Tarlós: Megpróbálhatja kivásárolni a BKV-t az állam

Vannak fideszes politikusok, akiknek a BKV és más önkormányzati közszolgáltató cégek államosítása a vágya, de Tarlós István szerint ha jól is lobbiznak a kormánynál, "nem biztos, hogy a jövő olyan politikusok vágyai szerint alakul, akik nem feltétlenül Budapest barátai." A főpolgármester az Origónak adott interjúja második részében arról is beszélt: ragaszkodik a közgyűlési vétójogához. Elárulta még, mi a közös egy fagylaltgépben és egy metrókocsiban.

Kampánytémává vált a 3-as metró felújításának ügye. Igaz lehet a pletyka, hogy kiviszik a kocsikat Oroszországba, majd egy, már rég megköttetett egyezség alapján az oroszok valójában nem is felújítják, hanem újakra cserélik őket?

Tisztázzuk ezt az orosz kérdést, mert már kezd legendás lenni. Először is: nyílt közbeszerzési eljárást írunk ki a szerelvények felújítására. Engem elvakult oroszbarátsággal amúgy nehéz lenne vádolni. Korábban egyszer kicsúszott a számon, hogy ésszerű lenne az oroszokban gondolkodni. Ennek csak az volt az oka, hogy akár fagylaltgépet, akár metrókocsit nézünk, azt vélhetően az tudja a legjobban felújítani, aki gyártotta. Nekem soha nem a közbeszerzések vagy a politika jutott eszembe sosem a 3-as metróról, hanem műszaki kérdésként tekintettem rá. Nekem mindegy, ki csinálja meg, csak legyenek biztonságosak a szerelvények.

Tarlós Istvánnak mindegy, ki újítja fel a metrókocsikat, csak gyorsan csinálja Forrás: Bielik István - Origo

Szinte ingyen, uniós forrásból 90-100 milliárdért újakat lehetett volna venni, a felújítás ugyan ennek csak a kétharmada, de a fővárosnak kell hitelből fizetnie. Csalódott?

Nagyon vártam a kormánydöntést, hogy lesz-e uniós pénz új beszerzésre, vagy fel kell újítani a kocsikat. Utóbbi verzióval kell számolnunk, de azt mondom: jobb felújítani, mint semmit nem csinálni. Én is jobban örültem volna az új kocsiknak, de nemcsak a kocsikról volt szó, hanem az újabb 100 milliárd forintba kerülő infrastruktúra-felújításról. Utóbbi alatt az alagút, a pálya, a biztonsági berendezések és az állomások rekonstrukciója értendő. Az nehezen elvárható lett volna a kormánytól, hogy mindkettőt uniós forrásból fedezze.

A céldátumok nem világosak, több is elhangzott. Hogyan ütemezik a munkákat, mi mikor lesz kész?

A BKV a járműfelújításra ki tudja írni a tendert, és a munkákkal 2015 végére, 2016 elejére végezni lehet. Ami az infrastruktúrát illeti, másfél éve folyamatosan cseréljük ki a síneket, szakaszosan. Ez, a vágányok felújítása 2016 végére befejezhető. A többi munka, például az állomások rekonstrukciója, és a biztonsági berendezések felújítása 2019-re készülhet el.

Akkor 5-ös metróra a következő ciklusban se számítsunk?

Erről távlati tervként beszélhetünk, de pontosítsunk: ez nem klasszikus metró. Arról van szó, hogy a csepeli és a ráckevei HÉV-et a meglévő metróhálózat integrálásával összekötjük a szentendrei HÉV-vel. Ez egy gyorsvasút jellegű észak-déli közlekedési rendszer, aminek a megvalósítását akár a következő ciklus vége felé meg lehet kezdeni.

Ez sem lesz olcsó. Mekkora összegű fejlesztéseket tervez a főváros a következő ciklusra, és ezekből mennyire látszik forrás?

Az 5-ös metrónál például fontosabb, és előbb is valósul meg a BKV elektronikus jegyrendszere, aminek a fedezete biztosan rendelkezésre áll. Erről a mintegy 50 milliárd forintról ugyanis már megállapodtunk az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankkal. Emellett biztosan lesz pénz az 1-es villamos meghosszabbítására, az Állatkert-program folytatására, a margitszigeti beruházásokra, továbbá 600 darab új busz, 47 villamos és 15 trolibusz beszerzésére.

