Egy tiszafüredi nádasból származhatott a lépfene

A NÉBIH szerint ez az egyetlen kapcsolódási pont a fertőzött állatok között. Vizsgálódnak.

A tiszafüredi lezárt legelőhöz közel eső feketeréti nádas került a hatóságok látószögébe a lépfene megbetegedések lehetséges forrásaként a járványügyi nyomozás során – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A nádas környékére a hatóságok legeltetési tilalmat rendeltek el, az országos főállatorvos pedig kiterjesztette a megelőző vakcinázás területét.

A múlt héten vélhetően illegális szarvasmarhavágás során többen lépfenével fertőződtek meg egy tiszafüredi telepen, ahonnan a közétkeztetésbe is szállítottak húst. Nyolc ember kórházi kezelésre szorult. A rendőrség ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen indított eljárást. A témában írt korábbi cikkeinket itt olvashatja, itt pedig arról olvashat, mit érdemes tudnia a lépfenével fertőzött élelmiszerről.

A NÉBIH közleménye szerint járványügyi nyomozás kiderítette, hogy az állat-állományok között a közeli nádas volt a kapcsolódási pont, amelyen áthaladtak. A laboratóriumi vizsgálatok még folyamatban vannak, a hatóságok a legelőt helyi zárlat alá helyezték. Az utóbbi hetekben ezekről kiszállítás nem történt.

„A nádasban történő tartózkodás önmagában nem jelent humán-egészségügyi kockázatot!” – írta a NÉBIH. A hatóság arra kéri az állattartókat, akik szintén áthajtották állataikat a területen és észlelik a betegség tüneteit, hogy haladéktalanul értesítsék a helyi állategészségügyi szolgálat szakembereit.

A hivatal szerint lépfenével az állatok leggyakrabban takarmány és ivóvíz útján fertőződnek. Mivel, a fertőzött állatból származó spórák a talajban évtizedekig túlélhetnek, ezért a NÉBIH szerint rendkívül fontos, hogy az állati hulladékok ne kerüljenek a környezetbe, azaz szabályszerűen kezeljék őket.