Gaz nőtte be Budapest titkos templomát

2014.09.05. 08:37

Kevesen tudnak Budapest rejtett, jobb sorsra érdemes templomáról a nyolcadik kerületben, pedig itt tartotta egykor eküvőjét Mikszáth Kálmán. A műemlék épület tornyát benőtte a gaz, elég egy erősebb széllökés, máris potyog róla a törmelék. Ma napközben iroda, esténként néha táncház otthona a vasbeton tömbökkel elcsúfított épület, amelynek állapotát a műemlékvédelem az Origo megkeresésére újra ellenőrzi.

A bérházakkal körbeépített józsefvárosi műemléket az utcáról nem is látni, így csak kevesen tudnak a 150 éves neoromán stílusú evangélikus templom létezéséről. A Rákóczi út 57. alatt álló épület jelenleg a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt., azaz a BIF tulajdonában van.

Vasbeton és denevérek

Az épület védett, de ez nem látszik rajta: a főbejáratához egy vasbeton tömböt tapasztottak a 70-es években, míg az oldalára liftet szereltek. Az átépítést csak a torony vészelte át, ez viszont évtizedek óta gondozatlan, gyomnövények otthona, az üres harangszobát galambok és denevérek lakják. A templomot a második világháború alatt bombatalálat érte, valószínűleg ezért kaphatott később egy stílusidegen betonsüveget.

Luther Márton Luther ház, Szlovák evangélikus templom, rákoczi út 57Forrás: Polyák Attila - Origo

"Hat éve lakom itt, ez alatt nem sok minden történt az épülettel. A templom hátsó részéről törmelékdarabok potyognak. Az udvart a korábbi építkezések után rendezetlenül hagyták. Úgy tudom, nemrég beázott, azután volt egy részleges tetőfelújítás” – mondta a Rákóczi úti fronton álló Luther-ház egyik lakója.

Hozzátette, hogy a lakóközösséget zavarják a templomban tartott táncházi próbák: gyakran hajnali 3-ig lábdobogás, hangos zene veri fel a csendet, emiatt bejelentést tettek a közös képviselőnél.

A szlovák ősök építették

A templomot a Bezerédj utca felől eltakaró bérházban kápolna húzódik meg: itt tart anyanyelvi istentiszteleteket a Budapesti Szlovák Ajkú Evangélikus Egyházközség.

"Valaha az egész épületsor, a négy bérház és a templom is a szlovák evangélikus közösséghez tartozott. Az őseink építettek itt mindent még a 19. század elején, mára csak öt lakrész maradt meg nekünk, beleértve a kápolnát" – mondta Gulácsiné Fabulya Hilda, a gyülekezet lelkésze. Végigkalauzolt minket az udvaron, hogy megismerjük a templom és a Luther-udvar több mint 150 éves történetét.

Itt házasodott Mikszáth

Az 19. század elején a budapesti evangélikus gyülekezetek – a német, a szlovák és a magyar – együtt használták a Deák téri templomot, amit azonban hamar kinőttek. A szlovák felekezet a többiek támogatásával egy új, saját imahelyet akart építeni, amihez 1838-ban telket kértek József nádortól. Tizennégy év várakozás után meg is kapták a területet.

Ilyen volt 1863-ban a szlovák evangélikus templom egy korabeli metszet szerint.Forrás:Vasárnapi Újság 1863. 40. szám

Az akkor még Kerepesi, ma Rákóczi úti telken 1856-ra paplakot és iskolát alakítottak ki, majd a két földszintes, szimmetrikus neoromán ház között megépítették a szlovák gyülekezet imahelyét, Schweiger Gyula tervei alapján. A templomot végül csak 1867-ben adták át az evangélikus gyülekezeteknek, és közel száz évig használhatták is. Itt esküdött meg másodjára feleségével Mikszáth Kálmán, és itt keresztelték hetven évvel később Závada Pált is.

Az ezer fő befogadására alkalmas templom és a szomszédságában álló iskola a budapesti szlovák (régiesen tót) közösség egyik kulturális központja lett, hiszen a Józsefvárosban élt a legtöbb szlovák ajkú lakos is, a 20. század elején már 27 ezren laktak az akkor még félmilliós Budapesten.

