Jogi háborúba fordult a norvég alapos civilek vizsgálata

kehi autonómia alapítvány norvég alap
Kehi-ellenőrzés az Autonómia Alapítványnál
Vágólapra másolva!
Hétfőn elkezdődött a Kehi-ellenőrzés a Norvég Civil Alap pénzeit szétosztó Ökotárs Alapítványnál, az ellenőrök azonban a héten már nem látogattak vissza hozzájuk. Az alapítvány szerdán levélben magyarázta a Kehinek, miért nincs joga vizsgálódni, és feljelentést tett a Miniszterelnökség által nyilvánosságra hozott bizottsági nevek miatt. Közben Norvégia behívatta a magyar nagykövetet.
Vágólapra másolva!

Szerdán az Ökotárs Alapítvány hivatalos levélben kérte a Kehi elnökének részletes állásfoglalását a hétfőn megkezdett, Norvég Civil Alappal kapcsolatos vizsgálat jogosságáról. Emellett az alapítvány feljelentést tett magán- és üzleti titok megsértése miatt, amiért a Miniszterelnökség birtokába került a pályázatok bírálóinak a névsora.

Ez utóbbi ügy háttere, hogy a Miniszterelnökség a 444.hu számára küldött egy névsort azokról az emberekről, akiket politikai kötődésük vagy összeférhetetlenségük miatt problémásnak tartanak. Köztük van a Civil Alap támogatásairól döntő bizottság több tagja is. Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője ugyanakkor a közleményben azt írta, hogy a pályázati értékelésben részt vevő személyek – köztük az Emberi Erőforrás Minisztérium által delegált megfigyelők is – titoktartási nyilatkozatot írtak alá, ez pedig szerinte kiterjed a bíráló bizottsági tagok nevére is.

„Ezek az adatok tehát csak a nyilatkozatok, azaz magán- és üzleti titok megsértése útján kerülhettek nyilvánosságra” – áll a közleményben. Hozzátették, remélik, hogy a feljelentés következtében kiderül, honnan jutott a Miniszterelnökség tudomására a bizottsági tagok neve.

Másképp értelmezik a törvényt

A Kehinek küldött levélben Móra Veronika az államháztartási törvény egyik pontjával indokolta azt, hogy szerintük a Kehinek az Ökotárs vizsgálatára nincs jogosultsága. Ez ugyanaz a pont, amelyre hivatkozva, de azt másképp értelmezve a Kehi korábban azt közölte az Origóval, hogy joguk van a vizsgálathoz. Ebben a pontban szerepel az az – ezek szerint eltérően értelmezett – szövegrészlet, mely szerint a hivatal jogköre kiterjed a „ gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások – ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is –, … ellenőrzésére”.

A Kehi szerint a gondolatjelek közé ékelt szövegrészlet önmagában is megállja a helyét, az Ökotárs álláspontja szerint azonban ez a fordulat együtt értelmezendő az előtte szereplő „költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások” fordulattal. Ez alapján a Kehi csak akkor vizsgálhatna nemzetközi támogatásokból részesülő szervezeteket, ha a támogatás a magyar államon keresztül érkezne, az Ökotárs szerint azonban ők az államtól függetlenül működnek.

Csellel kezdték hétfőn a vizsgálatot

Lázár János államtitkár május óta heves vitában áll Norvégiával. Az államtitkár a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásainak leállítását kérte, azzal az indokkal, hogy az elosztásukban szerepet játszó Ökotárs Alapítvány az LMP-hez köthető. Az alapítvány tagadta, hogy köze lenne az LMP-hez, Norvégia pedig visszautasította azt a vádat, hogy politikához kötődő szervezeteket támogatna. Nem teljesítették tehát Lázár kérését, aki erre utasította a Kehit, hogy vizsgálja meg a Civil Alap pénzeinek felhasználását.

A Kehi hétfőn egy trükkel kezdte el az Ökotárs Alapítványnak és partnerszervezeteinek a vizsgálatát. Az Ökotárs Alapítványnál hétfőn reggel 9 órára várták volna az ellenőröket. Ugyanekkorra sajtótájékoztatót is meghirdetett az alapítvány, így a sajtóval együtt várták a Kehi munkatársait. Ők azonban nem jelentek meg az alapítványnál, hanem előbb a Magyarországi Autonómia Alapítvány Pozsonyi úti székhelyénél, valamint a DemNetnél jelentek meg. Ez a két szervezet is tagja annak a konzorciumnak, amelyik a Norvég Civil Alap forrásainak elosztásáért felel. Az Ökotársnál végül csak délután jelentek meg az ellenőrök.

Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója jön ki az Ökotárs Alapítvány irodájából a Szerb utcában Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Az Autonómia Alapítvány vezetője, Nun András akkor azt mondta, a Kehi olyan információkat is kér, amelyeket az alapítvány nem akar odaadni. Ilyen például az alapítvány belső levelezése egy-egy döntésről, az elutasított pályázók névsora, a bírálóbizottsági tagok neve. Nun András azt mondta, nem látják biztosítottnak, hogy ezeket a Kehi nem hozza később nyilvánosságra. Az alapítvány a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól kér állásfoglalást, mielőtt odaadja ezeket az adatokat.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a Vs.hu hírportálnak azt nyilatkozta, a Norvég Civil Alap pályázati programjának lebonyolításáért felelős konzorcium „jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek” minősül, az általa kiírt pályázatokat elbíráló személyek neve pedig „közérdekből nyilvános személyes adat”, amelyet bárki megismerhet. Móra Veronika, az Ökotárs vezetője az Origónak erre reagálva hangsúlyozta, hogy ők magánalapítványnak számítanak.

Norvégia szimbolikus jelzést küldött

Móra Veronika az Origónak csütörtökön azt mondta, hétfő óta nem jártak az ellenőrök az alapítványoknál. Pénteken ugyanakkor el kell küldeniük azokat a dokumentumokat, amelyeket a Kehi kért tőlük. Ez többnyire nyilvános iratokra vonatkozik, illetve olyan papírokra, amelyekre a kormánynak már korábban is rálátása lehetett. Ilyen például a brüsszeli FMO-val kötött megállapodásuk.

Foltányi Zsuzsa és Móra Veronika az Ökotárs Alapítvány Szerb utcai irodájában hétfőn Fotó: Pályi Zsófia - Origo

„Nem volt jó hangulatú” – mondta Móra a hétfői ellenőrzésről. Egy másik alapítványi dolgozó az Origónak azt mondta, „látszott, hogy az ellenőrök nem voltak felkészülve”. Például többször is olyan dokumentumokat kértek az alapítvány vezetőitől, amelyek nyilvánosak, fent vannak például a Civil Alap honlapján is. Az ellenőrzés további lépéseiről egyelőre nem tudnak semmit. „Ez nem a mi szintünkön fog eldőlni” – mondta Móra Veronika, utalva a magyar és a norvég kormány közötti tárgyalásokra.

Szerdán Norvégia berendelte Jeszenszky Géza nagykövetet. Jeszenszky a Magyar Nemzetnek azt mondta, nem érte váratlanul a fejlemény, mivel a Norvég Alap ügyére Norvégiában is nagy figyelem összpontosul. Az Origo informális norvég forrásokból úgy értesült, hogy Norvégia részéről szimbolikus lépés volt a nagykövet berendelése, újabb téma nem merült fel a találkozón.

Eközben az Ökotárs szerint a Civil Alap működése továbbra is a tervek szerint folytatódik. Az idei kiírásra hétfőn összesen 247 második fordulós pályázat érkezett be.