13+1 dolog, amit mindenképp tudnia kell az EP-választásról

Európa vasárnap megválasztja az uniós parlament képviselőit. Magyarországon 21 képviselői hely sorsa dől el, a szabályok egyfelől hasonlóak, másfelől egészen mások, mint az áprilisi országgyűlési választásokon. Fussa át a legfontosabb tudnivalókat, és kápráztassa el ismerőseit, mennyi mindent tud az EP-választásról.

1. Megint mi ez a választás?

Ezúttal nem a magyar, hanem az Európai Parlament (EP) tagjairól szavazunk. Tíz évvel ezelőtt léptünk be az Európai Unióba, azóta kétszer is (2004-ben és 2009-ben) beleszólhattunk abba, hogy kik kerüljenek a brüsszeli-strasbourgi parlamentbe. Az EP-nek 751 tagja van, Magyarországnak ebből 21 mandátum jut, és az ikszeinkkel azt döntjük el, mely pártok milyen arányban küldhetnek képviselőket.

2. Most hány szavazólapot kapunk?

A parlamenti választásokkal ellentétben itt most nem olyan bonyolult a választási rendszer. Az egész országban egy szavazólapot kap mindenki, amelyen a pártok nevei szerepelnek, illetve tájékoztatóul az általuk felállított lista első öt szereplője. Most a pártokra és nem a személyekre szavazunk, és aszerint osztják el a 21 mandátumot arányosan, hogy melyik párt hány szavazatot kap. Fontos feltétel, hogy egy párt átlépje az öt százalékot, mert csak akkor reménykedhet egyáltalán mandátumban. Az öt százalék alatti pártok kiesnek az osztozkodásból. Ha megvan ez a küszöb, akkor afelett nagyjából úgy lehet számolni, hogy 4-5 százaléknyi szavazat kell egy képviselői helyhez.

3. Akik a listán elöl szerepelnek, mind mennek Brüsszelbe?

Nem feltétlenül. Bajnai Gordon, az Együtt-PM, illetve Gyurcsány Ferenc, a DK listavezetője előre megmondta, hogy szimbolikus az első hely, és nem ülnek be az Európai Parlamentbe. A fideszes Pelczné Gáll Ildikó, az MSZP-s Szanyi Tibor és a jobbikos Morvai Krisztina viszont képviselő szeretne lenni, azért lettek listavezetők. Szintén Brüsszelbe menne az LMP-s Meszerics Tamás, ha megszerzi a párt az öt százaléknyi szavazatot. Az EP-választáson indul még a Haza Nem Eladó Mozgalom és a Seres Mária Szövetségesei párt, nekik azonban a kutatások szerint nincs esélyük bekerülni.

EP-VÁLASZTÁS, MÁJUS 25.	PARLAMENTI VÁLASZTÁS, ÁPR. 6.
Egy szavazólap	Két szavazólap
Csak pártra ikszelhetünk	Pártra és egyéni jelöltre ikszelhetünk
21 EP-mandátumról döntünk	199 magyar parlamenti mandátumról döntünk
nincs levélszavazás	van levélszavazás
magyarországi lakcímmel rendelkező EU-s állampolgárok is szavazhatnak	csak magyar állampolgárok szavazhatnak
Eredmények 23 órától	Eredmények közlése az után, hogy minden magyar szavazókör bezárt

Különbségek a mostani EP-választás és a legutóbbi parlamenti választás között

Fontos tudni, hogy az EP-be kijutó képviselők különböző frakciókba ülnek majd be. A két legnagyobb frakció az Európai Néppárté (ide ülnek a fideszesek), illetve a Szocialisták és Demokraták nevű frakcióé (az MSZP és a DK is ide ülne be). Európai szinten fej fej mellett áll a két pártcsalád, és azért lényeges, melyikük lesz a nagyobb, mert az idén először a legnagyobb frakció javasolhat jelöltet az Európai Bizottság élére. Vagyis elképzelhető, hogy José Manuel Barroso utódlásának kérdését is meghatározza, hány fideszes vagy MSZP-s nyer mandátumot.

4. Akkor ennek nincs semmi belpolitikai tétje?

Dehogynincs. Habár jogilag csupán a 21 mandátum sorsát határozzák meg a szavazatok, ne legyen kétségünk, hogy belpolitikai színezetet is adnak majd a pártok a voksolásnak. Érdemes majd figyelni, hogy a Fidesz hány szavazatot kap az április 6-i győzelem után, a Jobbik leelőzi-e az MSZP-t, illetve az LMP, Gyurcsány vagy Bajnai pártja önállóan eléri-e az öt százalékot. A választás kétség kívül legérdekesebb belpolitikai következménye, hogy a baloldalon milyen változásokat indít el az eredmény.

5. Oké, mikor és hová kell mennem?

A pontos címet az áprilisban megküldött értesítőn találja, de van egy jó hírünk: húsz szavazókört leszámítva ugyanoda kell mennie, ahol április 6-án is szavazott. A hivatalos választási oldalon, itt ellenőrizheti, hol szavaz. És az sem változik, hogy 6 és 19 óra között lehet voksolni. A jó időben igazán szakíthat pár percet erre.

