Megkezdték Kishantos beszántását

Kishantos, greenpeace, ökofarm, földbérlet, fidesz
Kishantos, 2014. április 12. A Greenpeace aktivistái „ELÉG A PUSZTÍTÁSBÓL!” feliratú transzparenssel egy munkagép előtt a Fejér megyei Kishantoson 2014. április 12-én, miután az állami földpályázaton nyertes új bérlők elkezdték beszántani a korábbi - földpályázatokon vesztes - bérlő, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által ősszel és tavasszal elvetett növényeket. MTI Fotó: Koppan Viktor
Vágólapra másolva!
A táblákhoz vezető utakat lezárták, a környzetvédők elindították a riadóláncot. Az államtitkár tudatos provokációnak nevezte a kishantosiak akcióit.
Vágólapra másolva!

A Facebookon riadóztatták az embereket a Mentsük meg Kishantost! csoport tagjai, miután értesítést kaptak arról, hogy a földalapkezelő elkezdte beszántatni a kishantosi gazdaság növényeit szombat hajnalban, és lezárta a táblákhoz vezető utakat. Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője szerint óriási károkozás zajlik a nemzeti földalapkezelő felügyelete mellett.

A helyszínen tarózkodó Szél Bernadett LMP-s kéviselő az Origónak azt mondta, már most 140 millió forintos kárt okoztak a traktorokkal, és ha vegyszerezni kezdik a bio minősítéssel rendelkező területet, még nagyobb lesz a kár. A területet biztonságiak vették körbe, a sajtó képvisleőit kitessékelik, és az LMP képviselőjének is nehezen sikerült bejutnia. "Erődemonstráció zajlik, és folyamatos károkozás" - mondta Szél Bernadett. Jelenleg az egyik oldalon a biztonságiak, a másikon a kishantosiak és a Greenpeace aktivistái állnak sorfalat, és egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz a következő lépés. Az biztos, hogy a traktorok reggel óta szántják a földet. A helyszínen lévő rendőrök csak igazoltatnak, de a károkozást nem akadályozzák meg - mondta Szél Bernadett.

A Greenpeace tiltakozik Forrás: MTI/Koppan Viktor

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Horváth Diána az Origo kérdésére elmondta: a rendőrség hatáskörébe tartozó jogsértést nem állapítottak meg a rendőrök, a felekkel pedig közölték, hogy bírósághoz fordulhatnak.

A 452 hektáron 21 éve vegyszermentesen gazdálkodó Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője a hvg-nek azt mondta: "győzött a kétharmad, megindultak a gépek".

Bolye Ferenc a kishantosi központ társügyvezetője elmondta: értesítették a rendőrséget és feljelentést tettek. Jelezte, hogy a földpályázaton nyertes gazdák „nincsenek birtokban”, és több bírósági per is folyamatban van, amelyek lezárultáig jogtalan a tevékenységük. Április 25-től kezdődnek azok a bírósági tárgyalások, amelyek eldönthetik, „ki van birtokon belül”. "Legalább azt megvárhatták volna, mert utána jogszerűen az övék lehetett volna a termés is" – fogalmazott Bolye Ferenc.

A kishantosi gazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét, amelynek bérleti joga tavaly októberben lejárt. A földterület hasznosítását a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet döntése értelmében 8 gazdálkodó, illetve gazdasági társaság kapta. A döntéssel végveszélybe került a földek biominősítése, a kapcsolódó uniós támogatás, és teljesíthetetlenné az ezzel járó kötelezettségek.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt. A legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biovetőmag előállítása és a biogazdaság üzemeltetése mellett egy népfőiskolát is létrehoztak, ahol több száz gazdálkodót képeztek ki. A központ különböző kutatásokat is végez, és jelentősen hozzájárul a helyi közösségek életéhez.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ védelmében civil szervezetek, az LMP és az általános jogok biztosa is felszólalt, a Greenpeace Magyarország pedig büntetőfeljelentést tett a rendőrségen febuárban hűtlen kezelés miatt.

Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára az MTI-nek azt mondta, a Nemzeti Földalapkezelőnek (NFA) nincs köze ahhoz, hogy Kishantoson a helyi gazdák megkezdték a szántást. Az államtitkár szerint a kérdéses állami földterületet az NFA pályázati úton haszonbérbe adta helyi gazdáknak, akik fél éve nem tudják azt használni, mert a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, amelynek tavaly ősszel lejárt a szerződése, nem hajlandó levonulni a területről. Hozzátette: Kishantos kárt okozott az államnak azzal, hogy nem engedte beszántani a területet.

Elmondta azt is, hogy a megkötött szerződés kötelezi a helyi gazdákat, akik a gazdálkodási tervükben számos kötelezettséget vállaltak, de nem tudják azokat végrehajtani, mert nem jutnak hozzá a területhez. Bitay Márton tudatos provokációnak nevezte a kishantosiak akcióit, mélységesen elutasítja, és nem ért vele egyet, mert a volt bérlőknek semmilyen jogosultságuk nincs használni a földterületet.

Emlékeztetett, hogy Kishantos korábban birtokvédelmet kért a székesfehérvári jegyzőtől, aki elutasította a kérelmet, arra hivatkozva, hogy nincs semmilyen birtoklási jogosultságuk a területre. Az ügyben birtokper is folyamatban van.

Az államtitkár kifejtette azt is, hogy véleménye szerint az ügynek "politikai vonulata" is van, mivel Ács Sándorné egy párt képviseletében elindult a parlamenti választáson. Ács Sándorné 1,26 százaléknyi szavazatot kapott, szemben a győztes fideszes jelölt 47,82 százalékos eredményével - tette hozzá. Véleménye szerint ez azt bizonyítja, hogy a helyi emberek már rég levonták a következtetéseket Kishantosról.

Szél Bernadett az Origónak azt mondta, elítéli Bitay Márton nyilatkozatát, és felháborítónak tartja, hogy még a Fidesz választási eredményét is belekeveri az ügybe. Hangsúlyozta, hogy mivel még folyamatban van a birtokper, nem lett volna szabad megkezdeni a beszántást.

A név nélkül nyilatkozó nyertes földbérlők elmondták: a jogtalanul elvetett növényeket kiszántják, a földeket jogszerűen használják, és majd az időjárás alakulásának megfelelően eldöntik, mit vetnek bele.