Vágólapra másolva!
Titkos anyagokat oszthatott meg honlapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) – állítja az Átlátszó.hu. Az intézmény Bukovics István egyetemi oktató dolgozatát közölte, ezek titkosítása azonban nem szűnt még meg a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint. A portál bűncselekményt emleget.
Vágólapra másolva!

Az Átlátszó korábban Bukovics István, az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskoláavezetőjének szakmai előmenetelét kutatta. Június 12-i cikkükben kitértek arra is, Bukovics István Moszkvában írt kandidátusi disszertációja 1984 óta titkosított anyagnak számít – a dolgozatot a Belügyminisztérium minősítette, és csak annyit tudni róla, hogy a tűzvédelem témájával foglalkozik.

Az NKE közleményben válaszolt a portálnak: ebben cáfolták az orosz nyelvű dolgozat titkosítását, amit azzal támasztottak alá, hogy a dokumentum PD- formátumban jelenleg is letölthető az egyetem honlapjáról. Az Átlátszó a Google adataira hivatkozva ugyanakkor állítja, a dolgozatot a cikk megjelenése után tették fel az egyetemi weblapra - egy nappal a publikálás előtt előtt még nem volt elérhető.

A tényfeltáró portál megkereste az MTA-t, ahol azt a tájékoztatást kapták, hogy Bukovics István kanditátusi dolgozatát az NKE-et is fenntartó Belügyminisztérium titkosította 30 évvel ezelőtt. A minősítés miatt azt sem tudható, hogy a szerző megvédte-e a disszertációt. A Magyar Tudományos Akadémia közlése szerint a feloldásról azóta sem kaptak tájékoztatást, és mivel a minősített adatokról szóló 2009-es törvény értelmében a titkosítás megszüntetéséről csak a minősítő dönthet, ezen az MTA nem változtathat.

Az eset szempontjából aktuális a törvény szabta határidő is: a titkos vagy szigorúan titkos adat minősítése maximálisan 30 évig érvényes, azután felül kell vizsgálni tartalmát. A dolgozat éppen ennyi ideje áll védelem alatt.


Az Átlátszó.hu a BM-et is kérdezte, hogy azóta feloldották-e a dolgozat titkosítását, a belügyi tárca azonban nem válaszolt kérdésükre – olvasható a portálon. A honlap így valószínűsíti, hogy az NKE így törvénysértést követhetett el a titkos információk közlésével, amivel éppen fenntartójuk rendelkezését írhatták felül.


Az Origo is megkereste a belügyi tárcát a titkosítás tényével kapcsolatban – kérdésünkre írásban ígértek választ.