2,5 milliárd forint állami támogatást kell szétosztania a Nemzeti Választási Bizottságnak a parlamentbe jutott pártok között az április 6-án szerzett szavazatok alapján. Az összeg negyedét egyenlő arányban kell szétosztani a pártok között (minden pártnak, tehát külön a Fidesznek, KDNP-nek, MSZP-nek, Együttnek, DK-nak és még a Liberálisoknak is nagyjából 70 millió forint jár fejenként), a fennmaradó részt, a 75 százalékot pedig az eredménynek megfelelően.
Ez utóbbi összeg felosztásával gyűlt meg a baja a Nemzeti Választási Bizottságnak. Az NVB kétszer is határozatot hozott erről. A múlt héten a pártok egymás közötti megállapodását vette figyelembe, holott azt csak a kampányfinanszírozásra lehet alkalmazni, mert a pártok működési támogatásának elosztását a párttörvény szabályozza.
Az NVB ezért kedden új döntést hozott, és aszerint osztotta el a pénzt a közös listáknál, hogy kinek hány képviselője jutott a parlamentbe, holott korábban a közös listán szereplő jelöltek aránya volt az irányadó. Ezzel a számítassal az Együtt–PM rosszul járt, hiszen nekik csak négy képviselőjük jutott a parlamentbe: számítasaink szerint nagyjából 50 milliót veszítettek ezzel a számítással.
Az NVB határozata ellen ezért az Együtt–A korszakváltók pártja felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. A párt szerint az NVB-határozat melléklete helyesen tartalmazza, hogy "a közös listákra leadott szavazatok a lista állításában részt vevő pártok által állított jelöltek számának arányában kerültek felosztásra", de mégsem ezeket a szavazatszámokat használták, és
minden jogszabályi hivatkozás nélkül,
a megszerzett mandátumok arányában osztották meg.
A felülvizsgálati kérelem lényegében azon alapult, hogy az NVB a változatlan jogszabályi környezet mellett, az OVB 2002-es állásfoglalásától és az azon alapuló bírósági gyakorlattól jogszabályi hivatkozás nélkül eltért, amikor a közös listára leadott szavazatokat a közös listáról mandátumot szerzett jelöltek arányában osztotta meg, nem pedig a korábbi gyakorlat alapján a közös listán szereplő összes jelölt figyelembevételével.
A Kúria szerint a felülvizsgálati kérelem megalapozott. A Kúria a végzése indokolásában emlékeztet arra, hogy a párttörvény szerint a költségvetési törvényben meghatározott támogatási összeg 25 százalékát egyenlő arányban az országos listán mandátumot szerzett pártok között, míg a fennmaradó 75 százalékot az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetve a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Az a párt nem jogosult támogatásra, amelyik a szavazáson részt vett választók szavazatának 1 százalékát nem szerzi meg.
A Kúria hangsúlyozta: a jogszabály a támogatást két részre osztja, és ezek elosztásánál más-más feltételeket határoz meg, a 25 százalékos mérték elosztásánál az országos listán parlamentbe bejutott pártok megszerzett mandátumait, a 75 százaléknál viszont a jelöltekre leadott szavazatok arányait veszi figyelembe.
Az a párt, amelyik nem jutott be a parlamentbe, a támogatás 25 százalékát kitevő összegből nem részesülhet, viszont nem zárható ki a 75 százalékos támogatási körből, márpedig az NVB jogértelmezése alapján ez következne be – olvasható a Kúria végzésében. Ha az NVB számítási módját tekintenénk helyesnek, akkor az 1 százalékot elért, de a parlamenti bejutást jelentő 5 százalékos küszöböt el nem érő pártok a fennmaradó 75 százaléknyi összegből támogatásra nem tarthatnának igényt – szögezte le a Kúria.
A Kúria ezért a felosztási arányokat tartalmazó
határozatot megváltoztatta,
és a jelöltekre leadott szavazatok arányai figyelembevételével állapította meg a pártok költségvetési támogatásának meghatározásához szükséges elosztási arányokat. A Kúria határozata ellen további jogorvoslatra nincs mód. Ez azt jelenti tehát, hogy Bajnaiéknak milliókkal több jár, az NVB-nek újra ki kell számolnia, pontosan mennyivel.