Szijjártó: Sokat tanultunk a németektől

2014.10.02. 12:17

A magyar–német kapcsolatok mindig, de különösen a rendszerváltoztatás óta kiválóak, és Magyarország politikai-gazdasági berendezkedése tekintetében számos esetben példaként tekintett Németországra – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara rendezvényén csütörtökön Budapesten.

Kiemelte, hogy a kamara évente elkészíti konjunktúrajelentését, amelyből Magyarország sokat tanul a gazdasági környezet állapotáról, és a magyar gazdaságpolitika fontos iránytűként használja. Hozzátette, hogy a 2010 óta hozott, Magyarország megújítását célzó stratégiai döntéseknél is sokszor támaszkodtunk német példákra.

6000 cég, 300 ezer munkahely

A külügyminiszter szerint abban is nagy szerepük van az itt befektető német vállalatoknak, hogy a magyar gazdaság az idén tartós növekedési pályára áll, Németország ugyanis a legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, az összes itt lévő működő tőke egynegyedét adja, ami körülbelül 20 milliárd euró.
Magyarországon 6000 német vállalat 300 ezer embernek ad munkát. A külkereskedelmi forgalom 25 százalékát Németországgal bonyolítja le Magyarország, a teljes magyar exportnak 26 százaléka irányul Németországba, és a kivitel az idei első félévben 14 százalékkal nőtt – sorolta a miniszter.

A DUIHK konjunktúrajelentéséből kiemelte, hogy a német vállalatok 27 százaléka a tavalyinál több beruházást tervez az idén, 29 százalékuk a létszámot is bővíti, s ezek az arányok a feldolgozóiparban és az exportorientált ágazatokban még magasabbak.

Szijjártó Péter és Lieselore Cyrus, Németország budapesti nagyköveteForrás: MTI/Soós Lajos

Ipar, export, működő tőke

Szijjártó Péter az előadásában ismertette a magyar külgazdasági stratégia három fő célkitűzését. E szerint Magyarország azt szeretné elérni, hogy az Európai Unión belül itt legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a nemzetgazdasági teljesítményhez, uniós összevetésben Magyarországon legyen a legmagasabb az export aránya a GDP-hez képest, továbbá közép-európai összevetésben itt legyen a legmagasabb az egy főre jutó közvetlen működő tőke.

Német mintájú szakképzés

A miniszter szólt arról is, hogy a beruházásokhoz szükséges megfelelő munkaerő-utánpótlás érdekében Magyarország az elmúlt években német mintájú szakképzést vezetett be. Ismertette, hogy az új hétéves uniós költségvetési ciklusban a kormány 50 milliárd forintot szán mintegy 7 ezer tanműhely létesítésére.
Szintén az új uniós ciklusban a kormány 706 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre és innovációra, összhangban azokkal a stratégiai célkitűzésekkel, hogy Magyarország európai termelési központ legyen, illetve, hogy minél több kutatás-fejlesztési és innovációs potenciált vonzzon.

Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy a kormány folytatja a stratégiai együttműködési megállapodások sorát. Hozzátette, hogy eddig kilenc német vállalattal kötöttek ilyet.

A rendezvényen együttműködési megállapodást írt alá a DUIHK és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA). A megállapodás a magyar–német gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztését célozza. Egyebek közt a magyarországi német tulajdonú vállalatok termelő és fejlesztő tevékenységének bővítésével, továbbá a magyar beszállítói hányaduk erősítésével.