A magyarokat háromszor gyakrabban vesztegetik meg, mint egy átlagos európait

Vágólapra másolva!
Az első európai uniós korrupciókutatás kimutatta, hogy minden tagállam érintett, és mindenhol komoly probléma. Magyarországon viszont jóval súlyosabb a helyzet, mint általában Európában. 
Vágólapra másolva!

Az Európai Unió történetében első alkalommal készült átfogó felmérés a 28 tagállam korrupciós helyzetéről. A ma közzétett első európai korrupcióellenes jelentésében az Európai Bizottság megállapította, hogy a korrupció továbbra is az egyik legnagyobb kihívást jelenti Európa számára: egyetlen tagállam sem mentes tőle, és az európai gazdaságnak évente mintegy 120 milliárd euró kára származik belőle – írta közleményében a Transparency International Hungary (TI).

Martin József Péter, a TI Hungary vezetője szerint a felmérés Magyarországról szóló része ugyanazokat az eredményeket tárta fel, mint a TI Hungary korábban. Száz megkérdezett magyarból 89 azt gondolta, hogy komoly probléma a korrupció. Ez súlyosabb képet mutat az uniós átlagnál, ugyanis Európában százból "csak" 76 ember gondolja korruptnak a saját hazáját.

Még rosszabb a helyzet a csúszópénzek tekintetében. Európában átlagosan százból négy ember állította, hogy az elmúlt évben csúszópénzt kértek vagy vártak el tőle, Magyarországon 13.

Az Európai Bizottság szerint Magyarország kiemelkedő korrupciós kockázatai közé tartozik a közérdekű bejelentők védelmének elégtelen szintje, a lobbizás átláthatatlansága, valamint a pártkampányok finanszírozásának a megoldatlansága. A nemrégen elfogadott törvény csak névleg védi meg a közérdekű bejelentőket, de nem akadályozza meg azt, hogy az állam ellenük indítson eljárást, amiért a korrupció leleplezése érdekében felfedik az állami hivatalok titkait.

Az érvényben lévő lobbiszabályozás pedig nem enged betekintést abba, hogy a közhatalmi döntéseket hozó hivatalnokok és a parlamenti képviselők kikkel tartanak kapcsolatot, ezért azt sem lehet tudni, hogy kik befolyásolhatják a jogszabályok tartalmát – írta a szervezet.

Az uniós jelentés fenyegető kockázatként értékeli, hogy Magyarországon huzamos ideje korlátozott a verseny a közbeszerzések körében, gyakori, hogy az állam egyetlen ajánlat alapján köt szerződést. A 2011-ben elfogadott új közbeszerzési szabályozás sem hozott előrelépést, mert továbbra sem zárja ki az ún. „három ajánlattevős” látszatversenyt, és nem szab gátat az indokolatlanul titkosított közbeszerzéseknek.