Biszkut öt év hat hónapra ítélték

2014.05.13. 08:50

A volt belügyminiszter, Biszku Béla bűnös, felbujtóként több ember sérelmére elkövetett háborús bűntett, lőszerrel visszaélés, a kommunista rendszer bűnieknek nyilvános tagadása miatt. Első fokon öt és fél évre ítélte a bíróság, tíz évre eltiltották a közügyektől. A büntetésbe beleszámítják a háziőrizetben töltött időt.

A Fővárosi Törvényszék első fokon öt év hat hónapra ítélte Biszku Béla volt belügyminisztert. Biszku az ítélethirdetés után továbbra is fülhallgatóval a fülén, nyugodtan hallgatta a bíróság indoklását. A Fővárosi Törvényszék minden vádpontban az ügyészség álláspontjával megegyezően döntött. Tóth Szabolcs bíró rövid és tömör összefoglalását ígérte az ítélet indoklásának, ami annak fényében talán érthető is, hogy Biszku ügyvédje közel három órán keresztül mondta védőbeszédét. Sorra veszi az egyes - már a vádiratban is felsorolt - helyszíneket, és az ottani eseményeket. A Nyugati-téri eseményeknél például a bíróság szerint nem állapítható meg olyan egyértelműen a felbujtás ténye, mint a salgótarjáni sortűznél. Utóbbinál ugyanis Biszku közvetlenül felelőssé tehető.

Biszkut a mai tárgyalásra is két idősebb hölgy kísérte el. A 93 éves vádlott botjára támaszkodva, a két nőbe kapaszkodva sétált el a székéig. A bíró ezúttal megtiltotta a tárgyalás élő közvetítését.

A tárgyalás elején az ügyész indítványára felolvastak három oldalt a nyomozati iratokból, mert az az előző tárgyalási napokon valamiért kimaradt. A bíróság ezzel a bizonyítási eljárást befejezte, az ügyész nekikezdett a perbeszédének. A bíró azt kérte, hogy ha nagyon hosszú lesz a beszéd, szóljon az ügyész, mert a vádlottnak szüksége van szünetre. Biszku erre közbekiabált, hogy "minél tovább tartson".

A képre kattintva galéria nyílik!Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Ideológiai tűzparancs

"A józan ész megköveteli, hogy a törvény ne csak a szörnyű bűncselekmények közvetlen végrehajtóit sújtsa, hanem azokat is, akik a szovjet beavatkozás révén törvényellenesen kerültek hatalomra, akik a demokratikus kibontakozás elnyomására használták fel. Ők nem csak ösztönzői és felbujtói voltak az erőszaknak, hanem később a büntetőeljárásokat is befolyásolták. Ma, 58 évvel a történtek után, egy ilyen ember ül a vádlottak padján. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyedül ő felel a történtekért" – kezdte közel másfél órás perbeszédét az ügyész.

Ezután az 1956 körüli eseményekről és a genfi egyezményről beszélt, és kitért Biszku Duna TV-nek adott, sokat emlegetett interjújára is, amelyben a vádlott is azt mondta: minden hatalom és döntés forrása az akkori állampárt volt. A bíróság olyan jegyzőkönyveket használt fel a bizonyítási eljárásban, amelyek hiteles lenyomatai az egykori MSZMP üléseinek, és az azokon elhangzottaknak, az ott született döntéseknek.

Miután Biszku és társai az 1956-os eseményeket ellenforradalomnak minősítették, mindent annak rendeltek alá, hogy hatalmukat megerősítsék – mondta az ügyész. Miskolcon, Pécsen és Salgótarjánban különös figyelemmel kell kísérnie a karhatalomnak az ott kialakult gócpontokat, ellenállásokat – erről az ügyész szerint maga Biszku Béla rendelkezett, aki közvetlenül irányította a karhatalmat. 1956. november 21-én azt a döntést hozták, hogy Nógrád megyében szervezzék meg a fegyveres karhatalmat, feladata pedig a fegyveres ellenforradalmi csoportok felszámolása lett.

Az ügyész szerint fontos kérdés, hogy volt-e közvetlen tűzparancs. 1956. december 3-án egy ülésen Biszku Béla a következőkről rendelkezett: "Karhatalmi szerveinknek sokkal erélyesebben kell viselkednie, mint eddig. Szükséges az, hogy a munkástanácsok nyilvánvaló fasiszta elemeivel szemben fellépjünk." Ez az ügyész szerint egyet jelent a nyílt erőszak alkalmazásával. Közvetlenül nem bizonyítható, hogy a helyszínen bárki parancsot adott volna a karhatalomnak a lövésre, de "ideológiai tűzparancs" volt – ahogy az ügyész nevezte.

A képre kattintva galéria nyílik!Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Teljesen egyértelmű és világosan látható, hogy a vádlott és társainak utasítása nélkül a szándékos emberölések nem történtek volna meg. Biszku tisztában volt azzal, hogy a döntéseit végrehajtják. "És hogy miért kellett gyorsan és kegyetlenül leszámolni az ellenséggel? A megtorlás, a hatalom megszilárdítása miatt" – mondta az ügyész, aki szerint nem fér kétség ahhoz, hogy aljas indokból és aljas célból követték el a bűncselekményeket.

