Orbán: Senki nincs a világban, aki kérdőre vonhatna minket

Orbán Viktor és Navracsics Tibor a külképviselet-vezetői értekezleten a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM).

Grandiózus célokat tűzött ki kormánya és főként az immár külgazdaságért is felelős nagykövetek elé a miniszterelnök a szokásos nyár végi külképviselet-vezetői értekezleten. Nemcsak meg kellene ötszörözni az exportképes magyar kis- és közepes vállalkozások számát, de ezeknek piacot is kell találni, méghozzá egyre inkább az Európai Unión kívül. Ez a nagykövetektől Orbán Viktor szerint "kevéssé inspiráló aprómunkát" kíván majd, és másfajta szellemi bátorságot, mint az eddig megszokott okoskodás.

Semmi sem marad úgy, mint volt, hiába csak technikailag volt kormányváltás – jelezte Orbán Viktor már beszéde első mondatában a Budapesten összegyűlt nagyköveteknek, hogy a diplomácia területén nagy változások várhatók. Persze az érintettek erre már néhány más előjelből is következtethettek: a tárca neve Külügyminisztériumról Külgazdasági és Külügyminisztériumra változott, Navracsics Tibor személyében új minisztert neveztek ki az élére, és a külképviselet-vezetők mintegy harmadát lecserélték, további csaknem harmadukat pedig majd ezután fogják.

Új helyzet, új hozzáállás

A változásokat jelző minisztercserére a kormányfő is kitért, mondván: Navracsics Tibor az az ember, akit ott dobnak be a "frontvonalon", ahol strukturális változásokra készül a kormány. A miniszter feladata most a külügy "áramvonalasítása", addig is, amíg hamarosan uniós biztos nem lesz belőle – fejtette ki Orbán. (Navracsics is készül arra, hogy az Európai Bizottság magyar tagja legyen, de késő ősszel lesz csak választás.)

Orbán Viktor új hozzáállást vár a külképviselet-vezetőktől Forrás: Bielik István

Nem vesztette el a szépségét a diplomácia és a kultúrdiplomácia, de egy exportorientáltságú országban a külügy is gazdaságorientáltságú – vázolta az új irányt Orbán. Szerinte az eddig elért gazdasági eredmények is erre ösztönzik az országot, amelyet külföldön nem védekező álláspontról kell a nagyköveteknek képviselniük, hanem büszkén.

Méghozzá büszkén arra, hogy radikális eszközökkel bár, de sikerült csökkenteni az államháztartási hiányt, így kikerült Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól – mondta Orbán, hozzátéve: reméli, hogy más országokkal is ugyanilyen kemény lesz az EU ebben a témában, és más tagállam nem kap kedvezőbb elbírálást.

A nagykövetek feladata így nem is az, hogy megvédjék külföldön az olykor éles kritikákkal szemben Magyarországot, mert "az eredményeink, illetve a talán még sokak által bizalmatlanul méregetett intézkedések megvédik magukat" – fejtette ki a kormányfő.

Lejárt az ideológiák ideje

"Civilizációs kötelezettség reagálni a bírálatokra, de nem ez a politikai feladat" Orbán szerint. Már csak azért sem, mert szerinte a kormány tudatosan távolodni kíván az eddigi gyakorlattól, "az ideológiai alapú külpolitikától". A viszonyítási pont ennek szellemében ezentúl nem azoknak a szervezeteknek a rendszere, amelyeknek amúgy Magyarország is tagja – így az EU vagy a NATO –, hanem a nemzeti érdek.

Ráadásul a kormányfő szerint az ilyen, ideológiai megközelítést csak a "félnótás országok számára találták ki az okos országok". A helyzet fonákságára több példát is említett: az Egyesült Államok például nagyrészt Kínával finanszíroztatja az államadósságát, míg a német vagy holland cégek "skrupulusok nélkül" üzletelnek Oroszországgal.

Kinek van erkölcsi alapja?

Ezek után miért okoz nekünk fejfájást Paks politikai értelemben? – kérdezte Orbán, jelezve egyúttal, hogy a szerénység és a visszafogottság már csak méretünk és a nemzetközi politikában viselt súlyunk okán is indokolt ugyan, de "nem lehetünk a szőnyeg szélére állított nemzet".

A miniszterelnök szerint az országot bírálóknak sokszor nincs alapjuk kritizálni Forrás: Bielik István

"Senki nincs a világban, aki kérdőre vonhatna minket" – állította a miniszterelnök, aki szerint ennek érződnie is kell a nagykövetek hozzáállásán, amikor egy "perspektívájában sikeres" országot képviselnek külföldön.

Ráadásul Orbán szerint Magyarország az egyetlen az EU-tagállamok között, amelynek politikai intézményrendszerét teljesen átvilágították az új alaptörvény miatt. Ez alapján szerinte makulátlan az ország a közös európai értékek tiszteletben tartása szempontjából.

A nagyköveteknek annyit megengedett a kormányfő, hogy "csipkelődjenek kicsit". Például adott esetben felemlegethetik, hogy bár Magyarországot sokat bírálták a bírói nyugdíjkorhatár miatt, de éppen erre készül Olaszország is, vagy éppen Hollandiában is régóta gyakorlat a bírósági ügyek áthelyezése.

Más célok lesznek fontosak

A fenti szemléletváltás mellett a nagykövetek gyakorlati munkájának is meg kell változnia Orbán szerint, hiszen a külgazdaság fejlesztése lesz az elsőrendű cél. Ez azt jelenti, hogy a külképviselet-vezetőknek külföldön a magyar emberek érdekeit kell képviselniük – csakúgy, ahogy a kormány is teszi ezt itthon.

