Lépfene: két embert csak a jövő héten engednek ki a kórházból

lépfene fertőzés a Tiszafüred melletti Kócsújfalu egyik szarvasmarha-telepén
A Nemzeti Étterem Tiszafüreden, ahol a fertőzött marhahúsból ételek készültek
Vágólapra másolva!
Már csak két beteget kezelnek lépfenefertőzés gyanújával a debreceni kórházban, hatan már hazamehettek. Közben kiderült, egy nappal azután is főztek a tiszafüredi Nemzeti Étterem konyháján, hogy bebizonyosodott, a vendéglátóhelyen hatóság által nem ellenőrzött, lépfenével fertőzött marhahúst használtak.
Vágólapra másolva!

A korábbi nyolcból már csak két beteget kezelnek lépfenefertőzés gyanújával a debreceni Kenézi Gyula Kórházban - közölte pénteken az Origóval Szentgyörgyi János, az egészségügyi intézmény sajtóreferense. Elmondta, a többi beteget jó általános állapotuk miatt engedték haza, az utolsót pénteken. A két, még kórházban lévő ápolt antibiotikumos kezelést kap, várhatóan a jövő héten mehetnek haza - mondta Szentgyörgyi. A betegek a múlt héten a Tiszafüredhez tartozó Kócsújfalu melletti marhatelepen, illegális vágáskor fertőződhettek meg.

Szabálytalan

Többfajta szabálytalanságot is tapasztalt a lépfenefertőzéssel kapcsolatban Tiszafüred jegyzője, Spisák György. Mint az Origónak elmondta, július 3-án felhívta őt a Nemzeti Étterem tulajdonosa. Bevallotta, hogy feketén vágott, ellenőrizetlen húst vásárolt, abból főzetett a konyhán ételt. Előző nap már kint is volt nála a rendőrség, és hogy három megbetegedés van. A jegyző szerint bár a hatóságok akkor már tudtak az ügyről, aznap mégis újból főztek a konyhán, és meg is kezdték az ételek kiadását. Spisákék dél körül érkeztek a hatósági szakemberekkel a Nemzeti Étterembe, ekkor állították le az ebédmérést, és zárták be azonnali hatállyal az éttermes összes üzletét. (Ezekből több településre is szállítottak ebédet).

A Nemzeti Étterem Tiszafüreden, ahol a fertőzött marhahúsból ételek készültek. Fotó: Origo

A vállalkozó - aki később elismerte felelősségét - végül csak másnap kapott hivatalos papírt a bezárásról, bár Spisák szerint a bezárás nem minden egységet érintett. "Július 3-án senki semmit nem intézett" - emlékezett a jegyző, többek közt azt sem tartották indokoltnak, hogy a katasztrófavédelem illetékes bizottsága összeüljön" - mondta. Pintér Erika, Tiszafüred polgármestere hozzátette, július 3-án a hatóságiak közül őt senki nem tájékoztatta a történtekről. "Pedig erre égető szükség lett volna - mondta, indokolt esetben legföljebb titoktartási kötelezettség vonatkozott volna az elhangzottakra, hogy ne törjön ki pánik."

Fülszám nélkül

Az önkormányzat dögkútjára két szarvasmarhatetem került július 4-én és 5-én hajnalban: egy tehén, és egy tenyészbika. Mint megtudtuk, az első tetem egy feldolgozott tehén maradványa volt, a fej, a bőr és a belsőségek. A bikatetem egészben volt, de azon nem volt fülszám - így nem állapítható meg, hogy ki volt a tulajdonosa.

Fazekas Sándor miniszter plakátja a tiszafüredi Fidesz-iroda kirakatában. Fotó: Origo

Az utóbbival kapcsolatban július 8-án a Nol.hu-nak nyilatkozva Gőgös Zoltán, az MSZP agrár-szakpolitikusa arra hívta fel a figyelmet, a Hortobágyon régóta szóbeszéd tárgya, hogy a földhaszonbérleti szerződésekben előírt állatállományt – kéthektáronként egy nagytestű állatot – részben Romániából származó tehenekkel töltik fel, s arról is hallott, hogy az állatok „fülszámaival” variálnak, hogy az így beérkezett egyedeket a hatóságok előtt is tisztára mossák. Szerinte ezt erősítheti a tény, hogy a tiszafüredi dögkútban talált tenyészbika fülében nem volt ott a kis, háromszög alakú fülszám, amit Magyarországon még borjú korában megkap minden egyed.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az üggyel kapcsolatban korábban azt mondta: valamennyi szükséges tájékoztatás azonnal megtörtént. Úgy fogalmazott: "Kiadtuk a közleményt, és eljártunk az ügyben, valamint mindent megtettünk azért, hogy ne legyen további fertőzés, ne szállítsanak ki olyan ételt, ami emberi fogyasztásra alkalmatlan."

