Sukoró-per: győzött az állam, de milliárdokat veszít

2014.10.03. 06:00

A magyar állam javára döntött a sukorói kaszinóberuházás befektetőivel szemben egy washingtoni választott bíróság – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A befektetők szerint a helyzet árnyaltabb, és nem kizárt, hogy felülvizsgálati kérelmet adnak be. Az államnak így is milliárdokba került a per, a koncesszió felmondásával pedig 10 év alatt 50 milliárd forinttól esett el a költségvetés.

Győzött az állam és a magyarok

„A magyar állam meg tudta védeni a magyar adófizetők érdekeit, a magyar polgárok érdekeit, és egy rossz beruházást nem kellett az országra kényszeríteni" – kommentálta a saját maga által bejelentett ítéletet Prágában, egy nemzetközi tanácskozáson Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály szerint az állam és az adófizetők is nyertek Washingtonban

Forrás: MTI/Soós Lajos

 

A nemzetközi beruházási viták rendezésére szakosodott, a Világbank mellett működő választott bíróság (ICSID) honlapján nem érhető el még kivonatos változatban sem az amúgy az Origo információi szerint több száz oldalas, október 1-jén meghozott ítélet, és a bíróság csak akkor hozza nyilvánosságra, ha ehhez mindkét fél hozzájárul.

Az ítéletről így csak annyit tudni, amennyit Varga és a magyar államnak dolgozó ügyvédi csapat tagja, Bártfai Beatrix az MTI-nek elárult belőle. Varga szerint a lényeg az, hogy a bíróság az állam javára döntött, amikor elutasította az izraeli befektetők keresetét és 100 milliárd forintos kártérítési igényét.

Politikai álláspont az ítéletben?

Noha a nagy múltú, 1966-os alapítású ICSID tartózkodik ítéleteiben a politikai állásfoglalásoktól, Varga ilyen, a szigorú jogi-gazdasági kérdésen túlmutató jelzést is érzékelt. A miniszter szerint legalábbis az „ítélet azt is érzékelteti, hogy itt semmiféle politikai megfontolás nem volt a lépés mögött".

Bártfai Beatrix szerint a bíróság azt állapította meg, hogy a magyar állam jogszerűen mondta fel a koncessziós szerződést. A telekcsere ügyében pedig hasonló álláspontra jutott, mint korábban a magyar Kúria, és kimondta, hogy a csereszerződés a magyar jogszabályokba ütköző, ezért semmis – tette hozzá.

A vesztes fél árnyaltabban látja

Valóban elutasította a bíróság a mintegy 600 millió dolláros kártérítési követelést, de ezt a befektetők nem értékelik sem a maguk egyértelmű kudarcaként, ahogy nem értékelik a magyar állam egyértelmű győzelmeként sem – értesült az Origo a befektetők környezetéből.

A Sukoróra tervezett beruházás egyik befektetője, Ronald S. Lauder

Forrás: Lauder Foundation

 

A befektetők képviseletében a ciprusi bejegyzésű Vigotop Ltd. még 2011 júliusában fordult az ICSID-hez a "King's City projekt lerombolásával kapcsolatban fennálló jogvita" miatt. A King's City a Sukoróra tervezett kaszinó- és szórakoztató komplexum fantázianeve volt.

A Washingtonban perre ment befektetők pedig olyan nagy nevek, mint a magyar felmenőkkel rendelkező Ronald S. Lauder, az Estée Lauder kozmetikai világcég alapítójának fia, a Budapesten zsidó iskolát alapító volt bécsi amerikai nagykövet, vagy a cégben jobbkeze, Fred H. Langhammer, továbbá Itzhak Fisher üzletember.

Győzött az állam, de veszített is

Nemcsak a befektetők kártérítési igényét utasította el a bíróság, hanem a magyar kormány ugyancsak kártérítésre vonatkozó ellenkeresetét is, ráadásul az is mutatja, hogy az állam nem volt egyértelmű nyertes, hogy a saját perköltségét magának kell viselnie, nem terhelték a "vesztesre" – értékelték a győzelem relatív voltát a befektetők környezetében.

Itt, a Velencei-tó mellett épült volna fel a King's City kaszinóváros

Forrás: MTI/Beliczay László

A magyar állam által fizetendő perköltség 9 millió dollár, ami mintegy 2,16 milliárd forint. Az államot képviselő ügyvédi irodák megbízásai díjai ezen felül értendők. A Bártfai Beatrix férjéről elnevezett Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodát és a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Irodát összesen 6,2 millió euróért – 1,9 milliárd forint – bízták meg a perképviselettel.

A washingtoni választottbíróság ítélete ellen ugyan – ahogy arra Bártfai Beatrix is felhívta a figyelmet – fellebbezni ugyan nem lehet, ám értesüléseink szerint a befektetők nem zárták ki, hogy felülvizsgálati kérelemmel élnek a döntés ellen. Erre van mód, bár igaz, hogy a felülvizsgálati eljárásban a legritkább esetben szokta megváltoztatni korábbi döntéseit az ICSID.

Régi ismerősök
A Sárhegyi iroda névadója Sárhegyi Zoltán, az egykori Országos Választási Bizottság, a jelenlegi Nemzeti Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja. Az irodának dolgozó Bártfai Beatrix a Sukoró-üggyel kapcsolatos magyarországi perekben külön díjazásért képviseli az államot. A Sárhegyi irodánál kezdte egyébként ügyvédbojtárként pályáját Papcsák Ferenc, Zugló fideszes polgármestere. Sárhegyi és Bártfai a tulajdonosai egyébként a Z. I. B. Consulting Kft.-nek, amely az első, majd a második Orbán-kormánytól is számos állami megrendeléshez jutott. A 113 éve alapított New York-i White & Case LLP magyarországi irodája, a Réczicza White & Case szintén jó referenciákkal rendelkezik az első Orbán-kormány idejéből: Réczicza István irodájának akkoriban az ÁPV Rt. adott sok megbízást.

Tízmilliárdos mínusz a büdzsének

A washingtoni ítélettel ugyan a kártérítési kötelezettségtől megszabadult az állam, de – mint azt korábban a Népszava kiszámolta – hasonló összegtől el is esett a magyar költségvetés azzal, hogy 2011 januárjában a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca szerződésszegésre hivatkozva felmondta a koncessziós megállapodást a KC Biddinggel, s egyúttal a meghiúsult projekt miatt kötbérigényt jelentett be.

A tervezett beruházás helyszíne a Velencei-tó északi partján

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

 

Ha a tervek szerint 2014 elejétől működne Sukorón a King's City, akkor a 20 évre szóló koncessziós szerződés első 10 évében az adókból – a koncessziós díjból, a szerencsejáték adóból, az üzemeltető cég társaságiadó-befizetéséből – 50 milliárd forinthoz jutott volna az állam. A szerződés szerint még a kaszinóban hagyott "borravaló" 50 százaléka is az államot illette volna.

Ezen túl a költségvetést gazdagították volna a 3500 munkavállaló bére után fizetett adók- és járulékok, ami bruttó 220 ezres fizetés mellett évi 5,8 milliárd forint szja-t, nyugdíj- és egészségbiztosítási, valamint munkáltatói járulékot jelentett volna. Ez tíz év alatt már közel 60 milliárd, nem beszélve a tervezett, évi mintegy 5 millió látogató által Magyarországon elköltött pénzről.