Például új munkahelyeket kell szerezniük, beruházásokat vonzani Magyarországra, még ha ehhez külföldi cégvezetőkkel kell hosszadalmas tárgyalásokba bonyolódniuk, amitől eddig a korrupciós aggályok miatt a diplomácia ódzkodott.

Ötmillió munkahely kell

Korábban tíz év alatt ígért egymillió új munkahelyet a Fidesz, és ezzel Orbán szerint nem is állnak időarányosan rosszul, a kormányfő most még ambiciózusabb célt tűzött ki. A 2010-es 3,6 millióhoz képest a jelenlegi 4,1 millió munkavállaló számát ötmillióra, a cseh számadathoz hasonlóra kell növelni.

Az egymillió új munkahely ígérete már a múlté, Orbán új célokat tűzött ki Forrás: Bielik István

Ehhez folytatni kell és folytatni is fogja a kormány a sokat bírált közmunkaprogramot, de a befektetők meggyőzésében a külképviselet-vezetőkre hárul több feladat. Nemcsak munkahelyeket kell azonban hozniuk Magyarországra, hanem a hazai termékeknek exportpiacot is kell szerezniük – új területeken is.

A magyar export 70-80 százaléka ugyanis ma az EU-ba irányul, ami egyoldalú függőséget jelent Orbán szerint, aki inkább nyitna "a sokak által talán kevésbé kifinomultnak, igényesnek ítélt piacok felé is". A kormány célja, hogy 2018-ra a magyar export harmada az EU-n kívülre menjen, és közben nőjön is.

További cél, hogy a mostani 2500 exportképes hazai kis- és közepes vállalkozás száma az ötszörösére nőjön, és ezen vállalkozások termékeinek ugyancsak a nagykövetek munkája lesz piacot szerezni – tette hozzá a kormányfő.

Közös lelki gyakorlatra hívott

A miniszterelnök "közös lelki gyakorlatra" is invitálta beszédében a nagyköveteket, mondván: meg kell érteniük, hogy munkájuk során ne a vágyálmokból, hanem a tényekből induljanak ki. "Partnereink fejében sokszor nem ott vagyunk, ahol mi a saját fejünkben, és nehéz kimondani, de nekik van igazuk, hiszen a mi fejünkben a vágyálmok vannak, az övékben pedig az igazság" – magyarázta Orbán.

Orbán megmagyarázta, hogy a problémák valójában megoldási lehetőségek Forrás: Bielik István

A szemléletváltáshoz más támpontot is adott a kormányfő. Utalt arra, hogy Magyarországot nem úgy kell szemlélni, mint különböző problémák okozóját, hanem úgy, mint ami, ha különös módszerekkel is, de megoldja a problémákat. "A problémák pedig valójában nem azok, hanem megoldási lehetőségek."

Ehhez Orbán szerint bátorságra van szükség a nagykövetektől. "Nem kell fejjel menni a falnak, de ki kell állnunk az álláspontunk mellett" – mondta. Hozzátette:

"Decens, polgári kiállást várok önöktől, és várnak a magyar emberek is, sunnyogással semmilyen eredményt nem fogunk elérni."

Az orosz modell és a feladatok

A tervezett félórásnál jóval hosszabbra nyúlt – és amúgy is késve kezdett – miniszterelnöki beszéd nem szólt aktuális külpolitikai kérdésekről, holott ezekből az elmúlt egy évben elég sok lett hirtelen. Ezekre az adott esetben háborús konfliktusokra nyitóbeszédében utalt Navracsics Tibor miniszter is.

Orbán beszéde végén egy mondatban érintette a konfliktusokat, amikor jelezte, hogy "a modern kori vallásháborúk, Irak vagy éppen az eurózóna helyzete is fontos problémák, de ezek most a dossziéban maradnak". A nagykövetek néhány kérdésére azért válaszolt.

Kitért arra, hogy nem ért egyet az EU-nak Oroszországot sújtó szankcióival, ráadásul Magyarországnak a legrosszabbkor jött a konfliktus. Pedig "az orosz modell hibátlanul működne Magyarországon, ha lenne itt 10 millió reguláris, birodalmi szemléletű ember, de nekünk 10 millió rebellis magyarunk van".

Navracsics szerint csak élünk a jogunkkal

A kormányfő után Navracsics Tibor miniszter beszélt, aki szerint a külpolitika három alappontja továbbra is az euroatlanti elkötelezettség, a közép-európai szomszédságpolitika, valamint a nemzetpolitikai elkötelezettség. Ugyanakkor a változások következtében "egy nagyon erős tárca jött létre", amely költségvetési lehetőségeit és intézményrendszerét tekintve is az egyik legerősebb minisztérium – közölte.

Navracsics az euroatlanti elkötelezettséggel kapcsolatban kijelentette: nem igaz, hogy Magyarország kisebb mértékben lenne elkötelezett a NATO és az EU iránt, mint korábban, csak arról van szó, hogy Magyarország él a tagság adta jogaival. A tárcavezető kitért a magyar érdekek leghatékonyabb külföldi képviseletére. "Jó kulturális diplomáciával piacokat lehet megnyitni" – jelentette ki.

A miniszter szerint a nagyköveteken múlik Magyarország képviselete: ők "Magyarország külföldön", tőlük függ, hogy milyen kép alakul ki az országról. A jövőben a nagyköveteknek kell eldönteniük, hogy meg kell-e szólalniuk egy adott ügyben, ha Magyarországról van szó. Kiemelte, hogy "az EU-n kívüli világban van még mit fejleszteni a külképviseleti rendszeren".