Miért lenne nehéz megszabadulni Mesterházytól?

EP-választás, Mesterházy Attila, eredményváró
Vágólapra másolva!
A vasárnapi súlyos vereség után az MSZP elnöksége ugyan felajánlotta a lemondását, de egyelőre nem biztos, hogy szombaton véget ér a Mesterházy-korszak. Az eredmények miatt sokkban lévő szocialisták szerint "piszokul nehéz helyzetben" vannak, mert ha meg is szabadulnának Mesterházytól, nem látszik, ki vehetné át a pártelnöki posztot, és hogy lehetne leváltani a frakcióvezetésről. A helyi szocialista vezetők szeretnék elkerülni a több hónapos tisztújítási hercehurcát.
Vágólapra másolva!

Az április 6-i kétharmados fideszes győzelemnél is jobban sokkolta a szocialistákat az EP-választás eredménye. Az MSZP-sek, akikkel vasárnap éjszaka és hétfőn reggel beszéltünk, nem is tudták eldönteni, melyik számukra a választás legnagyobb tragédiája: hogy simán megverte a pártot a Jobbik; hogy csupán 10,9 százalékot kaptak és csak 252 ezer szavazatot sikerült összegyűjteni; hogy Gyurcsány Ferenc DK-ja közel ugyanennyi voksot kapott, mint ők; vagy hogy Budapesten a negyedik helyre szorult az MSZP, és Bajnai Gordonék is megelőzték őket.

"Ez itt az MSZP Mohácsa, Waterlooja, fokozzam?" - szomorkodott egy MSZP-s este 11 óra előtt, amikor még nem lehetett tudni a pontos végeredményt, és azt sem, hogy Mesterházy Attila pártelnök és a teljes elnökség fel fogja ajánlani a lemondását. A szocialista szerint ugyanis szimbolikus üzenet, hogy a párt elvesztette az utolsó, "sziklaszilárdnak hitt bástyáját", Angyalföldet. (A XIII. kerületben a Fidesz nyert 32 százalékkal, az MSZP 18, az Együtt 16, a DK pedig 15 százalékot szerzett.)

Az MSZP-sek este fél kilenc-kilenc körül kapták az első eredményeket a szavazóköri delegáltjaiktól, és a Jókai utcai székházban döbbenten álltak azelőtt, hogy a biztos balos budapesti szavazókörökben a DK és az Együtt-PM tarol. Ekkor már arról beszéltek egymás között is a párt vezetői, hogy a két számjegyű eredménynek és a harmadik helynek is erősen drukkolni kell - mondta egy MSZP-s (ez végül éppen hogy meglett).

Mesterházy Attila tíz óra körül hívta össze az elnökséget, amely ebben a felállásban hónapok óta nem ülésezett. A kampányban ugyanis a pártot egy szűkebb, operatív testület, az úgynevezett országos választmányi bizottság irányította. Mesterházyék tisztában voltak azzal, hogy egységesen le kell mondania a pártvezetésnek, és egy résztvevő szerint arról "vitatkozgattak", hogyan fogalmazza ezt meg a pártelnök a sajtónyilatkozatában. Mesterházy ugyanis kerülni akarta a formulát, hogy ő lemond a posztjáról. Végül éjfél előtt nem sokkal Mesterházy azt jelentette be, hogy "az országos elnökség felajánlja a lemondását a párt választmányának".

Ha Mesterházyék mennek, jön a tisztújítás

Ez a megfogalmazás az Origónak nyilatkozó MSZP-s politikusok szerint nem véletlen. Ugyanis nem jelenti feltétlenül a pártvezetés azonnali távozását. A szombaton ülésező választmánynak lényegében arról kell döntenie, hogy akar-e azonnali teljes tisztújítást. A párt alapszabálya szerint ha elfogadják az elnökség lemondását, ki kell írni az alulról felfelé történő tisztújítást, vagyis minden egyes alapszervezetnek új vezetést kell választania, minden településen szavazni kell az új MSZP-elnökről.

Ez nagyjából 2-3 hónapos folyamat, vagyis éppen az önkormányzati kampányban váltana minden szinten vezetést az MSZP. Ez nem érdeke a pártnak (magával lesz elfoglalva a kampány helyett), és a választmányban szavazó városi, kerületi MSZP-s vezetőknek sem, akiknek így a tisztújítással veszélybe kerülhet a pozíciójuk. Lendvai Ildikó volt pártelnök-frakcióvezető éppen ettől a reakciótól és gondolkodásmódtól óvta párttársait hajnali Facebook-posztjában. Lendvai azt írta: "ha az önkormányzati választások miatt ettől (a tisztújítástól) megijed, nem fogadja el a lemondást, a süket és vak párt képét mutatjuk, a majdnem vagy egészen halottét. Ennél minden jobb".

Mesterházy vasárnap este bejelentette az elnökség lemondását Fotó: Pályi Zsófia - Origo

A választmány elvileg választhat rendhagyó megoldásokat is, ha elfogadja az elnökség lemondását. Például új vezetőket delegál az országos választási bizottságba, vagy összehívja a rendkívüli kongresszust, amely megváltoztatja az elnökválasztás szabályait, nem rendeli el a teljes tisztújítást, így felgyorsítja a folyamatot.

De ki jöjjön Mesterházy után?

A helyzet azonban több MSZP-s szerint több okból is "piszokul nehéz": egyrészt nincs, aki átvegye a pártot. A párton belül sokszor lehetséges kihívóként emlegetett Botka László személyes beszélgetésekben eddig azt jelezte, hogy októberig a szegedi újraválasztására koncentrál, utána fontolja meg, elindul-e Mesterházy ellen. Kérdés, hogy dönt egy ilyen helyzetben. Az MSZP-sek között lehetséges pártelnökként felmerült még az elmúlt hetekben Tóbiás József frakcióigazgató vagy Hiller István korábbi pártelnök is, de úgy tudjuk, egyikük se foglalkozott komolyan a kérdéssel.

Másrészt azért is nehéz a helyzet, mert az új elnöknek nemcsak az MSZP teljes újjáépítésével és az önkormányzati posztok elosztásával kellene minél előbb foglalkoznia, hanem azzal is, hogy Mesterházy Attila ott marad a frakció élén. Erről a posztról ugyanis nem dönt a választmány szombaton. A parlamenti frakcióban szinte kizárólag a Mesterházyhoz lojális képviselők ülnek. Ők aligha váltanák le őt a frakcióvezetésről, és kérdés, hogy egy esetleges új pártelnök ezt ki tudná-e kényszeríteni. (A frakcióvezetői poszt nem elsősorban a nyilvános szereplések miatt fontos, hanem mert jelentős erőforrások fölött gazdálkodik, és a frakcióvezető dönt a párt szakértőiről és díjazásukról.)

Szanyi Tibor elnökségi tag hétfőn reggel több interjút is adott, és úgy fogalmazott: elfogadja a választmány az elnökség lemondását, szerinte "efelől ne legyen kétség", de pusztán személycserékkel nem tud boldogulni az MSZP. Több MSZP-s hétfőn reggel azt mondta az Origónak, hogy az MSZP-nek szombaton valóban lépnie kell valamit, különben a választók végleg elfordulnak a párttól, és ahogy egyikük fogalmazott, "következik a lassú kimúlás".