Körbe kellett építeni

Az egyházközség pénze azonban el is fogyott a beruházással. Ezért előbb bazársort, majd bérházat (Luther-ház) építettek a templom köré, hogy a lakások kiadásából fenn tudják tartani az intézményeket. Az épület így eltűnt az utcaképről, a két világháború és a lakosságcsere után pedig a templomba járó fővárosi szlovákok létszáma is megcsappant, a korábbi hatezerről kétezerre csökkent.

Luther Márton Luther ház, Szlovák evangélikus templom, rákoczi út 57Forrás: Polyák Attila - Origo

Kaszinó és sporttemplom is volt

A háborúban megrongálódott épületet a gyülekezet 1952-ben állította helyre, 1965-ben pedig 1 millió forintért adta el az államnak. A templom ezután felváltva több állami apparátus székhelyeként szolgált – ideköltözött a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet, majd a Kohó- és Gépipari Minisztérium. A rendszerváltás után kaszinó, játszóház, Sporttemplom néven pedig harcművészeti központ is üzemelt a műemlék falai között. A templomot később födémszerkezettel három szintre tagolták, jelenlegi tulajdonosa, a BIF Nyrt. irodaházként adja ki az ingatlant.

Orsós magnóról szól a harang

A fővárosi szlovák evangélikus közösség eközben a szomszéd bérházba költözött, egy kisebb tanteremben rendezték be kápolnájukat. Ide hozták át, ami a templomból még megmaradt: az ódon szószéket és márvány keresztelőmedencét, a terem méretéhez átalakított orgonát. Muzeális darab az orsós magnó is, amelyről minden istentisztelet előtt lejátsszák a régi harangok zúgását. A harangok közül egyébként kettőt beolvasztottak, egy a Nógrád megyei Szügyre került. A templomjáró hívek száma is megcsappant, "mára alig 50-en maradtunk, akik éhesek a szlovák szóra, és általában 10-20 ember jön el az istentiszteletekre” – mondta Gulácsiné.

Kápolna lett a tanteremből, itt tart anyanyelvi istentiszteletet a budapesti szlovák evangélikus hitközség.Forrás: Polyák Attila - Origo

A lelkésznő arra sem lát sok esélyt, hogy a templom valaha újra betöltheti régi szerepét: szerinte túl sokba kerülne az épület és a felújítás. Mint mesélte, az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) egyszer árajánlatot kért az épületre, de úgy hallotta, több százmilliós tételről van szó, amit a kisebbségi szervezet nem tudott vállalni.

Nem engedtek be minket

A templom megvásárlásáról, a lehetséges költségekről az OSZÖ-t is szerettük volna megkérdezni, de többszöri megkeresésünkre sem reagáltak, a Fővárosi Szlovák Önkormányzat pedig nyilatkozóként Gulácsiné Fabulya Hilda lelkészt ajánlotta, vagyis a kör bezárult.

Nem tudtunk meg többet a BIF Nyrt.-től sem: a templom állapotára, a felújítás és az ingatlan becsült értékére vonatkozó kérdésekre nem akartak válaszolni, és nem nézhettük meg a templom belsejét sem. A tulajdonos azért zárkózott el, mert kérdéseink alapján úgy látja, "nem támogatná az ingatlan értékesítését egy ilyen témájú cikk”.

Luther Márton Luther ház, Szlovák evangélikus templom, rákoczi út 57Forrás: Polyák Attila - Origo

Az értékesítést leginkább az épület karbantartása segítheti, ami nem csak üzleti szempontból fontos. Mivel a társasház albetétének számító templom országos egyedi műemlékvédelem alatt áll, a BIF köteles gondot fordítani a rendszeres külső karbantartásra.

Újra ellenőrzik

Az V. kerületi építésügyi és örökségvédelmi hivatal szerint a tulajdonos ennek eleget is tesz. A hatóság "szemrevételezés alapján" megfelelőnek találta az épület állapotát, ezért az utóbbi két évben – a kerületi járási hivatalok felállása óta – nem is szólította fel karbantartási munkálatokra a BIF-et, közölte az Origóval Szivák Bernadett, a fővárosi kormányhivatal sajtófőnöke. Kérdés, hogy a templomtornyon burjánzó gyomok mikor jelentek meg, és miért tűnik annyira rossz állapotúnak az épület.

Szivák Bernadett hozzátette, az Origo kérdései után a hatóság újabb helyszíni szemlét tart a Luther-ház udvarán, és eldöntik, szükséges-e lépéseket tenni a templom védelme érdekében.