Az ügyész indítványozta, hogy Biszkut mondják ki bűnösnek a vádiratban is felsorolt vádpontokban. Súlyosító körülmény, hogy fiatal nők és egy tízéves gyerek is az áldozatok között volt. Enyhítő körülmény az azóta eltelt idő, Biszku életkora és egészségi állapota. Az ügyész életfogytig tartó fegyházbüntetést, és a közügyektől való eltiltást kért Biszkura.

"A politikai akarat ültette a vádlottak padjára"

A szünet után Biszku ügyvédje nekikezdett a védői perbeszédnek. Már az elején elnézést kért azért, hogy monoton lesz, de "azért próbálok majd szórakoztató is lenni". Biszkut nem új bizonyítékok miatt, hanem a 2010-es "rendszerváltás" miatt ültették most a vádlottak padjára – mondta az ügyvéd. Szerinte új hivatalos emlékezetpolitika született négy éve, és aki ezt negatív színben tünteti fel, azt üldözi a jelenlegi hatalom.

Magyar Gábor azt mondta: a lex Biszku megalkotta a kommunista bűncselekmény fogalmát, az jogalkotókat semmi sem tántoríthatta el attól, hogy bíróság elé állíthassák a volt belügyminisztert. "Mindent elkövettek Biszku Béla üldözése érdekében, ha kell az emberiségi jogokon is átgázolva" – mondta. Biszku védője legalább fél órát szentelt beszédéből a különböző nemzetközi joggyakorlatok, egyezmények és vonatkozó törvények ismertetésének, majd rátért védence konkrét szerepére.

Szerinte szó sincs róla, hogy Biszku általános parancsot adott volna a karhatalmi erőknek arra, hogy lépjenek fel a munkástanácsok tagjaival szemben. A munkástanácsok meghatározott tagjai elleni fellépésre szólított fel. Nincs rá bizonyíték, hogy a karhatalmi erők azért használták a fegyverüket, mert erre parancsot kaptak Biszkutól. Az ügyvéd beszédében még a rezsiharcot is szóba hozta egy ponton. Az ügyvéd szerint az, hogy Biszku azt mondta: "gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük" elég talányos megfogalmazás ahhoz, hogy konkrét lőparancsot jelentsen.

Az ügyvéd azzal fejezte be védőbeszédét, hogy sok bátorságot kíván a bíróságnak az ítélet meghozatalához.

Az ügyész azt mondta: pályafutása alatt még sosem élt a viszontválasz lehetőségével, most mégis megteszi. Azt az ügyvédi feltételezést ugyanis, hogy az ügyészség bármilyen politikai igényt szolgálna ki, a leghatározottabban visszautasítja.

Biszku nem élt az utolsó szó jogával. A bíró megkérdezte, hogy vállalja-e, hogy az ítélet megszületéséig hátralevő egy-másfél órát még itt marad, vagy napolják el a tárgyalást. Biszku erre azt kiabálta: "Fejezzük be!"

Ritkán szólalt meg

Az idén 93 éves Biszku ellen tavaly októberben emelt vádat a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. Tárgyalása idén márciusban kezdődött, az eljárás nagy részét a nyomozati anyagok ismertetése tette ki, tanúkat nem tudott meghallgatni a bíróság, mert az érintettek időközben meghaltak. Biszkut minden tárgyalásra két idősebb nő kísérte, nagyon ritkán szólalt meg a tárgyalásokon, akkor is csak azért, mert nem hallotta, amit a bíró mond, vagy mert zavarta a nagy huzat.

A volt belügyminiszternek a vádirat szerint felelnie kell annak a három embernek a haláláért, akik 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvari "vörös zászlós" tüntetésen vesztették életüket, valamint annak a 46 embernek – köztük nők és gyerekek – a haláláért, akik két nappal később Salgótarjánban haltak meg. 

A képre kattintva galéria nyílik!Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Engedély nélküli lőszer

Az ügyészség Biszkut felbujtóként, aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntettel vádolta meg.

A vádirat szerint ő tehet arról is, hogy 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásárra érkeztek többek között azzal a céllal, hogy egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. Köztük volt a Magyar Tudományos Akadémiának a forradalom eseményeiben részt vett három kutatója, akiket a házkutatások után letartóztattak, majd súlyosan bántalmaztak, három órán keresztül ütöttek, a bántalmazások miatt egyikük több hét alatt gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. Biszkunak a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést 1957. április 9-én bemutatták, azonban ő büntetőeljárást nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte.

Ezeken túl Biszkunak felelnie kellett azért is, hogy a lakásán 2012 szeptemberében tartott házkutatáskor 11 darab engedély nélküli lőszert találtak.

Az ítélethirdetés. A képre kattintva galéria nyílik!Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosbításért, a védelem felemtésért fellebbezett. Az ügyészség indítványozta, hogy Biszkut helyezzék előzetes letartóztatásba, de ezt a bíróság elutasította.

Az ítélethirdetésre a jobbikos Novák Előd is megjelent, majd az ítélethirdetés után távozott is.