Most is 6 órától 19 óráig tart a szavazás Forrás: MTI/EPA/Alekszej Furman

6. Ha átjelentkeztem, hová kell mennem?

Ha ön nem a lakóhelyén szavaz, és péntek 16 óráig kérte, majd meg is kapta a hivatalos értesítést az átjelentkezésről, akkor a kért szavazókörben adhatja le a voksát. Minden településen illetve fővárosi kerületben kijelöltek egy szavazókört az átjelentkezőknek, a Választás.hu-n, a fenti linken megtalálja, hogy az adott helyen melyik ez a szavazókör. Mivel az egész országban mindenki ugyanazt a szavazólapot kapja, így ezúttal nem számít, ki honnan jelentkezett át, gyorsabb lesz a folyamat, mint április 6-án.

7. Akkor nem is lesznek nagy sorok?

Mivel az EP-választáson kisebb az érdeklődés, valószínűleg eleve kevesebben is jelentkeznek át, ezért várhatóan nem lesz akkora tumultus, mint április 6-án néhány budapesti kerületben. A jegyzők próbálják a legutóbbi választásokból leszűrni a tapasztalatokat, és ahol szükségesnek látják, ott nagyobb teremben rendezik a szavazást.

8. Mit vigyek magammal?

Pontosan ugyanazt, mint április 6-án. A szavazatszámláló bizottság most is két dolgot ellenőriz: a személyazonosságát és a lakcímét. Ezeket kell az irataival bizonyítania. Legyen tehát önnél személyi igazolvány vagy útlevél vagy jogosítvány, illetve a lakcímkártya is. Ha még régi, füzetes személyi igazolványa van, és abban megtalálható a lakcím is, akkor az elég a szavazáshoz.

9. Most is lehet kérni mozgóurnát?

Igen, ugyanúgy, mint legutóbb. A szavazás napján délután 3 óráig igényelheti az illetékes szavazatszámláló bizottságnál.

10. Most sincs kampánycsend?

Bizony, ahogy április 6-án is lehetett kampányolni, most se akadályozhatja meg semmi a pártaktivistákat az agitálásban. Kopogtathatnak, telefonálgathatnak, győzködhetnek vasárnap is, az egyetlen megkötés, hogy a szavazókörök 150 méteres körzetében nem kampányolhat senki. A média is ugyanúgy beszámolhat minden politikai eseményről, mint legutóbb, csak ajánlani tudjuk az Origo percről percre közvetítését.

Egy szavazólapot kapunk ezúttal Fotó: Tuba Zoltán - Origo

11. A határon túli magyarok megint szavazhatnak levélben?

Nem, ezúttal nincs levélszavazás. Ennek nagyon egyszerű az oka: a magyarországi EP-s választáson csak az a magyar állampolgár szavazhat, akinek van bejelentett magyarországi lakcíme. Tehát azaz erdélyi magyar, aki román-magyar állampolgár, és Romániában van a lakcíme, a lakóhelyén szavazhat a romániai jelöltekre.

12. Akkor most ki szavazhat a külképviseleteken?

Azok a magyar állampolgárok, akiknek itthon van lakcímük, de történetesen külföldön tartózkodnak a választás napján. Ha például Budapest II. kerületében lakik valaki, de Londonban van vasárnap, és a Nemzeti Választási Irodánál bejelentkezett, a külképviseleten leadhatja a voksát. És ő bizony nem a brit jelöltekre szavaz, hanem a magyar pártlistákra. Ezek a szavazatok a jövő héten érkeznek Magyarországra, akkor számolja össze az NVI.

13. Vagyis aki magyar állampolgár, csak magyar pártlistára szavazhat?

Nem feltétlenül. Az a magyar állampolgár ugyanis, akinek az Európai Unió valamely másik tagállamában van lakcíme, az kérheti felvételét az ottani névjegyzékbe. Vagyis ha mondjuk Stuttgartban él, akkor nem a magyarországi, hanem a németországi pártokra szavazhat. Ugyanez fordítva is igaz: a magyarországi lakcímmel rendelkező más EU-s állampolgárok is szavazhatnak itt a magyarországi pártokra.

13 + 1 Mikor lesz eredmény?

Az eredményközlés ezúttal rendhagyó lesz: nem folyamatosan érkeznek a részadatok, mert vasárnap 23 óráig nem közölhet eredményeket a választási iroda (meg kell várni, míg az EU-ban mindenhol bezárnak a szavazókörök, márpedig Olaszországban eddig lehet szavazni). Pálffy Ilona, az NVI vezetője azt mondta, hogy este tizenegykor valószínűleg a közel végleges adatokat tudják közölni, vagyis aki ébren tud maradni addig, rögtön megtudhatja hogy szavazott az ország a 2014-es EP-választáson.