Orbán helyett kap pofonokat Navracsics

2014.10.01. 13:17

Navracsics Tibor magyar biztosjelölt nehéz bizottsági meghallgatás elé néz szerdán, de nem a személye, inkább az Orbán-kormány és az Európai Unió feszült viszonya miatt. Úgy tudni, létezik az Európai Parlament két legnagyobb politikai pártcsoportja között egy egyezség, ám kérdés, betartják-e. Ha nem, Navracsics Tibor rosszabbul is járhat, mint 2004-ben az MSZP-s Kovács László, akinek nem a személyét, csak a portfólióját cserélték ki.

Három nehéz óra élőben

Élőben közvetítik az Európai Bizottság oktatási, kulturális, ifjúsági és az uniós állampolgársághoz köthető ügyekkel foglalkozó biztosi posztjára jelölt Navracsics szerdai bizottsági meghallgatását. Abban mindenki egyetért, hogy a háromórás meghallgatás nehéz perceket okoz majd a Brüsszelbe készülő, emiatt nemrég külgazdasági és külügyminiszteri posztjáról lemondott kormánypárti politikusnak.

Navracsics Tibor a külügyi tárcát hagyta ott BrüsszelértForrás: Bielik István

 

Navracsicsnak - mint minden más jelöltnek is - először az előre, írásban megkapott öt kérdésre kell válaszolnia a meghallgatáson. Ezek közül kettő a jelölt európai elkötelezettségére és függetlenségére vonatkozik, a másik három a biztosnak a leendő szakterületét érintő tájékozottságát igyekszik felmérni, terveire, célkitűzéseire koncentrálva.

A jelölt egy általános nyilatkozatba építve, 15 percben válaszolhat az öt kérdésre. Ezután a bizottságot alkotó egyes EP-frakciók tagjai, illetve a független képviselők tehetnek fel kérdéseket a jelöltnek, aki az összevont bizottsági meghallgatáson legfeljebb a tagok számának megfelelően 45 kérdést kaphat. Ezek megválaszolása után Navracsicsnak rövid zárónyilatkozatot kell tennie.

Orbán helyett pofozhatják

Az előzetes reakciók alapján biztosra vehető, hogy nemcsak ártalmatlan általános, de kellemetlen, sőt kínos politikai és szakmai kérdésekre is fel kell készülnie a magyar jelöltnek. Utóbbiak többsége azonban sokkal inkább jelent majd bírálatot az Orbán-kormánynak, sőt Orbán Viktor kormányfőnek, mint Navracsics Tibornak.

Orbán Viktornak szólhatnak inkább a bírálatok Navracsics Tibor meghallgatásánForrás: MTI/Beliczay László

 

A kulturális portfólióért is felelős posztra készülő Navracsicsnak fel kell készülnie például a Magyarország és az EU között heves vitákat kiváltó alaptörvényt és médiatörvényt érintő kérdésekre éppúgy, mint a diplomáciai botrányt kavart azeri baltás gyilkos kiadására, ami éppen az ő igazságügyi miniszterségéhez köthető a második Orbán-kormányban.

„Ez alapján Navracsics Tibor nehéz percekre számíthat, hiszen az Orbán-kormány 2010 óta lépten-nyomon megsérti az EU értékrendjét és alapelveit, emiatt került összetűzésbe az unió legkülönbözőbb szerveivel" - állapította meg Kovács László korábbi adóügyi biztos, aki szerint a magyar jelölt bizonyára kap kérdést „a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontását, az Alkotmánybíróság szerepét és összetételét, illetve a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét érintően is".

Fontos-e vagy súlytalan poszt

A Navracsicsnak szánt oktatási és kulturális portfólió súlyának megítéléséről szóló vitát Kovács László azzal vágta el, hogy bár vannak hangsúlyosabb és kevésbé fontosnak tekintett területek, a biztos személyétől, felkészültségétől és tevékenységétől függően „mindegyik fontossá tehető". Azzal a volt biztos nem értett egyet, hogy csak az a portfólió fontos, ahol „sok pénz mozog".

Három órán át faggatják majd a bizottsági meghallgatáson a leendő uniós biztostForrás: MTI/Kkm/Burger Zsolt

 

Kovács bírálta azt a magyarországi gyakorlatot is, amikor egyik vagy másik politikai oldal az ellenfél jelöltjének szánt területet igyekszik a legjelentéktelenebbnek feltüntetni. Emlékeztetett arra, hogy az oktatás nagyon is fontos terület, amelynek hosszú távon látszanak az eredményei, így például „az EU-tag Finnország vagy az EU-n kívüli Szingapúr sikere köszönhető az oktatásra akár évtizedekkel ezelőtt fordított figyelemnek is".