Sok és drága fejlesztést tervez a következő ciklusra, de a forrást még nem látja Forrás: Bielik István - Origo

Ezek a fejlesztések összességében több száz milliárd forint értékűek, nem?

Egészen biztosan. De ezek egy java részére, a felsorolt járműcserékre lesz uniós forrás. Lesz emellett saját forrás, állami támogatás, és vannak elemek, ahol a magántőke is bevonható. Persze nem úgy, ahogy ez annak idején a CET esetében történt.

Mennyi állami forrást kaphat a főváros ezekhez?

Pontos számot erre nem tudok most még mondani.

Akkor hagyjuk a számokat, de maradjunk még a közlekedésnél: mi lesz a BKV államosításával, még mindig úgy tartja, hogy ha az állam akarja, vigye?

Voltak erről megbeszélések, de én erről korábban is azt mondtam, hogy ilyen esetben az egyik szemem sírna, a másik meg nevetne.

De azt is mondta, hogy ha az állam akarja, akkor vigye a BKV-t az összes problémájával együtt!

Igen, ezt is mondtam. De az egyik szemem azért sírna, mert milyen főváros az, amelyiknek nincsen saját jogon koordinált tömegközlekedése? Az érem másik oldala viszont az, hogy a BKV tartós működési finanszírozásának megoldását, a további járműcserék, a még meglevő - amúgy 2010 ősze óta nem növekvő - adósságállományt is magával vinné az állam.

Úgy hallani, ősszel kerül a parlament elé az ezt célzó törvényjavaslat. Tényleg államosítják a BKV-t és az összes önkormányzati tulajdonú közszolgáltató céget?

A cégelvételekről kósza információk, sajtótalálgatások voltak, de ez a veszély emberi számítás szerint pillanatnyilag nem fenyeget. A Főgáz Zrt. esetében volt egy részvényeladási akció, abban annyi logika volt, hogy a kormány az egész országban állami kézbe veszi az energiaszolgáltatót, és a Gázművek volt az egyetlen ilyen, fővárosi tulajdonú cég. Ami a törvényt illeti: egy szóval sem állítom, hogy a fideszes politikusok közül senkinek nincs ilyen vágya, de a Fideszben nem ők az első számú döntéshozók. Az is igaz, hogy a mai világban bármi elképzelhető. Nem biztos azonban, hogy a jövő olyan politikusok vágyai szerint alakul, akik nem feltétlenül Budapest barátai.

Vannak fideszes politikusok, akik Tarlós István szerint nem Budapest barátai Forrás: Bielik István - Origo

Viszont jól lobbizhatnak, hiszen szerdán már kormányhatározat is született a holding alapú közszolgáltatási rendszer kialakításáról. Máris eldőlt volna a kérdés?

Lehet, hogy jól lobbiznak, de hogy mi lesz ennek a vége, az el fog dőlni még ősszel, vagy jövő tavasszal. A BKV-t egyébként nem olyan könnyű úgymond államosítani: a céget mint gazdasági társaságot nem tudják elvenni, legfeljebb a feladatot, de a szolgáltatást a cég és a foglalkoztatottak nélkül nem tudják ellátni. A politikában persze garanciát adni semmire nem lehet. Kivásárolni még meg lehet próbálni a BKV-t.

A jövő szempontjából nem mellékes az sem, megkapja-e főpolgármesterként az új közgyűlés feletti vétójogot?

Egy kétmilliós, az ország GDP-jének 38 százalékát megtermelő főváros vezetése nem tréfadolog. Ez komoly jogi, de még nagyobb politikai felelősség. Ahhoz, hogy egy főpolgármester bármilyen őrültségeket meg tudjon akadályozni, akármelyik oldalról is jöjjenek, ehhez a vétójog nélkülözhetetlen.

(A főpolgármester az interjú első részében arról beszélt, hogy 2010-es programjának ráncfelvarrt változatát ígéri, kihívóit nem minősíti, egyébként pedig nem tartja bűnnek, ha újabb hiteleket vesz fel a főváros.)