Széles Gábor díjat kapott a Művészeti Akadémiától

Vágólapra másolva!
Elfogadták az etikai kódexet, a 2014. évi költségvetést, valamint módosították az alapszabályt és a díjszabályzatot, emellett a köztestületi díjak adományozásáról is döntöttek a résztvevők a Magyar Művészeti Akadémia közgyűlésén.
Vágólapra másolva!

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) idei költségvetése magában foglalja az akadémiai tagok életjáradékát, valamint az elnök, a két alelnök, az elnökségi tagok, tagozatvezetők, felügyelő testületi tagok tiszteletdíját. Tartalmazza az özvegyi, illetve árvasági hozzátartozói ellátásokat, a művészsegélyt, a köztestületi, szakmai programokat, valamint a központi köztestületi programokra tervezett előirányzatokat, továbbá az MMA külügyi és határon túli tevékenységét szolgáló forrásokat.

A költségvetésben az MMA titkársága kiadásai a személyi juttatásokkal, dologi kiadásokkal, beruházásokra fordítható kerettel együtt összesen 1,7 milliárd forintot tesznek ki. A köztestületi feladatok támogatása címszó alatt összesen csaknem 2,2 milliárd forint szerepel, ebből az összegből finanszírozzák például az MMA rendes és levelező tagjainak életjáradékét és fizetik a díjakkal járó összegeket.

A Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet több mint 109 millió forintos támogatást kap. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál összesen 678 millió forint szerepel, ebből például a Vigadó Galéria kiállításaira 13 millió forintot költenek idén, a pályázati alapokra pedig 160 millió forintot különítettek el.

A költségvetésben új tétel a Vigadó működtetése, ősszel pedig elindulnak az építkezések a kutatóintézetben is, amelynek a Hild-villa ad majd otthont. A 2013-ban alapított Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet 2014 utolsó harmadában kezdi meg működését. Az életjáradékok összege több mint 30 százalékkal emelkedett egy kormányrendelet alapján. Az Országgyűlés által 2013-ban megalapított Nemzet Művésze díj novembertől 70 művész részére folyósítható.

Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára elmondta: az etikai kódex a köztestületi tagságra vonatkozik, alapvető feladata az erkölcsi értékek rögzítése, valamint ezen értékeken esett sérelmek megállapítása bizottsági döntéshozatallal.

A közgyűlés arról is döntött, hogy a köztestületi díjakat minden évben a tavaszi közgyűlésen adják át, a Nemzet Művésze díjat pedig minden évben november 5-én.

Kivételes vállalatvezető és gazdasági stratéga

A közgyűlésen átadták a köztestületi díjakat: Nagydíjban Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajzkutató, Életműdíjban Nemeskürty István Kossuth-nagydíjas író részesült. Erdélyi Zsuzsanna, az MMA Népművészeti Néprajzi Tagozata leköszönt vezetője "az elmúlt két év során a tagozat hosszú távú eredményes működését elméleti téren is megalapozó állhatatos munkásságáért" érdemelte ki az elismerést. Nemeskürty István Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár a "magyarság felemelkedésért bátran vállalt szolgálatáért, a szellemi összetartozást és nemzettudatot erősítő irodalmi, filmes és közéleti munkásságáért" kapta a díjat. Nemeskürty helyett felesége vette át az elismerést.

Első alkalommal osztották ki a Művészeti Írói Díjat, ezt Szakolczay Lajos József Attila-díjas irodalomtörténész, művészetkritikus vehette át "az egyetemes magyar kultúra értékeinek közkincsé tétele érdekében kifejtett négy évtizedes művészetelméleti és művészetkritikusi munkássága elismeréseként". A Kováts Flórián-emlékérmet Kucsera Tamás Gergely filozófus, az MMA főtitkára kapta "több mint másfél évtizedes sokoldalú kultúraszervező tevékenysége mellett végzett kiemelkedő kulturális, oktatási és művészetigazgatási gyakorlati és elméleti munkásságáért".

Az MMA Aranyérmét ugyancsak első alkalommal ítélték oda. Széles Gábor Neumann János-díjas okleveles villamosmérnök, a Magyar Hírlap és az Echo TV tulajdonosa "kivételes vállalatvezetői és gazdasági stratégiaalkotó eredményei mellett a nemzeti média támogatásáért, közéleti és közösségi tevékenységért" vehette át az elismerést.

Az Alkotmánybíróság szerdán döntött úgy, hogy az MMA szervezetének, összetételének meg kell felelnie a művészeti szabadság alkotmányos értékének. Az Ab megállapította, hogy az akadémiát köztestületté nyilvánító törvény nem áll teljesen összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és pluralizmus követelményével. Ugyanakkor jogszabályt nem semmisített meg, mert a köztestület már működik, újabb jogviszonyok keletkeztek, a kifogásolt jogszabályi rendelkezés akár visszaható, akár jelen idejű megsemmisítése pedig sértené a jogbiztonságot.