Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kevesebb mint egy hét van hátra a hivatalos jelöltállítás kezdetéig az őszi önkormányzati választáson, így az Origo is utánajárt, hogy mire számíthatunk a megyei jogú városokban. Sorozatunk első részében a Dunától nyugatra lévő településeken néztünk körül, ahol akár több nagyvárost is elveszíthet a kormánypárt. Most Kelet-Magyarországot vesszük górcső alá.
Békéscsabán a várakozásokkal szemben viszonylag simán győzött a Fidesz–KDNP a tavaszi országgyűlési választáson. A megyei jogú városban a korábbi évtizedekben a baloldalnak állt a zászló, amit jól jelzett, hogy 1990–2006 között SZDSZ-es polgármester vezette a települést. Nyolc évvel ezelőtt Vantara Gyula, a Fidesz politikusa futott be, 2010-ben ismételni tudott. Az eddigi polgármester az idei parlamenti választáson a képviselőséget választotta, így a Fidesz most Hanó Miklóst indítja a városvezetői tisztségéért. A baloldal esélyét finoman szólva nem növeli, hogy egyelőre nem lehet tudni, milyen formációban indulnak. A Jobbik és az LMP nagy valószínűséggel önállóan száll ringbe.
Debrecenben az októberi voksolás egyértelmű esélyese a Fidesz–KDNP, így Papp László eddigi alpolgármester viheti tovább Kósa Lajos munkáját. (A Fidesz-alelnök is a képviselőjelöltség mellett döntött.) A kormánypártok helyzetét nagyban megkönnyíti, hogy az Együtt, az MSZP és a DK is külön indul, de ringbe száll a DISZ Sport- és Kulturális Egyesület és a Civil Fórum Debrecen nevezetű szervezet is.
Egerben egyelőre biztos befutónak tűnik a fideszes Habis László, aki 2006 óta vezeti a hevesi megyeszékhelyet. Ennek egyik oka, hogy a baloldal továbbra sem nevezte meg, kit indítanának ellene, másrészt az MSZP már régen nem olyan erős a településen, mint 2006 előtt. Annyit tudni lehet, hogy Mirkóczki Ádám jobbikos országgyűlési képviselő biztosan ringbe száll, de a tavaszi eredmények alapján valószínűleg meg kell elégednie majd a harmadik hellyel.
Hódmezővásárhelynek a rendszerváltás óta nem volt baloldali polgármestere, erre idén ősszel sincsen sok esély. A Fidesz–KDNP a 2012-es időközi választáson nyertes Almási Istvánt indítja. Már az országgyűlési választásokat követően napvilágot látott az a hír, hogy a Jobbik és a baloldal közösen veszi föl a küzdelmet a kormánypártokkal ősszel, de ezt az érintettek azonnal cáfolták. Egyelőre úgy tűnik, hogy az MSZP és a DK közösen indul. Tárgyalások folytak a Vásárhelyen erős Magyarországi Munkáspárt 2006 – Európai Baloldal és más szervezetek bevonásáról is, de a felek végül nem tudtak megállapodni. Így elképzelhető, hogy itt az Európai Baloldal az LMP-vel, a 4K-val és más civilekkel alkot majd egy másik baloldali csoportosulást.
A Mercedes-gyár hatásának köszönhetően Kecskeméten nem valószínű, hogy izgalmas lesz az őszi önkormányzati választás. Bár a baloldali erők megállapodtak abban, hogy Hugyecz Zoltán személyében közösen veszik föl a versenyt, de nem valószínű, hogy meg tudják szorítani Szemereyné Pataki Klaudiát, aki a város alpolgármestere.
Egész Kelet-Magyarországon a legizgalmasabb verseny Miskolcon várható, ahol már a jelöltállításnak is országos hírverése volt. A baloldali ellenzék még július elején jelentette be: Pásztor Albert egykori rendőrfőkapitányt támogatja, aki 2009 januárjában arról beszélt, hogy Miskolc a rablások tekintetében a legfertőzöttebb az országban, az elmúlt hónapokban történt valamennyi ilyen típusú „bűncselekmény elkövetője cigány származású volt”. Ezt követően az igazságügyi és rendészeti miniszter kezdeményezésére Bencze József azonnali vizsgálatot rendelt el, ennek idejére átvezényelte a főrendőrt a megyei főkapitányságra. Később Draskovics Tibor visszahelyezte a posztjára, és azt 2010-ig meg is tartotta.
