EBESZ: Túl nagy előnyhöz jutott a Fidesz az elfogult média miatt

Vágólapra másolva!
A választási szabályok és a kampány több elemét is kritizálták a külföldi EBESZ-megfigyelők. Az elfogult médiamegjelenések, az összemosódó kormány- és Fidesz-kampány, a kampányfinanszírozási szabályok változása szerintük mind egyenlőtlenné tették az esélyeket.
Vágólapra másolva!

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szerint voltak jó es rossz elemei az új választási rendszernek, de a választást jól és hatékonyan bonyolították le, jelentette be Adao Silva, a rövid távú EBESZ megfigyelési misszió vezetésével megbízott különleges koordinátor. A voksolóknak valódi választásuk volt a versengő erők között, mindazonáltal a kormánypárt nem megfelelő előnyre tett szert a nekik kedvező, elfogult médiamegjelenés által, tette hozzá.

Adao Silva szerint a női jelöltek nem voltak kellő súllyal megjelenítve a kampányban, és a határon túli szavazók máshogy szavaztak, mint a magyarországiak, ők csak országos listára voksoltak, a szavazatuk tehát összesen nem ért annyit, mint egy magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgáré. Az EBESZ szerint ez aláásta a választások egyenlőségének elvét.

Jenny Hilton, az EBESZ parlamenti közgyűlésének delegáltja azt mondta, nyugodtan folyt a kampány, amelynek voltak pozitív elemei. Szerinte kifogásolható, hogy a romák és a többi kisebbség láthatatlan maradt a kampányban. A kisebbségek pozitív diszkriminációján alapuló választási jegyzékről azt mondta, azzal, hogy csak egy jelölt volt a szavazólapon, és nyilvános volt a nyilvántartásba vétel, sérült a kisebbségek választáshoz való joga és a választás titkossága.

A parlament létszámának csökkentésénél pozitívnak értékelték, hogy az új körzethatárokkal nagyjából ugyanannyi választó került egy-egy körzetbe, de önkényes és az egyik oldal számára kedvező átszabásra is volt példa – mondták, konkrét körzet említése nélkül.

A választás napján az átjelentkezések miatt sok panasz érkezett a kis férőhelyre és hosszú sorokra, ez gondosabb tervezéssel és előrelátással megoldható lett volna, közölte Jenny Hilton.

Audrey Glover, az EBESZ demokratikus intézményekkel és emberi jogokkal foglalkozó irodájának delegáltja azt mondta, a misszióban 12 megfigyelő volt a fővárosban és tíz vidéken. Glover az elmúlt ciklusra utalva azt mondta, példa nélküli, hogy ilyen rövid idő alatt 800 jogszabály született. Volt pozitív változás, de volt, amelyik aláásta a fékek és ellensúlyok rendszerét, megfigyelései szerint ilyen volt az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítása is. Az is problémás, hogy a sarkalatos törvényeket, köztük a választási eljárásról szólót is érdemi társadalmi vita nélkül fogadta el a parlament. Ez nem áll összhangban sem a magyar joggal, sem a nemzetközi gyakorlattal.

A hirdetésektől szólva Glover kiemelte, sokszor a kormány kampánya szinte ugyanaz volt, mint a Fideszé, ami egyenlőtlen játékfeltételeket eredményezett. A Fidesz mint párt és az állam határai elmosódtak, mondta. Szerinte ez nem felel meg az EBESZ 1990-es koppenhágai nyilatkozatában lefektetett elveknek, de hogy pontosan mik a kifogásaik, azt javaslataikkal együtt csak két hónap múlva közlik.

Glover közölte, hogy a kampányfinanszírozásban is vannak pozitívumok, több fontos terület ugyanakkor nem kellően szabályozott, ilyen például a külső felek kampánytevékenysége. A kampányfinanszírozási szabályok változása miatt korlátozottá vált a rendszer átláthatósága és számonkérhetősége. A médiatudósítások elfogultsága is aggodalomra adhat okot, a Fidesszel összefüggésbe hozható üzletemberek médiavásárlása aláássa a médiapiac pluralitását, és öncenzúrára késztetheti az újságírókat, vélekedett.

A Médiatanács Glover szerint politikailag nem kiegyensúlyozott. Ő is felhívta a figyelmet arra, hogy az új szabályozásban a kereskedelmi tévékben nem lehettek fizetett hirdetések, voltak ugyanakkor kormányhirdetések. Közlésük szerint öt megfigyelt tévécsatorna közül háromban fedeztek fel a Fidesz felé elfogult tudósításokat, de nem nevezték meg ezeket a csatornákat. Mindezek együtt jelentős és indokolatlan előnyben részesítették a médiában a kormányerőket, korlátozták a választók hozzáférését a megfelelő tájékoztatáshoz, és azt érték el, hogy a választási rendszerbe vetett általános bizalom csökkent – közölték.