokkal, mint Kovács László, Lendvai Ildikó, Kiss Péter vagy Szekeres Imre. Most őket legfeljebb a vágóképeken lehetett látni, mert nem az első sorban kaptak helyet. Helyettük viszonylag új arcok - Harangozó Tamás, Lukács Zoltán és persze maga Mesterházy – beszéltek. Mivel több régi szocialista nem indul, vagy a listán csak hátul kapott helyet, számítani lehetett rá, hogy a műsort elsősorban Mesterházy és köre fogja elvinni, mégis sokatmondó volt, hogy a korábbi meghatározó figurák még a felvezetőben sem kaptak lehetőséget arra, hogy megszólaljanak.

3. Profik, de nem annyira
A gyűlés – legalábbis tévén keresztül – nagy része kifejezetten profinak tűnt. Viszonylag pörgős műsorvezetés, hatásvadász kísérőzene, a vezető politikusok tudatosan megkomponált belépője, nem mereven, hanem lazán sétálgatva előadott szónoklatok. Tisztára olyan volt, mint Amerikában. De ez csak addig tartott, amíg el nem kezdődött a fő attrakció. Mesterházy beszédét egy életrajzi videó vezette fel, ami ugyan szintén bejáratott kelléke a kampányoknak, de ez nem egy néhány perces inspiráló klip volt (ahogy az lenni szokott), hanem egy több mint negyedórás kis dokumentumfilm. Helyszíni tudósítónk is azt jelentette, hogy az Arénában ülő közönség is elvesztette a fonalat már néhány perc után. Ráadásul az egész rendezvény csúszott, illetve hosszabb is lett a tervezettnél.

4. Gordon igen, de Feri még nem
A választási kampány egyik legérdekesebb kérdése az lesz, hogy vajon mennyire gördülékenyen tud majd együttműködni az utolsó pillanatban összejött választási szövetség. A hivatalos része megvan, a szövetség mindegyik tagjának képviselője (Gyurcsány Ferenc – DK, Bajnai Gordon – Együtt, Szabó Tímea – PM, Fodor Gábor – Liberálisok) ott ült az első sorban, és megvoltak a kötelező kézfogások is (sőt, Szabó Tímea puszit is kapott Mesterházytól). Mivel ez az MSZP rendezvénye volt, így ők nem beszéltek, de jelzésértékűnek tűnt, hogy Mesterházy ugyan Bajnaira többször is utalt közvetlen stílusban (Gordonnak nevezve őt), addig Gyurcsányra például egyszer sem. Kivétel talán az volt, amikor megjegyezte, hogy több nagy mostani beruházás is a korábbi miniszterelnökök ideje alatt indult el.

5. Rejtély, kihez szól Mesterházy
Bár külsőségeiben tényleg olyan volt a gyűlés, mint egy profi nyugati kampányrendezvény, Mesterházy beszéde szokatlanul régimódinak hangzott. Ahelyett, hogy mondott volna egy tömör, lényegre törő és viszonylag rövid (mondjuk 20-30 perc – ez nagyjából az amerikai sztenderd) beszédet, közel egy órán keresztül szónokolt. Közben ráadásul ilyen kifejezéseket használt: „működő tőke beáramlás”, „humán erőforrás”, „agresszív kommunikáció”. Még azt is mondta, hogy „a társadalmi mobilitás csatornáit újra kell nyitni”, de ennél legalább megmagyarázta, hogy arra gondol: a szegény embernek is meg kell adni a lehetőséget arra, hogy fel tudjon emelkedni. Nem világos, hogy a választók mely csoportjait akarta megcélozni ezzel a szakmai fordulatokat tartalmazó beszéddel egy tömeggyűlésen, amelyet ráadásul az egyik televízió (ATV) is közvetített.

Kövessen minket a Facebookon is!