Pásztor jelölésének bejelentését követően az Együtt és a PM országos elnöksége jelezte, hogy nem támogatják az egykori főkapitányt, de a helyi szervezet nem tágított. A baloldali véleményvezérek között is óriási felháborodást okozott a miskolci szervezetek ezen húzása, de éles támadásaik sem változtatták meg a döntést.
A Fidesz–KDNP a jelenlegi városvezetőjét, Kriza Ákost indítja. Neki Pásztor mellett Jakab Péterrel, a Jobbik jelöltjével is komolyan számolnia kell. A Borsod megyei székhelyen a tavaszi országgyűlési választáson a listás szavazatokat tekintve a Fidesz–KDNP 32,8, a baloldali összefogás 30,47, míg a radikális párt 28,62 százalékot ért el. Az EP-választáson annyi változás történt, hogy a Fidesz növelte előnyét a szétesett baloldallal szemben, míg a Jobbik meg tudta előzni a harmadik helyre visszazuhanó szocialistákat, bár a részvétel akkor lényegesen elmaradt a tavaszitól.
Az erőviszonyok alapján a három nagy párt jelöltje közül bármelyik befuthat, mivel a különbség szinte elhanyagolható a táborok mérete között, így a részvétel lesz a döntő faktor Miskolcon. A végeredményt akár nagyban is befolyásolhatja az LMP önálló indulása. Ők korábban már jelezték, hogy nem támogatják Pásztort. Ringbe száll Hircsu Ákos is, aki 2010-ben a Szemléletváltás Miskolcon Egyesület színeiben nem sok sikerrel próbálkozott a polgármester-választáson.
Miskolchoz hasonlóan nagyon nehéz megtippelni, hogy mi lesz a nyíregyházi polgármester-választás végeredménye. A Fidesz Kovács Ferenc eddig városvezetőt indítja, míg a baloldalon Nagy László személyében született meg a teljes körű megegyezés. Az országgyűlési voksoláson a listás szavazatokat tekintve a kormánypártok hat százalékpontot vertek rá a kormányváltókra, de a Jobbik több mint 23 százalékos eredménye sem lebecsülendő. ŐK Vass Zoltánt indítják a polgármesteri címért.
A baloldal egyértelműen Salgótarján visszaszerzésére készül október 12-én, erre minden esélyük megvan, mivel a megyei jogú városban már a tavaszi országgyűlési választáson, ha csak hajszálnyival is, de több szavazatot szereztek, mint a Fidesz–KDNP. A kormánypártok Székyné Sztrémi Melindát indítják, aki 2006 óta vezeti a várost, míg a baloldali összefogás ismételten Dóra Ottót indítja, aki egyébként már két polgármester-jelölti vereségen van túl.
Szegeden mindenki száz százalékra veszi, hogy Botka László negyedszerre is megnyeri a voksolást. A szocialista polgármestert a másik két szövetséges baloldali tömörülés is támogatja. Bár tavasszal kevesebb mint egy százalékponttal tudta csak a baloldal megelőzni a Fideszt, Botka személyes népszerűsége minden bizonnyal elég lesz ahhoz, hogy legyőzze Kothencz Jánost, a kormánypártok jelöltjét. A városban az LMP is önállóan indul, és Málovics György személyében polgármesterjelöltet is állított.
Szolnokon az eddigi fideszes városvezető, Szalay Ferenc sikerét sokan biztosra veszik, mivel a baloldali ellenzék egyelőre nem nevezte meg, hogy kit kíván indítani a polgármesteri címért. Bár tavasszal nagyon szoros eredmény született a megyeszékhelyen, a kormánypártok kevesebb mint három százalékponttal előzték meg a baloldali ellenzéket, ősszel Szalay helyi népszerűsége sokat lendíthet a Fidesz támogatottságán.
2010-ben a Fidesz Szegedet leszámítva a tíz kelet-magyarországi megyei jogú város mindegyikében megszerezte a közgyűlési többséget és a polgármesteri címet. Most öt-hat városban tűnik befutónak a kormánypárt, míg egyben sima baloldali siker jöhet. Három-négy városban gyakorlatilag teljesen lehetetlen megjósolni a végeredményt, mivel ezeken a településeken a Jobbiknak jelentős támogatottsága van, de akár az LMP öt százalék körüli népszerűsége is elbillentheti a mérleget a jobb- vagy a baloldal irányába.
