Orbán a rezsicsökkentést hasonlítja március 15-éhez

Orbán egyszer sem mondta azt, hogy a Fideszre kell szavazni a választáson, de lényegében erről szólt az ünnepi beszéde. A rezsicsökkentést az 1848-as forradalom céljaihoz hasonlította, és szerinte az elmúlt négy évben sikerült bebizonyítani a világnak, hogy Magyarország bátor és erős.

Csak néhány perc telt el az ünnepi beszédből, amikor Orbán Viktor rátért a lényegre. „Három hét, és itt van április 6-a, a sorsdöntő választás napja” – mondta a miniszterelnök. Később ugyan egyszer sem kérte közvetlenül azt, hogy az emberek a mostani kormányoldalt válasszák, de a beszéd erről szólt.

A Fidesz kampányának több eleme is előkerült a közel félórás szónoklatban. Orbán megjegyezte például azt, hogy a rezsicsökkentés ugyan furcsán nézne ki a Nemzeti dalban, de szerinte annyi hasonlóság van az 1848-as eseményekkel, hogy akkor is az igazságtalan terhek ellen folyt a küzdelem.

Orbán Viktor ünnepi beszédet mond Fotó: Mudra László - Origo

Nem beszélt konkrétan a politikai ellenfelekről sem, de voltak olyan utalásai, amelyek vélhetően nekik szóltak. Azt mondta, hogy a magyar forradalmakat belülről is próbálták megakadályozni, például a pufajkások vagy azok, akik rendőröket küldtek tüntetők ellen. Előbbi utalás az MSZP elődpártjának, utóbbi a 2006-ban kormányon lévő erőknek szólhatott. Ezeket a mondatait nagy pfujolás követte a tömegben, tehát valószínűleg sokan vették az üzenetet.

Orbán ugyan hosszan beszélt március 15. történelmi tanulságairól, de a beszéd hangsúlyos elemei az elmúlt négy évről szóltak. Azt mondta, „azért dolgoztunk 2010 óta minden áldott nap, hogy ide megérkezhessünk”. Hozzátette, „mindent elvégeztünk, amit kellett, és amit lehetett”. Kis hatásszünet után megjegyezte, „néha úgy éreztem, többet is”.

Orbán hosszan sorolta azt is, hogy mit tart a kormánya eredményeinek. Szerinte olyan országgá tették Magyarországot, amely „nem engedi, hogy kizsebeljék”, amely „mindenkinek ad munkát”, és „bebizonyítottuk a világnak, hogy a magyar nép bátor és erős”.

Nem próbált ugyan senkit sem közvetlenül arról győzködni, hogy miként szavazzon április 6-án, de az üzenete egyértelmű volt. Ha valaki azt akarja, hogy ez az irány maradjon, akkor a Fideszt kell támogatnia. „Ma az egység neve április 6.” – mondta Orbán a beszéd végén.

Ahogy Orbán korábbi március 15-i beszédeiben, most is sokszor előkerült a szabadságharcosság motívuma. Most ugyan nem utalt konkrétan az Európai Unióra vagy más nyugati hatalmi központra, de vélhetően nekik szólt az, amikor közölte, hogy „kiálltunk magunkért, és megvívtuk harcainkat” a pénzvilág és a „birodalmi fővárosok” ellen.

Tavaly nem mondott ünnepi beszédet Orbán Viktor, mert épp Brüsszelben volt az ottani EU-csúcson. A köztévének adott ugyanakkor egy interjút a belga fővárosban, amelyben azt mondta, Magyarországot támadások érték, ezért úgy látta jónak, hogy hazai ünneplés helyett az európai uniós csúcstalálkozón képviseli az ország érdekeit.

Ez az elem jelen volt már korábbi beszédeiben is. „A magyarok programja és kívánsága 2012-ben így hangzik: nem leszünk gyarmat!” - mondta 2012. március 15-én. Egy évvel korábbi beszéde pedig arról vált híressé, hogy történelmi párhuzamot vont Brüsszel és Moszkva között. Ez azért is volt feltűnő, mert akkor épp Magyarország volt az Európai Unió soros elnöke. „Eskünkhöz híven nem tűrtük el '48-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem tűrtük el '56-ban és 1990-ben sem, hogy Moszkvából diktáljanak. Most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk” – mondta Orbán 2011. március 15-én.