Szerinte más portfólióktól eltérően az oktatási és kulturális terület nem a közösségi politikák által aprólékosan szabályozottak közé tartozik, ezért a biztosnak nem is ezek betartatása a feladata, hanem az, hogy jobban kihasználja a portfólióban rejlő lehetőségeket, például az Erasmus diákcsereprogramok esetében.

Vissza is dobhatják a jelöltet

A meghallgatást követő 24 órán belül a bizottságnak értékelést kell készítenie a jelöltről, akinek alkalmasságáról adott esetben szavazással is dönthetnek, bár ez nem kötelező elem, és Kovács László szerint szavazásra már csak azt bocsátják általában, akinek alkalmassága komolyan megkérdőjeleződik szakmai vagy politikai felkészületlensége miatt a bizottságban.

Az Európai Parlament plenáris ülése StrasbourgbanForrás: MTI/Európai Parlament

 

Navracsicsot akár vissza is "dobhatják" - mondta Kovács, aki amúgy a jelölt szakmai felkészültségében nem lát ezt indokló hibát. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az EP nagy pártcsaládjai közti egyensúly fenntartásának érdekében "ha fel kell áldozni valakit, az könnyen lehet a magyar biztosjelölt".

Jól tájékozott brüsszeli forrásaink szerint ez a forgatókönyv elvileg nem fenyeget, mert köztudottan van egy ki nem mondott „megnemtámadási egyezség" az EP 751 képviselőjének döntő többségét tömörítő két nagy pártcsalád, az Európai Néppárt, illetve a Szocialisták és Demokraták között, hogy nem utasítják el egymás jelöltjeit. Kérdés, felbomlik-e valami miatt ez a szövetség, vagy sem.

Kovács László volt már áldozat

Kovács László maga is volt már ilyen jellegű politikai csatározás áldozata. A politikus legalábbis annak tartja, hogy 2004-ben a neki szánt energetikai portfólió helyett mást kapott, és végül 2004-2009 között az adó- és vámügyekért felelős magyar biztos volt. Emlékeztetett arra, hogy annak idején a Fidesz EP-képviselői igyekeztek lejáratni őt biztosjelöltként, „még azt a képtelen vádat is terjesztették, hogy karhatalmistaként részt vettem a szovjetek oldalán az '56-os forradalom leverésében".

Kovács László végül nem energetikai, hanem adóügyi biztos lettForrás: AFP/John Thys

 

Elismerte, hogy energiaügyi biztosi meghallgatásán tévesen energiahordozónak, nem pedig energiaforrásnak nevezte a hidrogént, de szerinte megbízatása nem ezen az apróságon bukott meg. Hanem azon, hogy két jelölt ellehetetlenült politikailag: az olasz biztos homofób megnyilvánulásai, a lett biztos korrupciós ügyei miatt vált kínossá. Őket lecserélték, de emellett Kovácsot is fel kellett áldoznia Barroso elnöknek, bár esetében csak a portfólióját cserélték le, nem őt magát.

A 751 tagú Európai Parlament együtt szavaz a bizottság tagjairól, a biztosokról, így csak együtt utasíthatják el, vagy támogathatják őket. Forrásaink szerint Jean-Claude Juncker elnök arra törekszik, hogy minél hamarabb megkezdhesse működését a bizottság, és ha a biztosjelöltek kölcsönös kompromisszumokkal elfogadhatók az egyezséget kötött nagy pártcsaládoknak, várhatóan nem lesz újabb kör.

Felmérés: a többség szerint alkalmas

A választók többsége, a 18 évnél idősebb lakosság kétharmada hallott arról, hogy Navracsics Tibor lesz az Európai Bizottság magyar tagja, és relatív többségük alkalmasnak is gondolja a várhatóan oktatásért és kultúráért felelős jelöltet - derül ki a Nézőpont Intézet friss kutatásából.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a többség alkalmasnak tartja NavracsicsotForrás: Nézőpont Intézet

 

A megkérdezettek 38 százaléka gondolja alkalmasnak Navracsicsot a biztosi posztra, és mindössze 14 százalék gondolja azt, hogy inkább alkalmatlan. A válaszadók fele nem tudott a kérdésre válaszolni, ami egyben jelzi is a magyar választók uniós politikától való távolságát.

A Fidesz-szavazók 60 százaléka gondolja alkalmasnak Navracsicsot, de az ellenzéki pártok szavazóinak relatív többsége is inkább alkalmasnak tartja, egyedül a DK szavazói megosztottak a kérdésben (26-26 százalék).

 

Szerda este hat órakor kezdődik Navracsics Tibor meghallgatása, amit az Origón percről percre közvetítünk.