100 aláírás 30 ezer forint

Olyan apróhirdetésekre bukkant a Blikk, amelyekben bizonyos pártok aktivistákat toboroznak, és konkrét pénzösszegeket ígérnek az aláírásokért. Az egyik hirdetés szerinjt például ötven aláírás tízezer, száz aláírás 30 ezer forintot ér. Az eljárás nem szabályellenes.

"Aláírások gyűjtésére keresek sürgősen 3-5 embert, azonnali kezdéssel. 50 aláírásért 10 000 Ft, 100 aláírásért 30000 Ft" – áll egy internetes apróhirdetésben, amelyre a Blikk hívta fel a figyelmet. A lap több ilyen hirdetésre is bukkant. Míg ez előbbi csak székesfehérváriak jelentkezését várja, egy másik már az egész országban toborozza az aláírásgyűjtőket.

A hirdetésre e-mailben jelentkezett a lap egyik olvasója, és alig öt perc alatt választ is kapott a feladótól, aki minimum száz aláírást rendelt, március 5-re ígért fizetést. A megbízó a párt nevét is megmondta, így a lap felhívta a szóban forgó szervezet elnökét, de ő tagadta, hogy tud az aláírás-vásárlásról.

A Blikk megkereste a Nemzeti Választási Irodát, szabad-e fizetni ilyen formán az aláírokért. Az NVI azt írta, megengedett.

A lap emlékezetet arra, hogy azért érheti meg egy pártnak, hogy fizessen az aláírásokért, mert ha egy választókerületben sikerül jelöltet állítania, állami támogatáshoz juthat. Miután egy induló összegyűjti az 500 aláírást – amit vásárlással 100–150 ezer forintból megtehet –, máris egymilliós választási keretet kap az államtól. Ha pedig egy párt a 106-ból minimum 27 választókerületben állít jelöltet, újabb plusz 150–600 millióra számíthat az indulók számától függően. A Blikk úgy számol: ha 15 milliót fektetnek aláírás-vásárlásba, abból akár – a jelöltek egymilliójával együtt – 700 millió is befolyhat, ami a befektetés bő negyvenszerese.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője azt mondta: "nem kizárt, hogy milliárdos támogatás kerül így frissen, csak a választási pénzek lefölözésére létrehozott szervezetekhez". Ráadásul szerinte a közpénz magánzsebekbe vándorolhat. Elszámoltatásakor az Állami Számvevőszék csak azt ellenőrzi: az engedélyezettnél nem költöttek-e többet a pártok. Azt nem, hogy a kiadások ésszerűek voltak-e.