Vízminták már vannak

A kócsújfalui eset óta kiderült, két újabb csorda fertőződött meg lépfenével. Ezek átjártak a fertőzés forrásának vélt nádason. Ezt azóta körbekerítettek a hatóságok. Mint kiderült, a területen túraútvonal vezet át (a nádasban élő rengeteg madár miatt), ezt azóta módosították. Pintér Erika polgármester beszámolója szerint még mindig vizsgálják, valóban ez a terület lehet-e a lépfene forrása, egyelőre "legvalószínűbb helyszínként" tekintenek rá. A vízminták vizsgálata már befejeződött, mégpedig negatív eredménnyel. Valószínű tehát, hogy az iszapban lehetnek az anthrax spórái. Egy gazda 10-15 éve legeltet azon a részen, és eddig még soha nem betegedtek meg az állatai - mutatott rá Spisák.

Ellentmondó információk

A vizsgálatok zajlanak, a jegyző szerint jelenleg még nem lehet tudni pontosan, hogy a kócsújfalui telepen pontosan mennyi állat volt. Azt sem, hány állat hullott el, pontosan mennyi került a dögkútra. Nem lehet tudni továbbá, hogy az első fertőzött állatot mikor vágták le, és mikor hová került a húsa. A hatóság közleménye szerint június 10-én és június 24-én biztosan főztek fertőzött állat húsából, hogy máskor is főztek-e, azt még nem derítette ki a vizsgálat. Az első állatot talán június 6-án vághatták le. Spisák jegyző szerint ugyanakkor azért is ellentmondásosak az információk az ügyben, mert a tanya tulajdonosa és az éttermes egymásnak ellentmondó vallomásokat tett a rendőrségen.

Spisák György, Tiszafüred jegyzője Fotó: Origo


A jegyzőhöz hasonlóan a Kócsújfalun a napokban tartott lakossági fórumon Péter István megyei főállatorvos is azt mondta, nincs összhang az állattartó és a fertőzött húst a közétkeztetésbe juttató étterem tulajdonosainak nyilatkozatai között. Utóbbi például azt állítja, vásárolta, előbbi pedig azt, ajándékozta az anthraxos húst.

Beteglátogatás beteg nélkül

A szomszédos Tiszaigaron találkoztunk az egyik, pénteken hazaengedett férfi feleségével. A férfi a lépfenefertőzéses telepen dolgozik, és elsők közt vitték kórházba. Nevet senki sem akart mondani, ezért a 800 lelkes falu egyetlen kocsmájában érdeklődünk. Először nem járunk sikerrel, a pultos és a teraszon üldögélő két férfi nem tudott arról, hogy helybéli is érintett a betegségben.

Aztán mielőtt visszaindultunk, érkezett egy harmadik férfi, ő tudta, hová kell menni, kit kell keresni. Meg is találtuk a házat. Amikor a fertőzött férfi feleségének bemutatkoztunk, ránk csapta a kaput, neki nincs ideje ilyesmikkel foglalkozni, hagyjuk békén. Tanácstalanul ácsorgtunk a ház előtt, az asszony néhány perc múlva megenyhült, és visszajött. Név nélkül hajlandó volt beszélni.

Busz tart Tiszafüredre Tiszaigarról. Fotó: Origo

A férfit a kócsújfalui telepről szállították kórházba, amikor először jelentkezett telefonon, maga sem tudta, hogy mi történt. "Verekedtél? - kérdeztem a férjemet, vagy baleset ért? Nem, egyik sem, válaszolta, de azt nem tudta megmondani, miért vitték be" - emlékezett az asszony. Mint mondta, másnap az ÁNTSZ embereitől tudta meg, miért van a hitvese Debrecenben. Addigra ő már végzett az aznapi mosással, a szakemberek fertőtlenítették a mosógépet, tájékoztatták a betegségről, aztán távoztak.

Az asszony látogatni elmehetett a kórházba, mint mondja, "olyankor be kellett öltözni". Otthon feszült a helyzet, a falu lakói nem akarnak szóba állni vele, és a még otthon lakó 16 éves lányával. Őket okolják azért is, mert bezárt a helyi óvoda konyhája. Onnan többen hordták haza az ebédjüket, a konyhára a Nemzeti Étteremből szállították az ételt.

A hortobágyi hús dicsérete

A fertőzött állatokat a legelőn vágták le. A tiszafüredi városi közéleti újság, a Füredi Hírlap júliusi számában elolvasható a Tisza-tó Rádió Nagy Józseffel, a telep tulajdonosával június 23-án (jóval az első beteg állatok levágása után, de még a botrány kirobbanása előtt), készített interjújának leirata. Ebben Nagy egyebek mellett azt mondja, "Maga a hortobágyi hús az egy fogalom", és hogy "maga a »hortobágyi« hungarikum lehet". "Manapság igen nagy hiánycikk a jó minőségű hús" - fogalmaz.

A Nemzeti Étterem Tiszafüreden, ahol a fertőzött marhahúsból ételek készültek. Fotó: Origo

Később azt nyilatkozta, "középtávon reális cél, hogy »hortobágyi« megjelölésű, tiszafüredi előállítású húst kapjanak az ország bármely részén. Úgy gondolom - mondta -, hogy ez versenyképes lenne a többi termékkel, árban és minőségben is garantálni lehet az elvárt szintet."


Korábbi helyszíni riportjaink itt és itt olvashatók.