Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Iparági forrásaink szerint azonban harmadik fél is lehet a történetben „kedvezményezett" - erre utal a jogszabálytervezet azon pontja, amely szerint a koncessziós díjat nemcsak a távszerencsejáték-szervezésre jogosult fizetheti be, hanem helyette harmadik személy is, ám ezt az összeget a „földi" kaszinó után fizetendő játékadóból mégis Andrew G. Vajna és Szima Gábor cégei írhatnák le: leegyszerűsítve, jó pénzért továbbértékesíthetik az állam részéről a javukra átadott jogot.
Az online pókert, rulettet és más szerencsejátékokat kínáló oldalakkal jó ideje próbálja felvenni a harcot a kormány, és eddig törvénnyel is tiltotta az ilyen jellegű tevékenységet, miközben magyarok tízezrei jelentős összegeket játszottak és játszanak el a mai napig is az elvileg törvényen kívüli nemzetközi oldalakon.
Az egyre növekvő népszerűségű, a becslések szerint Európában háromezermilliárd, ebből Magyarországon mintegy 100 milliárd forint éves forgalmú online szerencsejátékból a költségvetés úgy próbált részesedni, hogy egy 2011-es törvénymódosítással megalkotta a távszerencsejáték fogalmát, és - szigorú feltételekkel - lehetővé tette ennek szervezését.
A magas adó és a szabályozás hiányosságai miatt, továbbá azért is, mert a nemzetközi online játékszervezők szerint mindez ellentmond az áruk és szolgáltatások szabad áramlását biztosító uniós szabályozásnak, a lehetőséggel eddig nem is éltek. Többen közülük az engedély nélküli, így az adóhatóság által blokkolt oldalaik helyett viszont klónoldalakat indítottak, a játék pedig folytatódott.
Az internet- és szappanadót is tartalmazó, nemrég benyújtott, több mint 200 oldalas salátatörvénybe rejtett szerencsejátéktörvény-módosítás az előbb tiltott, majd tűrt kategóriából a támogatottba emelte a távszerencsejáték-szervezést. Ám hasonlóan a nem virtuális, földi kaszinók koncessziós jogához, ezt a piaci lehetőséget is csak egy szűk kör előtt nyitná meg a kormány.
A javaslat szerint ugyanis ilyen tevékenységet a sportfogadás játéktípus esetén kizárólag az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. végezhet, míg a kaszinó és a kártyajátékok esetén „a tevékenység gyakorlásának jogát az állam kizárólag Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja részére engedheti át."
Ilyen koncessziós joggal pedig jelenleg csak Andrew G. Vajna filmipari kormánybiztos cége és a debreceni focicézárként ismert, a korábban nyerőgépek üzemeltetéséből jelentős vagyonra szert tett Szima Gábor érdekeltsége rendelkezik. A nemzetgazdasági tárca döntése alapján Vajnáék öt kaszinót nyithatnak, Szimáék pedig kettőt (egyelőre csak utóbbiak működnek Debrecenben és Nyíregyházán, Vajna haladékot kapott a nyitásra).
A törvénymódosítás kétségtelenül érdekes része, hogy a szabályozott közbeszerzési eljárás mellőzésével kaszinókoncesszióhoz juttatott két üzletember érdekeltségei újabb, ezúttal százmilliárd forintosra becsült forgalmú piachoz juthatnak, ám van egy másik érdekes pontja is a szövegnek. Eszerint a távszerencsejátékért fizetendő - játéktípusonként évi százmillió forintos - koncessziós díjat harmadik fél is teljesítheti.
A koncessziós jog jogosultja viszont ebben az esetben is levonhatja saját játékadó-fizetési kötelezettségéből a harmadik fél által befizetett koncessziós díjat. Iparági forrásaink szerint ez a mondat úgy is értelmezhető, hogy Vajna és Szima cégei továbbértékesíthetik harmadik félnek a távszerencsejáték-üzemeltetés és az azzal járó koncessziósdíj-fizetés jogát, az adókedvezményt viszont maguk érvényesíthetik.
A nyerőgépeknek a szintén Vajna és Szima kaszinóérdekeltségeinek kedvező törvényi betiltása és a kaszinókoncessziók szűk körben történt, aggályosnak tartott odaítélése miatt a nyáron a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) elnöki posztjáról lemondott Schreiber István szerint ez a lényeg az egész törvénytervezetben.
„Ha jól értem, az állam lemond egy jól jövedelmező üzletről egy szűk, eddig is előnyben részesített vállalkozói kör javára, ráadásul lehetővé teszi, hogy ezzel a joggal sáfárkodjanak: továbbadhatják harmadik félnek, aki így piachoz jut, és úgy hálálja meg, hogy az általa befizetett közterhet előbbi kedvezményezettek jóváírhatják" - mondta az Origónak a szövetség volt elnöke.
A törvénymódosítás nem zárja ki, hogy a harmadik fél, Vajna és Szima cégéhez hasonlóan megbízható szerencsejáték-szervezőnek minősüljön a távszerencsejáték-területén akkor is, ha offshore - folytatta Schreiber. Emlékezetes, a koncessziók odaítélésekor élénk vitát váltott ki, hogy vajon Vajna cége, amely tulajdonosi struktúrájában egy kedvező adózású luxemburgi vállalkozáshoz kapcsolódik, offshore-e.
A törvénymódosítás alapján körvonalazódó „üzleti modell" terve azonban Schreiber szerint könnyen dugába dőlhet, mint ahogy a nemzeti trafikokkal újraosztott dohánypiac modelljében a mai napig is gátló tényező a jelentős feketekereskedelem, amit nem sikerült hatékonyan visszaszorítani. A távszerencsejáték esetében az illegális online oldalakkal folytatott „macska-egér játék" az Schreiber szerint, ami harmadik fél számára aligha teszi vonzóvá a rendkívül beruházásigényes üzemeltetést.
„Míg 15 éve 80 euróba került egy stabil játékos megszerzése és megtartása, ma ez már nem úszható meg 1000 euró alatt, egy jól működő portál pedig 30 ezer játékos nélkül mit sem ér" - állítja Schreiber István, aki szerint a honlap műszaki hátterére is milliárdos nagyságrendű összeget kell költeni. Szerinte Vajna és Szima maga aligha fogna bele ilyesmibe, de így kétséges, hogy tovább tudják-e adni a jogot.
