Medián: Minden második választó kormányváltást szeretne

A Medián legfrissebb közvélemény-kutatása szerint februárban a Fidesz gyengült, de látványosan vezet, a Jobbik határozottan erősödött, az Összefogásnak pedig nem változott a támogatottsága. A legnépszerűbb ellenzéki politikus Vona Gábor.

A február a Fidesz gyengülését és a Jobbik határozott erősödését hozta – ez a legszembetűnőbb eredménye a Medián legfrissebb, február végén készült felmérésének. A teljes népesség körében a Fidesz 36 százalékon áll, miközben az Összefogásra a szavazók 23 százaléka, a Jobbikra 14 százaléka, az LMP-re pedig 3 százaléka szavazna a Medián felmérése szerint.

Minden második válaszadó azt szeretné, ha az áprilisi országgyűlési választás kormányváltást hozna, míg 40 százaléknyian azt szeretnék, ha az Orbán-kormány maradna hatalmon.

A kutatás szerint a biztos pártválasztók körében 49 százalékkal vezet a Fidesz, az Összefogás 30, a Jobbik 18, az LMP pedig 3 százaléknyi választó bizalmát élvezi. Januárban a biztos pártválasztók körében még 52 százalékos volt a Fidesz támogatottsága, az Összefogásra akkor is 30, a Jobbikra 14, az LMP-re pedig 2 százalék szavazott volna.

Eközben 22 százalékra csökkent azok aránya, akik nem rendelkeznek pártpreferenciával, vagy nem nyilatkoznak erről. Az egy évvel ezelőtti mindössze 40 százalékos választási részvételi hajlandóság mostanra 57 százalékra nőtt, az önmagukat "biztos" szavazónak vallók egytizede még mindig nem tud, vagy nem akar pártot választani. Ugyanakkor a tömegesen rejtőzködő baloldali szavazókat feltételező találgatásokra a Medián nem talált bizonyítékokat.

Kimutatható ugyan, hogy a nyílt pártpreferenciával nem rendelkezők körében lényegesen többen szeretnének kormányváltást (47 százalék), mint ahányan az Orbán-kormány hatalmon maradását remélik (mindössze 14 százalék), de a kutatóintézet szerint erre logikus magyarázat, hogy a kormány támogatói döntő részben magát a kormánypártot is támogatják, míg a „kormányváltók” esetleg nehezebben találnak maguknak pártot. A pártpreferenciával nem rendelkezők egyéb kérdésekre adott válaszainak elemzése pedig nem bizonyítja, hogy körükben számottevő lenne a rejtőzködő baloldaliak aránya.

Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes eltitkolt vagyonáról a felmérés szerint jól tájékozottak az emberek, a válaszadók 91 százaléka hallott az esetről. A válaszadók 57 százaléka úgy vélekedett, hogy a botrány jelentősen rontja a baloldali Összefogás választási esélyeit. A Medián elemzői szerint ennek ellentmond viszont, hogy a közös lista támogatottsága januárhoz képest lényegében változatlan maradt. A jelenségre magyarázatot adhat a kutatók szerint, hogy a válaszadók többsége (53 százalék) szerint ilyen vagy ennél súlyosabb esetek nemcsak az MSZP háza táján vannak, hanem minden pártnál, így a Fidesznél is bőven előfordulnak.

A kormány teljesítményének megítélése az előző hónaphoz viszonyítva valamelyest romlott a januári 44 százalékról 40 százalékra és ugyancsak csökkent azok aránya, akik szerint jó irányba mennek a dolgok Magyarországon. A januári 40 százalékkal szemben ma 36 százaléknyian bizakodóak. Az elemzés szerint a kormányoldal "enyhe megingását" jelzi a vezető politikusok népszerűségi rangsorának alakulása is: bár a rangsor első felét továbbra is nagyrészt fideszes politikusok uralják, közülük többnek három százalékpontnál is többet esett a népszerűsége az elmúlt hónapban. A listát Áder János köztársasági elnök vezeti, őt Orbán Viktor miniszterelnök követi, a legnépszerűbb ellenzéki politikus Vona Gábor, a Jobbik elnöke, aki a 7. helyen áll. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a 9., Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője a 10., Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke pedig a 20. helyen áll a politikusok népszerűségi listáján.