A választókat tüzelte, az ellenzéket csitította Orbán

Egy hatperces harcos beszédet és egy negyvenperces elméleti alapvetést is hallhattunk Orbán Viktor miniszterelnöktől az esküje után. A rövidebbet a Kossuth téren mondta, és az EP-választásokra kampányolt a "bukott baloldal" és a falnak fejjel rohanó szélsőség ellen, a hosszabbik beszédet pedig a Parlamentben adta elő, és fő mondanivalója az volt, hogy Magyarország középre tart.

Szinte közvetlenül egymás után két egészen különböző témájú, hosszúságú és hangulatú beszédet mondott el Orbán Viktor a hivatalba lépése napján, szombaton. Míg a Parlamentben jó félórás beszédében nagy ívű víziót vázolt a kormányzás alapelveiről, addig a Kossuth téren tőle szokatlan módon alig néhány perces kampánybeszédet mondott, harciasan, keményen odaszúrva a "bukott baloldalnak " és a Jobbiknak is.

Utóbbi, szimpatizánsai előtt elmondott előadásában úgy fogalmazott, Magyarország előtt új korszak bontakozik ki, de minden egyes küzdelmet meg kell vívni, mondta. "Csatába kell mennünk, az ünneplésnek vége. Két hét múlva választás" – közölte. Azt mondta, "az ördög soha nem alszik", akinek itthon nem sikerült elgáncsolni a megújítást, az most Brüsszelben próbálja meg. "A bukott baloldal mindig kész, hogy Magyarország ellen uszítsa az újságírókat, bankokat, kartelleket, multikat" – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: ezt "csak együtt fékezhetjük meg".

Arra kérte a választókat, hogy ne engedjenek olyan képviselőket Brüsszelbe, akik "a Tavares-jelentés tollbamondói", utalva egy korábbi, a kormányát bíráló EU-s dokumentumra. "Ne engedjünk olyan képviselőket sem, akik fejjel mennének a falnak" – mondta a Jobbikra célozva.

Meg kell üzennünk Brüsszelnek, hogy "tiszteletet a magyaroknak", küldjünk olyan képviselőt, aki képes kivívni a magyaroknak járó tiszteletet. Aki tudja, hogy gyáva népnek nincs hazája, a bátornak viszont van. "Három a magyar igazság, most jön a második" – mondta.

Orbán Viktor azt mondta, az a nép, amely összeadja az erejét, sziklákat is elgörgethet. "2010-ben megpróbáltak lebeszélni, hogy a saját kezünkbe vegyük a sorsunkat. Az elmúlt négy évben azonban csodás dolgok történtek. Forradalom történt a lelkekben, hinni kezdtünk magunkban és egymásban, megmozdítottuk a kősziklákat. Végleg lezártuk a posztkommunizmus éveit, legyőztük a megalkuvást" – fogalmazott.

Legyőztük "az úgysem sikerülhet" mentalitást, felemeltük a fejünket. Lehetetlennek tűnt, hogy visszaszerezzük a tekintélyt, amit a baloldal megtépázott. "Együtt vittük véghez, együtt jutottunk el idáig az egység erejével" – hangzott el.

Nem sokkal korábban a Parlamentben, a képviselők előtt elmondott beszédében viszont nem a csata és a harc, hanem a "közép" volt a kulcsszó, ami a középosztály felemelésétől a szélsőségek elutasításán át az európai közép megerősítéséig több helyütt is előkerült a mondanivalójában.

A beszédében megengedő mondatokkal utalt az ellenzékre: új ciklus indul, tegyünk gesztust az ellenzék felé, fogadjuk el az ő értékelésüket is, mondta. "A modern korban sem az összefogás, sem az egység nem lehet teljes. Mi, az összefogás és egység hívei elfogadjuk ezt. Ez teszi lehetővé, hogy a nemzeti demokráciát és az egységet összeegyeztessük" – mondta.

"Sok Nobel-díjasunk, olimpiai bajnokunk van. De ha egyenként sikerül, miért nem sikerül együtt?" – tette fel a kérdést a kormányfő. "Keresni fogom az utakat, ahol a magyarok úgy tehetnek a személyes ügyeikért, hogy az az egész közösség hasznára is váljon."

Orbán Viktor több, mint félórás parlamenti beszédében a kormányzás alapelveiről beszélt - A beiktatásról szóló galériánkért kattintson! Forrás: MTI/Soós Lajos

Orbán azt mondta, most először a határon túli magyarok is választhattak, így a kormány az egész nemzet kormányának tekinti magát, a háromharmadot fogja képviselni. A beszéd alapján a kormányzás iránya nem változik, ismét előkerült egyebek mellett a munkaalapú gazdaság, a nemzeti és keresztény politika fontossága.

"A hogyanról és a részletekről lesznek és kellenek viták, de az alapkérdések eldőltek, a választók a vitát lezárták", jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő hosszan sorolta, hogy mit tekint majd veszélyes és szélsőséges politikának, ami ellen küzdeni fog. Szerinte ilyen, ha valaki a bűnözők jogait az áldozatok jogai elé sorolja, az olyan gazdaságpolitikai javaslatok, amelyek mellőzik az értelem és a józan ész elemi szabályait, valamint az a politika, hívja magát akár jobb, akár baloldalinak, amely azért akar pénzt elvenni a dolgozó emberektől, hogy odaadja azoknak, akik munkaképesek ugyan, de nem akarnak dolgozni.

Veszélyesnek és szélsőségesnek tekinti továbbá a magyar népre nézve azt a politikát, amely az 1000 éves Magyarországot valamilyen Európai Egyesült Államok oltárán fel akarja áldozni, és idesorolta az unióból való kilépés programját is. Orbán Viktor azt ígérte, ezen jelenségek ellen következetesen, határozottan és kitartóan fel fog lépni.

A kormány Európa-politikáját a tisztánlátás, a nyílt párbeszéd és a bátor gondolkodás jellemzi majd, mondta. A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország a NATO és az Európai Unió része, de az ország ezen szövetségekben tag, és nem túsz, megvannak a saját javaslatai. "Magyarország középre tart, Európa közepére" – jelentette ki, hangsúlyosan szólva a középosztály, a magyarok nagy többségének felemeléséről.

A parlamenti beszédről itt olvashat bővebben, itt pedig a percről percre tudósításunkban böngészhet az érdekes részletek között.